Helyi összefogás és sok munka eredményeként születtek ezek az elismerések – mondta a Turizmus Online-nak Molnár János polgármester. Berekfürdő fiatal, alig több mint 1200 lakosú alföldi kis falu, azonban a Tisza-tavi turisztikai régió leglátogatottabb idegenforgalmi települése, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén található. Közel negyedszázada annak, hogy önálló lett, miután helyi népszavazáson döntöttek erről, még az 1990-es évek elején.
A fakosárral kezdődött
Korábban Karcaghoz tartozott, annak a telepe volt, melynek területén 1927-ben Pávai Vajna Ferencnek (1886-1964), az egykori híres geológusnak, a hazai hévízkutatás úttörőjének irányításával olajat kerestek. Ezért folyamatosan fúrásokat végeztek. A következő év elején – 1928. január 24-én – a mai Berekfürdő területén viszont olaj helyett gyógyvíz tört a felszínre. Az első medencét fakosárnak nevezték el, amely akkor szenzációnak számított, és Móricz Zsigmond, valamint Benedek Elek is írt róla. Pávai Vajna Ferenc emlékét pedig ma utca őrzi Berekfürdőn.
Később, 1938-ban egy budapesti vegyészmérnök, a későbbi Kossuth-díjas Veress Zoltán (1901-1964) üveggyárat létesített Karcag határában, amely alig néhány éve szűnt meg. A fátyolüvegeiről híressé vált termékeit ma állandó kiállításon a berekfürdői galériában láthatják az érdeklődők. A valamikori gyár jó alapot biztosított a fejlődéshez, hiszen sokan otthont is teremtettek, illetve időközben a gyógyvízhez kapcsolódva vállalati üdülőket is létesítettek a mai Berekfürdő területén. Úgy tartják, hogy ez a település ma is hazánk egyik legnagyobb zöld területtel rendelkező gyógyfürdője, amely meghatározó a falu gazdasági életében. Egyébként Veress Zoltánról nevezték el a falu általános iskoláját és 1997-től Berekfürdő posztumusz díszpolgárává is választották.
Molnár János lapunknak megerősítette, hogy napjainkban a turizmus és a fő bevételi forrás Berekfürdőn. A gyógyfürdő tevékenységével és fejlesztésével párhuzamosan új szálláshelyeket is létesítettek. Ma már a kempingtől a négycsillagos szállodáig, a református konferencia- és üdülőközpontig sokféle ajánlat közül választhatnak az ide érkező vendégek. Napjainkban ebben a kis faluban kétezer ágyat biztosítanak a turistáknak. Tavaly például a látogatók 114 ezer vendégéjszakát töltöttek el Berekfürdőn. Ez azt jelentette, hogy a statisztikai sorrendben a 33. leglátogatottabb település volt Magyarországon. A hazai vendégeken kívül szlovákok, lengyelek, németek, hollandok és franciák is nagy számban érkeztek, családokkal, baráti társaságokkal. A szálláshelyek mellett éttermek is működnek, és a helyi gasztronómia ínyencségeit ajánlják a vendégeknek, így például a híres, tájjellegű karcagi birkapörköltet is megkóstolhatják.
Félmilliárd forintos fürdőfejlesztés
A falu ékessége a gyógyfürdő, amely főleg a mozgásszervi betegségben szenvedők kezelését és gyógyítását segíti elő, emellett az egészséges emberek felüdülését is szolgálja. A sok parkkal és magas fákkal övezett létesítmény több medencével, élményelemekkel várja az érdeklődőket. Idén nyáron fejeződött be a fürdő új fejlesztése, amelyre félmilliárd forintot költöttek. Ebből kétszázmilliót önerőből biztosítottak, háromszázmillió forintot pedig pályázati támogatásból nyertek el az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódva. A bővítéssel egy ifjúsági élménymedencét építettek csúszdával, sodrófolyosóval és egy kis barlanggal. Emellett fedett medencét is létesítettek a folyamatos, az egész éves fürdőzés feltételeinek megteremtésére. A fedett rész összesen három új medencével és egy gyerekpancsolóval gazdagodott. A fejlesztést egy év alatt valósították meg.
A polgármester a gyógyvízre épülő kezelések fontosságát is kiemelte, melyet a következő időszakban szeretnének tovább bővíteni önerő felhasználásával. Ugyanakkor befektető közreműködésével gyógyszállót is építenének. Érdekességként említette, hogy idén a nyári hónapoktól szeptember végéig 106 ezer vendégéjszakát töltöttek el a turisták Berekfürdőn, amely kiemelkedőnek számít. A gyógyvíz értékeit kihasználva sok mozgássérült érkezik a faluba, amelyre szintén fel vannak készülve a helybeliek. A falu egy részén, a fürdőben, illetve jó néhány szálláshelyen is akadálymentesítéssel fogadják az érkezőket. Berekfürdőben jók a közművek és folyamatosan karbantartják az utakat, a járdákat is.
Kerékpárút és gazdag madárvilág
A községet a közeli Karcaggal kerékpárút is összeköti, amelyet sokan használnak. Nemcsak a turisták kerekeznek rajta szívesen, hanem a helybeliek közül is többen igénybe veszik. Kerékpárkölcsönző is működik Berekfürdőn, amely a Tisza-tavi Túraközpont Hálózat tagja. A kerekezőknek egyébként vezetett túrákat is szerveznek.
A falu különlegességének számít, hogy gazdag madárvilággal rendelkezik. Az érdeklődők megfigyelhetik a darvak vonulását, májustól augusztusig pedig a gyurgyalagok életét ismerhetik meg. Emellett rétisasokat, kerecsensólymokat és fekete gólyákat is láthatnak. A falu lakói nagyon vigyáznak ezekre az állatokra, miközben nagy gondot fordítanak arra is, hogy tisztán tartsák a környezetüket és csinosítsák a portáikat.
Az idegenforgalmi programok szervezését a Berekfürdői Turisztikai Nonprofit Közhasznú Kft. csapata szervezi. Ügyvezetője, Nagy Istvánné munkatársuknak elmondta, hogy közművelődési feladatokat is ellátnak és működtetik a helyi galériát is. A településen évente több kiemelt programra várják az érdeklődőket. Ezek közül a Nyárindító Nagykunkalász Ünnepre, amely az egész napos vidámság jegyében telik. Kedvcsináló ez a nyárhoz a korai nyaralóknak. Augusztusban tartják a Bereki Vígasságot, amelyhez gasztronómiai program is társul. Ilyenkor három napon át sütnek, főznek és kóstolnak. Szeptember eleji esemény a Falunap, amely idén is a nyárzárás jegyében telt. Ebben az évben is november végén – a disznóvágások előtt – rendezik immár negyedszer a tepertő- és pörcfesztivált, amelyen finom falatokkal várják az érkezőket. Fontos céljuk, hogy a vendégek jól érezzék magukat, és a gazdag választékból megtalálják maguknak az érdekes programokat.
A helyi összefogás országos elismerést hozott
Berekfürdőn működik Tourinform Iroda is, ahol helyi, illetve különböző Tisza-tavi turisztikai kiadványokkal látják el az érdeklődőket. Már készítik a Bereki Ajánló 2016-os kiadványát. Emellett évek óta – hagyományosan tavasszal – festő-, a nyár végén pedig irodalmi táborokat szerveznek. Szeptember utolsó napjaiban Nagykun Kézműves telepet tartanak, jelentős érdeklődés mellett. Berekfürdő a szobrok faluja is, amelyet elsősorban Győrfi Lajos karcagi származású, Magyar Örökség-díjas szobrászművésznek köszönhet. Bronzba öntött alkotásainak megismerésére külön túrát is szerveznek a helyiek. Ilyenek például Deák Ferenc szobra, Mátyás király és Kinizsi Pál közös kompozíciója vagy a Délibáb díszkút, hogy csak néhányat említsünk.
Nagy Istvánnétól azt is megtudtuk, hogy dr. Csoma Judit református lelkipásztor kezdeményezésére idén teljes erővel fogott össze a falu közössége a parkosításért, a virágosításért. Az akaraterő meg is hozta az eredményét, miután pályáztak a Virágos Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódva, és elismerő oklevelet kaptak. Emellett átvehették a Magyar Turizmus Zrt. különdíját is. Ezt az összetartó munkát jövőre is folytatják, és külön programmal készülnek 2016-ban a Reformáció Évének külön megünneplésére is. Az idegenforgalmi kapcsolatok erősítését segíti a testvértelepülési kapcsolatok sora, amelyeket lengyel, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, szerb, olasz és magyar településekkel alakítottak ki.
Azért dolgoznak tovább, hogy – a falu jelenlegi hangulatát megőrizve – a következő években még több vendégek fogadhassanak a Kelet-Magyarország egyik gyöngyszemének számító Berekfürdőn.
