A Budapesti Állatkert alapításakor, 1866-ban közel akkora volt, mint most, csak éppen ahogy teltek-múltak az évek, többször is lecsippentettek belőle. A Széchenyi Gyógyfürdő például az egykori (igaz, kezdetben be nem épített) állatkerti területen létesült, majd 1912-ben egynegyedét hasították ki a mutatványos telep és a cirkusz számára, 1953-ban az egykori Aréna, ma Dózsa György út szélesítése miatt három méterrel beljebb került a kerítés, hogy a díszszemléken a katonai járművek kötelékben tudjanak haladni, később a vasút vett el egy hosszanti sávot, s 1993-ban, a Gundel Étterem privatizálásakor is tovább csökkent a területe.
Nem csoda, hogy Európa egyik legkisebb fővárosi állatkertjeként tartották számon a budapestit. Ám mindezek ellenére ma több mint ezer állatfaj látható itt, csodálatos, százéves műemléki környezetben. Több ritkasággal is találkozhatunk, ilyen például az ázsiai vadkutya, a Mhorr-gazella, nyala-antilop, ázsiai oroszlán, csíkos hiéna, tarvarjú, különleges mérges kígyó gyűjtemény és az Európában talán egyedülálló ízeltlábú-kollekció. Külön említést érdemel a Varázshegy, ahol nem csak számos hallatlanul izgalmas élő állat, hanem múzeumi kiállítás és interaktív játékok sokasága is várja az érdeklődőket. A most visszakapott területen pedig döntően háziállatok és hazai vadak láthatók, de ide költöztek – egyebek mellett – a struccok és flamingók is.
A Bakonytól a Kisalföldig
Ha valaki a Balaton partján tölti szabadságát, a világért se hagyja ki a csodálatos környezetben fekvő, dinamikusan fejlődő Veszprémi Állatkertet. A bakonyi városban 1958-ban létesült hazánk második állatkertje. Egykor itt élt az országszerte híres Böbe csimpánz, a később Budapestre került hatalmas orángután, Lajoska és az első „magyar” állatkerti gorilla, Gori is. Egykori területe, a festői szépségű, dolomitsziklás Fejes-völgy mellett nemrég újabb résszel bővült az állatkert, ahol kontinensünk egyik legkorszerűbb csimpánzbemutatója, hazánk legnagyobb Afrika-kifutója – ahol mások mellett zsiráfok, zebrák, orrszarvúk, antilopok és struccok élnek – várják az érdeklődőket. A nagyszabású építkezések eredményeként nemsokára elefántokban, pingvinekben, fókákban és más érdekes állatokban is gyönyörködhetünk a Királynék városában.
A Pécsi Állatkert jelenlegi helyén hamarosan egy új bemutató épül. A több mint ötven éves, elavult létesítményt nem volt értelme átépíteni, ezért inkább egy újat építenek helyette a régi helyén, ahol korszerű körülmények között több olyan állatfaj is látható lesz (pl. párduc, tigris), amelyeket évtizedekig hiányolt a pécsi közönség.
A győri Xántus János Állatkert is folyamatosan épül-szépül. Egymás után adják át a tágas kifutókat, mellettük gyakran az élőhelyükre jellemző néprajzi bemutatók is épülnek. Ritka állatokban sincs hiány, rendszeresen szaporodnak például a lajhárok és a tapírok, de érdemes kiemelni az állatkertekben felettébb ritka földi malacokat, fehér tigriseket és fehér oroszlánokat is. A Győri Állatkert „előretolt helyőrsége” a Belvárosban lévő Füles Bástya, ahol különleges, főképp Dél-Amerikában honos halakat, kététűeket, hüllőket, kisebb testű emlősöket, sőt, roppant érdekes viselkedésű levélvágó hangyákat is láthatnak az érdeklődők.
Vadaspark és hangyászles
A Budakeszi Vadaspark is egész napos látogatást kíván. Itt döntően hazai, illetve Kárpát-medencei állatokat láthat a közönség, hamisítatlan erdei környezetben. A medvék, farkasok, szarvasok és társaik tágas kifutókat birtokolnak. A Park legérdekesebb állatai az európai bölények, amelyek hazánkban Budakeszi mellett csak Nyíregyházán láthatók. Rendszeresek a látványetetések és egyéb programok.
A Jászberényi Állatkert területét tekintve nem nagy, mégis sok érdekes állat él itt tágas férőhelyeken. A „szokásos” állatkerti fajokon kívül mindenképpen érdemes megemlíteni a pápaszemes pingvinek csoportját, a két szép perzsa leopárdot, az apró testű karmos majmokat és azt a két nagy sörényes hangyászt, amelyek csak nemrég érkeztek Jászberénybe. Az Állatkert egyik legfőbb feladata a közönségkapcsolat: szakvezetések, előadások, szakkörök, látványetetések várják a látogatókat.
A Kecskeméti Vadaskert látogatottsága évről-évre nő. Ez persze nem véletlen, hiszen itt mindig történik valami: hol egy új állatfaj érkezik, hol egy állatkölyök érkezésének örülhetünk, vagy éppen egy új állatszállás kerül átadásra. A Vadaspark területi adottságai miatt főleg kisebb testű állatokat tartanak, például csak itt láthatók petymegek az országban. A félmajom és majomgyűjtemény is jelentős.
A Szegedi Vadaspark gyönyörű erdei környezetben fogadja látogatóit. A maga 45 hektáros területével a legnagyobb hazai állatkert, melynek gyűjteménye is lenyűgöző, sok olyan állatfaj él itt, amely sehol máshol nem látható az országban. Ilyen például a ködfoltos párduc, a világ legkisebb vadon élő szarvasmarhaféléje az anoa, a vikunya, a fakó lóantilop, egy ritka zebrafaj, a rozsomák és mások. Mellettük természetesen megtalálhatók a látogatók kedvencei, a különféle majmok, oroszlánok, tigrisek, fókák, zsiráfok, pingvinek.
Óriáshaltól az elefántig
Poroszlón, a Tisza-tavi Ökocentrumban található kontinensünk egyik legjelentősebb halbemutatója. A hatalmas medencékben hazánk csaknem minden hala megtekinthető, sőt, a legnagyobb akváriumon keresztülvezet egy átlátszó folyosó, melyen áthaladva úgy érezzük magunkat, mintha a Tisza medrében lépkednénk, miközben mellettünk és fölöttünk sok száz hal, közöttük hatalmas tokfélék, vizák úszkálnak. A látványosságnak azonban nincs vége, hiszen kétéltű- és hüllőbemutató, háziállat- és hazai vadak bemutatói, madárszigetek, tájház, kiállítások, interaktív játékok, játszóterek, madárles és csónakázási lehetőség is várja az érdeklődőket.
A Debreceni Állatkertet néhány hónappal később nyitották meg, mint a veszprémit. Az 56 éves létesítmény hónapról-hónapra gyarapszik. Állatállománya jelentős, érdemes kiemelni a kínai leopárdot, recés zsiráfot, vízilovakat, gibbonokat és pingvineket. A félmajmoknak külön kis erdejük van, de minden állat tágas, természetes környezetben él. Külön említést érdemel a gazdag, szépen gondozott növénygyűjtemény és az egykori vidámparkban lévő tradicionális játékok sokasága.
A Nyíregyházi Állatpark emlősállat-gyűjteménye a legjelentősebb az országban. Láthatunk itt kétféle orrszarvút, afrikai és ázsiai elefántot, gorillát, orángutánt, zsiráfokat, gazdag-antilop kollekciót, Európa egyik legjelentősebb ragadozó gyűjteményét és sok-sok más érdekességet. A Zöld Piramisban pedig Ócenárium is várja az érdeklődőket, cápákkal, rájákkal és még rengeteg más tengeri csodával, míg mellette-felette a Délkelet-Ázsiai esőerdő élővilága elevenedik meg.
A Miskolci Állatkert és Kultúrpark egy igazi erdei állatkert a Bükk kapujában. Érdekessége, hogy akár a legrégebbi állatkertnek is nevezhetnénk, hiszen 1355-ben I. Lajos királyunk éppen ezen a területen épített egy vadasparkot. A mai Állatkert felvonultatja a teljes hazai nagyvadfaunát, ám természetesen megtalálhatók az egzotikus látványosságok is: tigrisek, leopárdok, különféle majmok, antilopok, tevék és társaik.
Tagadhatatlan, hogy ma az állatkertek a leglátogatottabb kulturális intézmények. Cikkünkben a Magyar Állatkertek Szövetségének 12 állatkertjét mutattuk be, amelyek összesen évente közel hárommillió látogatót fogadnak. Mellettük még több kisebb-nagyobb állatbemutató található hazánkban, melyeket évente szintén sokszázezren keresnek fel.
Fotók: a szerző felvételei.
