Nem minden paprikáskrumpli-főző falunap érdemli meg a könyv címében szereplő elnevezést, mondta Márta István, az egyik tanulmány szerzője és a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke a Corvinus Egyetemen Jászberényi Melinda egyetemi docens, a kötet egyik szerkesztőjének vezetésével tartott könyvbemutatón. Az általa megálmodott és megvalósított kapolcsi Művészetek Völgye egyike a legismertebb kulturális fesztiváloknak Magyarországon. Mint elmondta, óriási igény volt egy ilyen összefoglaló jellegű könyvre a szakmában. Mindenkinek joga van fesztivált szervezni, de azért jó lenne tisztázni azt is, mit takar ez a fogalom elméletben és gyakorlatban. Ezt érzi a turisztikai szakma és maguk a fesztiválszervezők is. A Fesztivál Szövetség is pontosan azért jött létre – civil kezdeményezésként, 97 szakmai szövetség összefogásával –, hogy pontosan meghatározza a kritériumokat, amitől egy rendezvény fesztivál lehet. Az egyik feltételként említette a regisztrációs és minőségbiztosítási rendszer megvalósulását. Ilyen a rendezvények tematikus besorolhatósága is, mely szerint a tanulmánykötet négyféle fesztiváltípust különböztet meg: művészeti, közösségi, népművészeti és gasztrokulturális fesztiválokat.

Michalkó Gábor egyetemi tanár a könyv lektoraként szólt a fesztiválokkal kapcsolatos kutatási anyagok jelentőségéről, Kiss Róbert Richard turisztikai szakújságíró pedig a nemzetközi fesztiválokról és a marketing fontosságáról beszélt. Hiszen a Loch Ness-i szörnyet sem látta még igazából senki, de turisztikai vonzereje mégis jelentős. Kiemelte a fesztiválhelyszínek történelmi és kulturális beágyazottságát, példának hozva a fertődi Eszterházi Vígasságok rendezvénysorozatát.

Bodnár Dorottya, a Forster Központ osztályvezetője a fesztiválok szociokulturális hatásait vizsgálta elméletben és gyakorlati esettanulmányokon keresztül. Sokan nem gondolnak rá – mondta –, hogy egy-egy eseti fesztiválhoz tartozó, drága infrastruktúra fenntartása és hasznosítása sokszor óriási terhet jelent a kisebb önkormányzatok számára. „Nem kell nagyban kezdeni.” Ezt bizony sokan megtanulták a nagyratörő tervek megvalósítása közben és után.

Persze, mint általában mindenben, itt is fontos szerepet játszik a pénz. A dolog egyik fontos eleme, hogy mi valósul meg állami támogatással. Ebből a szempontból bizony a minőségi követelmények megléte sokak érdekeit is sértheti. Persze vannak jó példák itthon és külföldön is, amelyek közül sokat bemutatnak a szerzők. A magyar gasztronómiai fesztiválok ausztriai szervezésének legfőbb tapasztalata, hogy mennyire fontos a jövedelemteremtő képesség és a helyi forgalom felpörgetése egy-egy fesztivál alkalmával. Erről igazán érdekes és szórakoztató történetekkel szolgált a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség ausztriai vezetője, Kovács Balázs. A hazai történetek közül pedig Lobenwein Norbert mesélt sikereiről, aki a Volt Fesztivál és a Sziget megszületésénél és működésénél bábáskodott, és ezúttal társszerzőként írt tanulmányt a kötetbe.

A pódiumbeszélgetés végén Márta István úgy fogalmazott, egyedi arculat, kreativitás és minőség, valamint folyamatos marketing és kommunikáció a sikeres fesztiválok titka. Ebben Magyarország különösen jó adottságokkal és példákkal rendelkezik. A kötet elemzései és esettanulmányai nem csak tudományos ismereteket, száraz áttekintést, de izgalmas betekintést, színes élményt nyújtanak szervezőnek, szakembernek, sőt a fesztiválok iránt érdeklődőknek is.