A történelmi jelentőségű folyami hadihajó az első világháború kirobbanásának centenáriumi esztendejétől - az Országház Látogatóközpontjának részeként - a Parlament előtti Antall József rakpartnál horgonyoz. Több mint 100 millió forintos rekonstrukciója európai uniós forrásból valósult meg.

A kis oldalmagasságú, széles testű, lövegtornyos páncélozott hadihajók gyűjtőnevüket az amerikai polgárháború idején épített, 1862-ben vízre bocsátott USS Monitor elnevezésű hajóról kapták, mivel az azon alkalmazott haditechnikai újítások annyira beváltak, hogy az egész világon alkalmazni kezdték őket. Európában az angolok után másodikként az Osztrák-Magyar Monarchia építtetett ilyeneket. Ezek közül az első kettő a fiumei hajógyárban épült Maros és az Újpesten épült Lajta voltak. A kifejezetten folyami használatra kifejlesztett, rendkívül kis merülésű hajókat Josef von Romako mérnök tervezte.

{youtube|id=XbhpS2oPpL0}

A Lajta monitort 1871. május 17-én Leitha néven bocsátották vízre Újpesten. A kiegyezés után születőben levő magyar ipar büszkeségét az Első Magyar Pest-Fiumei Hajógyár Rt. építette meg. A Monarchia haditengerészetében is újdonságnak számító hajóra került az első forgatható lövegtorony, és ez volt az első tisztán fémből épült, két csavarral hajtott, csupán géppel mozgatott hadihajó.

 A Leitha 1872-ben állt szolgálatba a Duna Flottillánál, első hadi bevetése 1876-ban Belgrádnál volt. Végigharcolta az első világháborút, majd 1919-ben már magyar néven, Lajta monitorként vett részt a Tanácsköztársaság alatti harcokban. 1920-ban a hajót a trianoni békeszerződés után Magyarországnak ítélték azzal, hogy a továbbiakban csak fegyverzet nélküli polgári vízi járműként alkalmazható.

 A fegyverzetétől megfosztott csupasz hajótestet 1921-ben a Fleischmann Antal nevét viselő Dunakotró és Gőzhajózási Vállalat vette meg. Ott 1928-ban elevátorhajónak építették át, és József Lajos néven, kotróhajóként működtették. 1948-tól a cég jogutódja, a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat (Foka) üzemeltette, FK-201-es néven. Főgépe akkor már nem gőzgép, hanem egy Láng-féle dízelmotor volt.

Lelkes magánszemélyek már 1986 óta dolgoztak a megmentésén. Margitay-Becht András amatőr hajózástörténész kezdeményezésére 1992. november 11-én védetté nyilvánították, és 1993-ban ismét Lajta néven került - állami tulajdonban maradva - a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kezelésébe. Felavatásának 125. évfordulóján, 1996-ban Budapesten állították ki, megtépázott lövegtornyában alkalmi kiállítás nyílt a műszaki-technikai matuzsálem történetéről.

A Lajta monitor sokáig a Dunai Honvéd Folyami Flottilla újpesti hadikikötőjében várta sorsa jobbra fordulását, majd 2005 áprilisában a Zoltán Gőzös Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján Neszmélyre került. A hajót a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Zoltán Alapítvány közötti megállapodás értelmében Komáromban újították fel.

Az 1887-es állapotában újjászületett Lajta monitor múzeumhajót 2010. augusztus 20-án újrakeresztelték és a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós ezred tiszteletbeli zászlóshajójává nyilvánították, majd átúsztatták akkor véglegesnek szánt kikötőjébe, a neszmélyi Hajóskanzenbe, ahonnan a 2011-es emlékév keretében rövid időre kihajózott.

A több mint 100 millió forintos rekonstrukcióval európai uniós forrásból újjászületett Lajta - a legrégebbi úszóképes hadihajónk az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből - mostantól az Antall József rakpartnál horgonyozva fogadja a hadtörténet iránt érdeklődőket.

Az avatási ünnepség

A múzeumhajó megnyitását jelképező szalagot Hende Csaba honvédelmi miniszter és Latorcai János (KDNP), az Országgyűlés alelnöke vágta át. A tatlobogó felvonása után Hende Csaba az 1914. augusztus 12-én a Lajta fedélzetén elsőként hősi halált halt Huj János halálának 100. évfordulója és a hadihajós hősi halottak emlékére a hagyományoknak megfelelően koszorút bocsátott a vízre, amelyet katonai hajók díszsortüze kísért. "A megújult Lajta Monitor egy erős Magyarország hajója. Az erős Magyarországé, amely figyel a múltjára, hogy értse a jelent és birtokba vehesse a jövőt. Egy erős Magyarországé, amelyben együtt tudnak dolgozni a közös ügyért az Országgyűlés és a honvédség intézményei a civilszervezetekkel - minden, a közösségért tenni kész jóakaratú emberrel" - fogalmazott Hende Csaba.