Újjáépül az egykori Városligeti Színház, a Néprajzi Múzeum új helyen jön létre, az Építészeti és a Fotómúzeumot pedig Budapest más részén építteti fel a kormány - közölte az Országgyűlés Kulturális bizottságának ülésén a projekt miniszteri biztosa.

Baán László bejelentette: a kormány október végén határozott a Liget Budapest projekt véglegesítéséről. A döntés értelmében a Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terén, de új helyen épül meg; az épületre ismét meghívásos pályázatot írnak ki, helyén az egykor ott állt, de a Rákosi-korszakban lebontott, szecessziós Fővárosi Városligeti Színházat építik vissza az eredeti tervrajzok alapján. Az eredetileg tervezett helyen épül meg a Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria; minden beruházás mostani lebontandó épületek helyén vagy jelenlegi betonfelületeken valósul meg a ligetben.

A 200 milliárd forintos beruházás első üteme 2018 tavaszára, második üteme 2019 nyarára készül el; Budapesten jön létre, de nem a Liget Projekt részeként az Építészeti és a Fotómúzeum - számolt be miniszteri biztos. Baán László kiemelte, hogy a projekt nem egyszerűen a múzeumi negyedről, hanem az egész Városliget megújításáról szól. Különleges városrészről van szó, amely egyedülálló egész Európában: nincs máshol ilyen sűrű intézményi háló, amelynek a park mellett most is része négy múzeum, az Állatkert, a Széchenyi Fürdő vagy a Műjégpálya.

Fel sem merülhetett ugyanakkor, hogy a zöldfelület rovására történjen a fejlesztés: mivel a lebetonozott felületek aránya most csaknem 35 százalék, ezek rovására növekedhetnek a beépített területek és a parkos részek is.

Ikotity István (LMP) alelnök szerint hiba lenne egy Hősök terénél nagyobb alapterületű épületet beépíteni a Ligetbe, míg Hoffmann Rózsa (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ nagyvárosaiban nemcsak az épületek vonzzák a turistákat, hanem a gondozott, évszázados kertek is, jelen állapotában azonban a Városliget nem ilyen.

Az ülésen szót kapott Várnai László, a Civilzugló Egyesület elnöke, aki elmondta: az elmúlt évben 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze. A már Tarlós István főpolgármestersége alatt elfogadott városfejlesztési terv is arról szól, hogy a fővárost barnamezős beruházásokkal kell elsősorban fejleszteni, miközben a Városliget már most is túl van terhelve, ezért nem bírja el a további látogatókat - jegyezte meg Várnai László, majd átadta az aláírásokat.

Baán László emlékeztetett: a petíció alapfeltevése, hogy csökkenni fog a zöldfelület, holott nőni fog, a miniszteri biztos ezért támogató nyilatkozatként vette át az íveket. A miniszteri biztos hangsúlyozta: a beruházás nem von el forrást a kulturális büdzséből, ráadásul számításaik szerint a várható évi 300 ezres többletturizmus eredményeképpen 15 éven belül megtérül az állam számára.

Baán László kiemelte, hogy Budapest még mindig csak évi 3 millió itt éjszakázó turistát vonz, míg Prága 4 milliót, Barcelona 6 milliót. Meg kell győzni az európai polgárokat arról, hogy miért jöjjenek Budapestre, ehhez pedig egyedi vonzerőt kell felmutatni - vélekedett, hozzáfűzve: a Liget Budapest projekt lehet az az unikális vonzerő, amelyhez nincs hasonló egész Európában. A főváros más pontjain ez a projekt nem jöhetne létre ilyen eredménnyel, ugyanakkor szerte Budapesten ma is több mint 100 muzeális intézmény működik, nem igaz tehát, hogy a projekttel a Városligetbe települne minden múzeum - mondta el.

Baán László közölte: a Civilzugló egyesület petícióját aláírók közül sokan a Kertem nevű romkocsmát féltették - vélekedett, hozzátéve: a romos Hungexpo irodaházak mellett üzemelő vendéglátó egység helyére felépülő Magyar Zene Házában Kertünk néven nyílik majd hasonló gasztroegység, de a Városliget több pontján is részesülnek street food és egyéb vendéglátóhelyek.

A projekt a turisták, a múzeumlátogatók, és többek között az új játszóterek vagy egy új, két kilométeres, kivilágított futókör révén a környékbeliek örömére egyaránt szolgál majd - számolt be Baán László. (MTI)

Áldás vagy átok? A Liget Projekt a turisztikai tanácsadó szemével

„A „Liget” projekt az építészszakma, az urbanisztika és a zöldmozgalmak oldaláról számos támadást kapott, legutóbb a holland sztárépítész, Erick van Egeraat is kritizálta a tervet, de a turizmusszakma eddig nagyjából hallgatásba burkolózott. Elég nagy felelősség tehát megszólalni ebben az ügyben, mégis határozottan az a véleményem, hogy jobb lenne, ha a kormányzat - ebben a formában - elállna ettől a voluntarista és pazarló megaprojekttől” – állítja Karsai Árpád turisztikai tanácsadó.

Ahhoz, hogy a megaprojekt helyét a hazai turizmus fejlesztésében értékeljük, rá kell tekintenünk a főváros turizmusfejlesztésére. Ezt persze az országos tervezéssel összhangban kell nézzük. Az új Nemzeti Turizmus Koncepció egyik fő prioritása a „Kiemelkedő adottságú, egyedi potenciállal rendelkező egészségturisztikai és örökségturisztikai termékek fejlesztése” (NTK). A főváros korábbi részletes és jelenlegi elég vázlatos koncepciója is fontos stratégiai programnak tekinti a vonzerőfejlesztést. Több mint tucatnyi fejlesztési program, alprogram került definiálásra (fürdővárosi arculatfejlesztés, világörökségi helyszínek fejlesztése, egyedi karakterű városnegyedek, piacok, vásárok, stb.)

A múzeumnegyed nem volt ezek között és ilyen előzmények után jött a fővárosi desztinációfejlesztés számára a fölülről jött ajándék: egy álomszerűen tökéletes múzeumnegyed terve egy kulturális szabadidőpark formájában.

Szét kell húzni, nem összesűríteni az attrakciókat

A főváros desztinációs szervezetéről s desztináció-menedzsmentjéről meg kell állapítani, hogy nem is nagyon létezik abban az értelemben, ahogy azt a sikervárosok űzik. Ehhez képest csak nyomaiban figyelhető meg egy stratégia mentén folyó tudatos integrált fejlesztés, nem folyik a Budapest márka tudatos építése, inkább tűzoltásszerű problémamenedzselés folyik. Ilyen szempontból akár örülhetnénk is, hogy végre történik egy komoly turisztikai jellegű fejlesztés Budapesten, az állam végre sokat költ a fővárosi turisztikai infrastruktúrára. Véleményem azonban az, hogy nem ott, nem úgy és nem annyit kellene elkölteni, továbbá nem olyan gazdasági megalapozással, mint amilyennel a Liget Projekt teszi. Budapest egyedisége, a nemzetközi piacon való utánozhatatlan ereje abban áll, hogy sok különleges városrészből tevődik össze, s hogy ezek mind erős, vonzó attrakciókkal rendelkeznek. A kulturális örökségek, épített örökség és benne a gyűjtemények is szétszórtan helyezkednek el. Ezeket összelapátolni és egy mégoly csúcstechnológiás bemutatással modern betonmonstrumokba helyezni a Ligetbe, szerintem aggályos. Az Iparművészeti Múzeum jó helyen van a Lechner Palotában az Üllői úton, a Nemzeti Galéria tökéletes helyen van a Királyi Palotában, ezek a látnivalók térben jól széthúzzák a város vonzerőit.

Mindent elvetnék az 5 új megaépítményből a Ligetben? Dehogyis, megőrizném a megaprojekt értékes elemeit: a Magyar Zene Háza és a Fotó Háza, Építészetek Háza terveit, s valahol megvalósítanám őket, esetleg egyet közülük ott a ligetben, konkrétan a ZenePalota tervét. Az integrált turizmusfejlesztés modern felfogása a nagyvárosok olyan szerkezeti felfogását vallja, ahol a turisták nem egy-egy attrakciónál koncentrálódnak, hanem a hálózatos, tematikus térszerkezeti fejlesztés vívmányai szerint számos különböző helyszínen mozognak, egyik helyről a másikra áramolnak, és közben az áramlás maga is élmény, költenek, hozzájárulnak ezeknek a területeknek a gazdasági pezsgéséhez, a boltok, vendéglátóegységek működéséhez. A Belváros (Budapest Szíve program) ezt igen jól tervezte és valósította meg (Október 6. utca, Zrínyi utca, Kecskeméti utca „kontra” Váci utca), de ilyen a spontán született romkocsmazóna is. Budapest különlegessége a Duna látványában, a negyedek sokszínűségében van.

Ha hirtelen van 150-200 milliárd forint egy - a kormány bevallása szerint - „turisztikaicélpont-fejlesztésre” (ami persze a közgyűjtemények – turizmustól független – kulturális igazgatását is jelenti), akkor ezt én szétosztanám 15 x 10 milliárd forintos projektre. Ezek csak találomra a következők lehetnek, mivel Budapest első számú vonzástényezője a tájélmény (kilátók, rakpart):

• Gellért hegyi fővárosi kezelésű Citadella parkolója környékének rendbetétele (akár Sikló projekttel), mert balkáni viszonyok uralkodnak a budapesti városnézés 4-ből egyik kulcspontján
• A pesti alsó rakpart rendbehozatala, mivel a rakpart sétára és szállodahajó kikötésre, hajókirándulásokra van hivatva, nem pedig mérgesgáz-kibocsátó főútvonalra
• Városliget táj- és kertépítészeti felújítása
• Magyar Zene Háza, Magyar Fotó Háza, Rubik Ház (A magyar szellem és tudomány története) a Rákóczi-hídnál élményközpontú interpretációs technikákkal
• Római Limes Nagyszombat utcai nagy amfiteátrum óbudai vigalmi negyeddel és a Hadrianus-palota a Hajógyári szigeten. A Budapest brandnek új márkapillért adva, hisz Rómán kívül a fővárosokban nincs ilyen látványos római emlék.

A fejlesztésnek Budapest egyedi vonzerejét kellene még jobban ellenállhatatlanná tenni és termékké építeni: a turisztikai vonzerőben meghatározó épített örökséget nem veszélyeztető grandiózus új kilátó-konstrukciókkal (akár látványos kortárs építészeti (üveg stb.) szerkezetekkel, a Bálna Centerhez hasonló merész építészettel), Duna parti fény és hangjátékokkal, továbbá a deklarált új prioritással, a fürdőváros gyógyító vizeivel, mint ígért új kitörési ponttal).

Megtérülés

A projekt deklaráltan 10 év alatt megtérül. „A számítások szerint a fejlesztés befejezését követő évben, azaz 2019-ben, a Ligetben található intézmények látogatóinak száma 5,9 millió főre nőhet...” Forrás: ligetbudapest.org. A megaprojekt megtérülését „bizonyító” ezen érvelés aggályosnak tűnik. Egyrészt az egyetlen évi 1 milliós látogatottságú gyűjtemény az Állatkert, a többi múzeum számai eltörpülnek mellette, így a számok eltúlzottnak tűnnek.

A főváros látogatószám és bevétel-növekedése az európai városok teljesítményét és prognózisát elemző kutatók szerint valóban várható. A Roland Berger kutatása 3-5 éves távon 1 milliárd eurós bevétel-növekedést valószínűsít, azonban ez a Liget projekttől függetlenül is várható. Éppen ezért „rákönyvelni” a felfutást e projektre, azaz az eleve trendszerű felfutást a projektnek tulajdonítani, bizarrnak tűnik. Összefoglalva tehát a megaprojekt részelemeit különösen a múzeumok terveit nem vetném el, de nem a Ligetben, hanem a főváros szerves többpólusú vérkeringését követve, a keresletet vonzó történelmi értékek sérelme nélkül valósítanám meg - állítja Karsai Árpád.

Támogatás, fenntartásokkal

Bár az országnak és Budapestnek sajnálatosan évek óta nincsen a kormányzat, a főváros és a turisztikai szakma által kidolgozott stratégiája és brandje, mégis Budapest már meglévő sokszínű és gazdag attrakciói mellett fontosnak tartom a kulturális turizmus további bővitését, építve évszázados hagyományainkra, az elmúlt évek fejlesztéseire, új helyszíneire is - közölte kérdésünkre dr. Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. 

Reméljük, az új emblématikus és "avantgarde" épületek, elegendő mennyiségű és minőségű, nemzetközileg is vonzó kiállitások és a megújult parkok a Városligetben jó alapot adnak a turizmus bővitésére megfelelő és folyamatos brandépítés és promóció mellett. A projektről kevés turisztikai szakmai egyeztetés volt, bár az kiderült, a projekt módositását, véglegesítését nem a turizmus igényei határozzák meg.

Korlátozott ismeretek birtokában a budapesti szállodások támogatják a Liget projekt megvalósítását, ezzel jobban megteremtve egy állandó és vonzó kulturális bázis megteremtését. A Szépművészeti Múzeum időszaki nagy kiállitásainál is tapasztaltuk jelentős külföldi turistavonzást.

Megjegyzem, a Liget projekt megvalósitása erősiti majd a belföldi turizmust is, hiszen sajnálatos, hogy jelenleg Budapest turisztikailag kevéssé vonzó a hazai lakosság számára. A turizmus szempontjából fontos a jó megközelíthetőség buszokkal és személygépkocsikkal is, erre várjuk a projekt vezetőinek megnyugtató visszaigazolását.

Több millió vendég ellátását nem lehet "street food"-ra alapozni, szükséges lesz a projekt véglegesitése során egy vendéglátós koncepció szakmai és gazdasági megalapozása is, konkrét helyszínek megjelölésével - foglalta össze véleményét Niklai Ákos.

A „Liget Projekt” kommunikációs szakértői szemmel

„Turisztikai szakemberként sok mindenben egyetértek szakértő kollégáimmal, azonban kommunikációs alapokon megvizsgálva a körvonalazódó projektet, egy kicsit más szemszögből nézve azt, újabb szempontok is megmutatkoznak. Azért is tulajdonítok a kommunikáció irányából történő értékelésnek erősebb jelentőséget, mert a legnagyobb és legkevésbé elvégzett munkára helyezi a hangsúlyt mind országos, mind pedig fővárosi szinten. Első blikkre a Liget fejlesztése is pusztán turisztika és/vagy helyi termékfejlesztésnek tűnik, de ennél lássuk be jóval több: végre valaki egy pillérét, egy vonzerőcsoportját Budapestnek egységesen lesz lépes kommunikálni, versenyképes profilt építeni az attrakció gyűjteményhez és egyszerű módon megjeleníteni mindezt a piacon” – mondja Bódis Gábor, a Hungary NEXT ország-márka-műhely alapítója.

Kilenc pontban olvashatják az a szempontrendszert, amely a vállalkozást elemzi kommunikációs szemmel, úgy, hogy annak előnyeire és lehetőségeire mutat rá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak és kizárólag erre a fejlesztésre kell kormányzati és városi szinten fókuszálni. Mégis, ha ennek pozitív üzenet-közvetítői hozadékai vannak, azt mondom, támogatható még turisztikai elveken is. Nézzük meg tehát a pontokat egyenként.

1. Küldetés-kommunikáció

Talán a legfontosabb kulcs-szó ezen a téren a professzionalizmus. Érthető és világos kommunikációs pillérekre lehet csak felépíteni mindazt, amit küldetésnek nevezünk. Az Ugorjunk! címmel (BTDM) korábban publikált Budapest turisztikai fejlesztési keret-koncepcióját idézve, a főváros három érték-pillér segítségével nagyon jól és egyszerűen képes vonzóvá tenni sokszínűségét. Ha mindent szeretnénk egyszerre megmutatni, abból káosz és meg nem értett információdömping képződik a látogatók számára, mint, ahogyan ez ma is igaz, érdemi márkamenedzsment híján. A három pillér a következő: Budapest összeköt, Budapest felemel és Budapest feltölt. Összekötnek a hidak a Duna felett, a panoráma, a földrajzi és csomóponti jelleg. Feltöltenek a gasztronómia, a fürdők, a víz, mindaz, ami az átlényegüléshez és újjászületéshez vezet, lelkileg és testileg. Felemel a kultúra. De hol is elérhető mindez? Amennyiben a prémium kategóriás élmény-átadás lehetőségében gondolkodunk, akkor a Liget projekt ennek jó alapja lesz. A kiváló értékek összegyűjtése és koncentrált megjelenítése nem csak a könnyebb lokalizációt, de a könnyebb áttekinthetőséget is megalapozza a ma turistájának, akinek talán az idő is egy fontos faktor, amikor egy-egy programot betervez. Mindemellett, a közösségi vendégfogadás ész együttműködés jó kifejezőeszköze lehet egy ilyen nagyszabású projekt, hiszen sok pici POI a térképen kevésbé látszik, mint egy összegezett nagy.

2. Következetesség

Egységes szimbólumrendszer és a tematikák színkódos bemutatása is lehetővé válik legalább egy mini-desztináció területén belül a fővárosban. Mint pilot projektet is felfoghatjuk, hiszen Budapest turisztikai irányjelzős és piktogramos kommunikációja igen elavult és töredezett. A BKK már lépett az elmúlt években, és igen sikeresen: elég, ha csak az aluljáró táblarendszerre, vagy a vizuális és audio utastájékoztatásra gondolunk. Ha jól és szakmai alapokon, modern eszközökkel behozható a turizmus területére ez a gondolkodásmód, és egyáltalán maga az igény, akkor nyert ügye van a Ligetnek és nyert ügye lehet az egész városnak, mert ami kicsiben bevált, az nagyban is megvalósítható lesz. Már most jelzem, hátha valaki meghallja, hogy a felszíni kommunikációs rendszer a földalattival is összhangban kell, hogy legyen, egymást kell, hogy támogassák.

3. Tartalom-kommunikáció

Kapcsolódva az előző pontban leírtakhoz, a lényegre törő és világos, professzionális igényességgel megalkotandó vizuális keretrendszert, az egymáshoz illeszkedő és egymáshoz fűzhető tartalmak tehetik egyedivé. Budapestet nehéz kommunikálni, mert összetett és színes. Ez a két utóbbi szó viszont elég átlagos ma már, azt is állíthatnám, hogy semmitmondóan üres. Meg kell határozni azt az egy-két-három, de semmiképpen nem több egyedi jellemzőt, ami mögé folyamatos tartalomfejlesztés építhető. Az ilyen mértékű priorizálás vagy egyszerűsítés az átlagos fogyasztónak csak jó: amit egy helyen meg kap, azt megveszi, sőt, csak akkor vesz meg valamit, ha mindaz egy helyen megtalálható. A Ligetbe szánt és már ott lévő tartalmak logikus és igényes módon összefűzhetőek, és már nem csak, mint választék – egy a sok közül, valahol a város egy távolibb pontján – hanem mint közös cégérrel jelzett kirakatban, több egymást kiegészítő téma és termék kommunikálható, több látogatói és helyi szegmensnek is.

4. Gazdaszerep

A stratégiai vagy összefogáson alapuló, tudatos és integrált fejlesztés csak nyomaiban fellelhető Budapesten. Miért? Mert nehezen definiálhatóak a határok, elég, ha csak a kerületi IFA, utcanév, parkolás, aszfaltozás stb. problémakörökre utalunk. Egy nagyobb ívű projekt mentén a gazda szerepe is megfogható, azé, aki kommunikációs modellekben, folyamatokban, rendszerekben egységes elvekben gondolkodik. Mindez pedig a gyakorlat szintjére is lefordíthatóvá válik, és talán ki is küszöböli azt a tipikus magyar betegséget, hogy mindenki a maga kis szemétdombját szeretné a maga módján megcsillantani: a legtöbbször igénytelenül, vagy nem gondolva a kooperációban rejlő lehetőségekre. Most kérem, itt az alkalom, hogy a Liget kulturális lakói és érdekeltjei összefésüljék mindazt, amivel vonzóvá tehetik magukat, egy tudatos, szervező, egy gazda segítségével.

5. Ösztönzés-kommunikáció

A nemzeti, sőt európai, vagy akár világviszonylatban is meghatározó vonzerők mellett a kisebbek is profitálnak az egységes attrakciótervezés adta előnyökből és a lokációból. A látogatók valami újat látva: tegyük hozzá végre!, a befektetők valami nagy durranást érzékelve, tegyük hozzá: végre!, sokkal nagyobb ösztönzést érezhetnek arra, hogy megmozduljanak irányunkba. Az egységes kommunikációs platformok, az egyediség és az exkluzivitás végre egy magasabb költési szintre képes helyezni Budapestet és az országot is a nemzetközi turisztikai desztinációs versenyben. Így, ilyen alapokon megszólítani valakit, sokkal egyszerűbb és hatékonyabb.

6. Látogató menedzsment

Egy komplex attrakcióhalmaz képes a látogatók igényeinek megfelelő, csak a leszűkített szegmensek számára kommunikálni és igényeiket tartalmasan kielégíteni. A klasszikus, a trendi és a felfedezésre vágyó éppúgy talál vonzó programot, mint a kisgyermekes vagy a szabadtéri lehetőségeket kereső. És ez a kulcsa ennek a projektnek. Hányszor tesszük fel a kérdést magunknak, amikor együtt van a család, a nagymama, a kisgyerek, akinek elég egy játszótér, a kamasz, aki inkább egy koncerten lógna és a szülő, hogy hová menjünk, ha van egy délutánunk, de azért közös is legyen a program? Így van ez a turistákkal is. Nincs kettő egyforma, és sztenderdek sincsenek már. A Liget képes jól elosztani minket, akár találkozási pontokat is kijelölve. Ha ügyesen kommunikál majd a csapat, akkor jól megférnek egymás mellett a turisták, a babakocsisok, a kutyások és a futókörön kilóiktól szabadulni vágyók.

7. Értéklánc-kommunikáció

Ha egy ország vagy város, képes az értékeit, büszkeségeit, elismeréseit tudatosan és szervezetten megjeleníteni, akkor szerethetővé is válik. Hogyan? A Liget önmagában is feltételezhető, hogy unikálisságával a legekbe kerül majd, de ha arra gondolunk, nemzeti értékeinket, helyi jellegzetességeinket, vagy hungarikumainkat egy tálcán teszi elérhetővé és fogyaszthatóvá, akkor megvalósul az értéklánc. Ennek keretében az innováció, a kreativitás és a magyar termékek, magyar márkák is tudatosabban és hangsúlyosabban helyezhetőek a figyelem középpontjába. A kevésbé nívós, de az utóbbi időben népszerű romkocsma-feeling sem tart örökké, egyesek szerint már most fáradni látszik, és a legújabb gasztronómiai és szállodaipari befektetések, változások már most egy igényesebb és magasabb szintű szolgáltatási hálót prognosztizálnak.

8. Profil-kommunikáció

A Liget a saját márkáján túl, Budapest márkáját és az ország kulturális márkaértékeit képes építeni, megalapozni. Jól modellezi majd, hogyan hozható össze a helyi profil a városival, a térségivel és a nemzetivel. Ennek azonban mindjárt az elején ott kell lenni a kreatív fejekben és a döntéshozók ’to-do’ listáján. Az eddig, ha kimondottan nem is, de gyakorlatban az alacsony ár, vagy ár-érték-arány kommunikációtól el lehet rugaszkodni és az élmény-, vagy kapcsolt élmény-kommunikáció felé tolni az egészet. A felöltődés, a kikapcsolódás, a ’mennyivel lettem több!’ érzése már nem csak a minőségről szól, hanem az én személyemet érintő érzelmi és lelkiállapot-változás kommunikációjáról. A Liget profil tehát nem csak kultúrát jelent majd, hanem a kultúra választékát és szabadságát, a történetet, a sztorit és a magas szinten való igényes kikapcsolódás lehetőségét.

9. Partnerkapcsolat-kommunikáció

A Liget projekt alkalmas lesz arra is, hogy a benne szereplőkkel és az érdekeltekkel való természetes és nélkülözhetetlen kapcsolatot önmagában is pozitív üzenetként kommunikálja és hasznosítsa azt. A határokon átívelő kapcsolatok azonban mindenképpen új szintre emelik a Ligetet és a fővárost, magát is. A kulturális hub-szerepre vállalkozó fejlesztési projekt tehát méreteinél fogva jelent versenyelőnyt és egységes kommunikációs lehetőségeivel igenis meghaladhatja a már prognosztizált turistaszám növekedést is. A látogató jól érzi magár egy olyan helyen, ahol minden a helyén van, egy olyan helyen, ahol látja, hogy több szereplő együttesen látja vendégül, nem ilyen-olyan módon, vagy éppen ahogyan sikerül. Támogatót, befektetőt és rajongót is könnyebben magáénak tudhat egy-egy ilyen látványos vonzerő-csoport, mind önmagában egy-egy kultúra szigetecske.

Összefoglalva tehát, kommunikációs és márka-stratégiai szempontból, egy-egy területén a fővárosi turizmusnak szüksége van zászlóshajókra. A Liget projekt lehet ilyen, sőt működhet úgy is, hogy más-más területeket is hasonló igényességre és szolgáltatói színvonal vagy áremelésre ösztönöz. Semmiképpen nem grandiózus befektetésnek tekintenék erre a fejlesztésre, sokkal inkább grandiózus kommunikációs lehetőségre, amelyből azért híján vagyunk mostanában - foglalta össze véleményét Bódis Gábor.

A főváros nagy lehetősége

A Liget Budapest projekt tartalma olyan lehetőséget jelent Budapest számára, amely egy város életében nem sokszor adatik meg. A szakmai kérdéseket és a vitapontokat érdemes pontokba szedve megválaszolni – írta megkeresésünkre dr. Puczkó László, a Xellum Tanácsadó kft. igazgatója. (A Xellum 2014 őszén Múzeumliget – Márka és identitás projekt címmel készített elemzést a fejlesztési elképzelésekről a Városliget Zrt. megbízásából.) Puczkó László válaszai alább olvashatók:

Mennyire vannak megfelelő helyen az áthelyezni tervezett gyűjtemények?

A modern múzeumok, illetve gyűjtemények számára a ma, de sokkal inkább a holnap elvárásainak megfelelő otthonra van szükség. Ez nemcsak a jövő elvárásainak megfelelő épületeket, hanem bemutatási technológiákat, közösségi és kereskedelmi, illetve restaurátori, műtárgykezelés és raktározási tereket is jelent. Ezeket a jelenlegi épületek (közelebbről a Budai Várpalota, vagy a Kúria) nem képesek teljesíteni. Nem múzeumi létesítménynek épültek és már a ma igényeit is csak korlátozottan képesek teljesíteni. Fejlesztésük pedig - a műemlékvédelmi előírások miatt - legalább olyan költségeket jelent, mint egy új épület létrehozása. A madridi Prado új szárnya is ultramodern megoldásokat alkalmaz – erre viszont sem a Budai Vár, sem pedig a Kúria épülete vagy környezete nem ad lehetőséget.

A Városliget feleslegesen sűríti össze a kulturális/szabadidős szolgáltatásokat

A fejlesztés háttérmunkái között, amelyek közül elég keveset ismer még a szakmai közönség is, számos olyan összehasonlító elemzés készül(t), amely azt vizsgálja, hogy milyen formában, szolgáltatásokkal és milyen elvek alapján képesek nagyvolumenű, de több és különböző elemből álló, alapvetően kulturális üzenetet megvalósító parkok sikeresen működni (Valenciától, Bécsen és Berlinen át Londonig vagy St. Louis-ig). Mindegyik összevetésre érdemes projekt az 1+1 az legalább 2,5 elvét követte és vallja, hiszen főként nemzetközi összevetésben határozottan könnyebb bevezetni/kommunikálni egy klasztertípusú fejlesztési egységet, mint 5 vagy 6 új/átalakult létesítményt külön-külön.

Budapest turisztikai (és szabadidős) szempontból elemzett városszövete valóban mozaikos (vagy, ha tetszik, akkor szatellit jellegű), ugyanakkor a főtengelyt egyértelműen a már 15 évvel ezelőtt is Kulturális Sugárútként kommunikált Hadtörténeti Múzeum – Műszaki és Közlekedési Múzeum vonal adja. Ezt a vonalat fogja a jelenlegi fejlesztés megerősíteni, illetve a Budai Várat ellenpontozni. A Liget Budapest közös pozíciója és kommunikációja képes lesz a átlépni azt az ingerküszöböt, amely a már korábban Budapesten/Magyarországon járt, illetve az országot még fel nem keresett potenciális látogatók számára is egyértelmű és vonzó hírértékkel szolgál majd: ilyen összetett kulturális/szabadidős park még egyetlen más városban sincs!

A turisztikai fejlesztési stratégiának nem felel meg

A Liget Budapest egyértelműen örökségfejlesztési projekt (is). Közgyűjtemények megfelelő elhelyezése mindenképpen örökségkezelési feladat, főként, hogy a Városliget az egyik világörökségi helyszín része is. A Városliget mint közpark zöldfelületeinek nagyon sürgető fejlesztése pedig ugyancsak az örökségfejlesztés feladata, hiszen meglévő funkciók modernizálása, kapacitásfejlesztés és új funkciók megjelenése szerves részét képezi bármely örökségi fejlesztésnek. Érdemes arra is utalni, hogy a Városliget egy mesterséges park, amelynek az első naptól közösségi és kulturális funkciói és feladatai voltak és mindig is számos épületet és funkciót fogadott be. Ezek között a 2000 fős parkoló sosem volt ideális funkció.

Megtérül?

A megtérülésnek számos vetülete van a pénzügyitől, a turisztikai imázs változásán a lakosság életkörülményeinek fejlesztéséig. Budapest mint turisztikai desztináció mostohán kezelt kérdés, hiszen a kerületek egyéni érdekei és a főváros jellemző érdektelensége hosszú éveken keresztül ahhoz vezetett, hogy nincs egyértelmű imázs, nincs márkaüzenet, nincs vízió (ehhez képest a Liget Budapestnek kidolgozott és a tervezési folyamatban már alkalmazott látogatói élménykínálati és szolgáltatási elvrendszere (is) van!). A kialakult jelenlegi népszerűség inkább a véletlen (és a közösségi média) mint a szisztematikusan kidolgozott és megvalósított célok és elvek eredménye. A Liget Budapest lehet egy olyan katalizátor (és ennek már látszanak jelei), amely képes felrázni, tematizálni és akár befolyásolni is a város mint turisztikai desztináció jövőjét. Mindemellett azt sem felejtsük el, hogy a Városliget alapvetően a budapesti és a magyar lakosok kulturális és szabadidős időtöltési helyszíne akar lenni, így képes les 21. századi szinten kiszolgálni a kutyasétáltatókat és az iskolai tornaórákat éppúgy, mint a kisgyerekes családokat, a futókat vagy a turistabusszal érkező látogatókat is. Mindehhez azonban új funkciók, új eszközök és módszerek szükségesek. A Liget Budapest a főváros nagy lehetősége - zárta gondolatait Puczkó László.