Egy száguldó riportert keresnek a Balaton partjára, aki 25 olyan kulturális eseményről tudósít, ahová érdemes a nyár folyamán ellátogatni. Az állásra bárki jelentkezhet, aki úgy érzi, hogy elég jól tudja kezelni a közösségi média eszközeit, otthon van a Facebook és az Instragram világában, és képesnek érzi magát arra, hogy posztjaival, blogbejegyzéseivel, fotóival újabb turistákat csábítson a tó partjára és a Nagyon Balaton eseményeire.
Álomállások itthon és a világ másik felén
Hasonló állásokat már hirdettek a világ számos országában, az elsőt Ausztráliában, ahol 2009-ben a Nagy-korallzátonynál fekvő Hamilton-szigeteken 150 ezer ausztrál dolláros (22 millió forint) fizetésért lehetett valaki hivatásos turista. Az első hazai állomállást ugyanebben az évben a sárvári fürdőben hirdettek meg. A különös, első látásra beugratásnak tűnő, úszómestert kereső hirdetésre 150 lány jelentkezett. E szerint a sárvári „álomállás” betöltésére mindazon nők pályázhattak, akik már elmúltak 16 évesek, de még nem töltötték be 99. életévüket. A munkára csak olyan jelentkezők leveleit várták, akik beleillenek a „természetes szépség” kategóriájába. A nyertesnek a nettó negyedmilliós fizetés mellett, egy exkluzív szállodai elhelyezést kínáltak a munka 10 napja alatt. A sárvári Baywatch-lány munkaköri leírásában szerepelt, hogy figyelemmel kell kísérnie a fürdőbe érkező turisták viselkedését a vízben és a medencék körül egyaránt. Amennyiben a vendégeknek információra van szüksége a fürdő szolgáltatásairól, abban is segítséget kell adnia – elemzi az álomállások történetét Éskovács Péter turisztikai kommunikációs tanácsadó.
Nem árt képben lenni
A legújabb magyar álomállás annyiban új, hogy a jelentkezőnek nem csak szórakoznia kell az eseményeken és posztolnia azt, miért érzi jól magát a Balatonon. A nyertesnek újabb turistáknak kell kedvet csinálnia az utazáshoz. Nem csak magáról kell írnia. A rendezvények mellett azzal is tisztában kell lennie, hogy a környéken milyen természeti és épített nevezetességek vannak, hova érdemes kirándulni, ha valaki nem csak a zenei eseményekre kíváncsi.
Éskovács Péter szerint idén is biztos nagy médiafigyelem övezi majd az akciót. Különösen azért, mert az új turisztikai ügynökségnek ez lesz az első komolyabb balatoni akciója.
A kommunikációs szakember szerint az akció akkor lenne tökéletes, ha az álomállás betöltője tisztában lenne azzal is, hogy a fesztiválok környékén milyen híres éttermek, borászatok vannak. Blogbejegyzéseiben erről is tudósítani kellene. Fontos volna, hogy az álomállás betöltője munkáját ne egyedül végezze. Nem ártana, ha sofőrt, autót és gyorshajót kapitánnyal is kapna munkájához, hiszen a Balaton elég nagy kiterjedésű, a közlekedés szempontjából meglehetősen töredezett.
Miután az újságírás komoly szakma, ajánlatos volna, hogy az állás elnyerője rövid tanfolyamon vegyen részt, ahol turisztikai és kommunikációs szakemberek, újságírók, fotóriporterek, operatőrök közösen készítenék fel a nyertest a munkára. A szakemberek egy-egy útjára is elkísérhetnék a Balaton száguldó riporterét, és élesben is tanácsokat adhatnának a nyertesnek.
A PR-szakember fontosnak tarja azt is, hogy a „buli” mellett az új száguldó riporter tisztában legyen azzal, hogy ez a munka nem csak egy játék, nem csak egy nyaralás. Nem árt például, ha tudja, ki is volt az első száguldó riporter, akiről most elnevezték az új eseményt, vagy azt, kik azok, akik hasonló állást töltenek be a világban. Mindezt azért kellene tudnia, hogy a nyertes is átlássa, milyen fontos szerepet töltenek be a média szereplői a világban. Tudja, hogy a szavaknak milyen ereje van még abban is, hogy hány ember érkezik az idén nyáron a Balaton partjára.
| Innen ered a száguldó riporter név |
| A modern oknyomozó újságírás első évtizedeinek egyik legnagyobb alakja, Egon Erwin Kisch kapta a közvéleménytől a „száguldó riporter” becenevet. Riporteri módszerei és szakmai etikája mindmáig a publicisztika egyik oktatott mintája. 1923-ban antológiát adott ki Klasszikus újságírás címmel, ebben a szakma 400 éves történetét dolgozta fel Luthertól Zoláig. Egyik könyve címe nyomán kapta a "a száguldó riporter" nevet. “Nincs nagyobb szenzáció, mint a kor, amelyben élünk” – írta könyve bevezetőjében. A szakember ott volt szinte mindenütt, ahol valami fontos dolog történt. Riportútjain beutazta Kínát, Japánt, Észak-Afrikát, a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, Ausztráliát. Magyarországon is járt, minden bizonnyal a Balatonra is eljutott. Egyes cikkek arra is rávilágítanak, hogy a híres újságírónak magyar felmenői is vannak. Noha ő maga Prágában született, szülei azonban magyar felvidékről származtak. Munkásságát a szakma is elismeri. 1977-ben a Stern magazin alapította a rangos Egon Erwin Kisch-díjat a “száguldó riporter” emléke előtt tisztelegve. |
