Drasztikusan csökkent a havas napok száma

Az elmúlt negyven év alatt 15 napról 11-re csökkent a havas napok éves száma és a csökkenés az elmúlt tíz évben lett látványosabb - olvasható a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál keddi cikkében.

Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita a kutatásában a havas napok (amikor legalább egy centiméternyi hó hullott) és az éghajlatváltozás összefüggései vizsgálta. Mint kiemelték: az elmúlt évtizedben jelentős havazásokból országos átlagban jóval kevesebb fordult elő, utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra, néhány évben pedig egyáltalán nem volt. A legnagyobb csökkenés az összes havas napok számában épp az eddigi leghavasabb országrészben, Északkelet-Magyarországon történt - tették hozzá. Kitértek arra is, hogy a havazások alakulását alapvetően két tényező befolyásolja: az egyik az azok számát csökkentő téli felmelegedés, míg a másik a téli csapadék várható növekedése.

"A havazások e két ellenkező hatás eredőjeként fognak változni, és úgy tűnik, hogy a melegedés erőteljesebben fog hatni, ugyanakkor a téli nagyobb csapadékösszegek miatt egy-egy jelentősebb havazásra továbbra is számítanunk kell" - fogalmaztak. A modellszimulációkhoz hozzáadva az "emberi kényszerhatást" (üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat), akkor csak 50 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a csökkenésért az emberi tevékenység a felelős - írták, hozzátéve: a klímamodellek optimista jövőképe szerint (ha jelentősen csökken a kibocsátás) a század végéig még így is mérsékelt csökkenés várható a havazások számában. A pesszimista, úgynevezett RCP8.5 forgatókönyv szerint viszont, ha az eddigi mértékben folytatódik a légkör üvegházhatású gázokkal való telítése, a változás jóval nagyobb lesz, és a század vége felé öt nap alatt alakulhatnak az országos éves átlagok. Ez pedig kétharmaddal való csökkenést jelent a 21. század elejéhez képest. A területi eloszlás változékonysága miatt ez azt is jelentheti, hogy egyes országrészekben akár évekig nem lesz jelentős havazás - jegyezték meg.

A kutatók megállapították, hogy a következő húsz évben az országban sehol nem fog a jelenlegihez, a 2001-2020-ban átlagos 13 naphoz képest változni a havazások száma, és 2040-től is inkább csak a pesszimista forgatókönyv szerint, északkeleten várható 5 nap feletti csökkenés az átlagos éves gyakoriságban. A klímamodellek azt jelzik, hogy a következő negyven évben a délnyugati és az északkeleti határvidéken a nagy havazások számában csökkenése várható, viszont az ország nagy részén nem várható változás, sőt, a Dunántúl északi részén és a Bükkben még kisebb növekedésre is lehet számítani. Majd 2081-2100-ra - szintén a pesszimista forgatókönyv szerint - az Északi-Középhegységben és a Bakonyban, ahol egyébként is a legtöbbször fordult elő havazás: évente átlagosan 10-15 nappal kevesebb havazásra lehet számítani - írták.

Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy "ha gyorsan megkezdjük az antropogén kibocsátás mérséklését, a zöldítést, ezzel pedig elérjük a koncentrációváltozás lassulását (2100-ra akár a megállítását is), akkor a havazások esetén a várható csökkenés csak kisebb mértékű lehet". "Az eddigi trendek visszafordulása csak abban az esetben lehetséges, ha az emberi kényszerhatást minél hamarabb és minél gyorsabban visszafogjuk, így unokáink is élvezhetik majd a havas táj szépségét" - fogalmaztak a kutatók.

Forrás: MTI


Itt a friss TKI index

Itt a friss TKI index 

2025. májusban a turisztikai cégek 70 százalék szolgáltatási árainak növekedéséről számolt be az elmúlt 3 hónapra vonatkozóan az előző év azonos időszakához mérten.
Határon átívelő turisztikai egyesület született

Határon átívelő turisztikai egyesület született 

Megalakult a Fernenet – új határon átnyúló turisztikai egyesület a Fertő-tó térségében.
Életműkiállítás a belvárosi galériában

Életműkiállítás a belvárosi galériában 

Grandiózus életműkiállítással indítja útjára a nyarat a Virág Judit Galéria.
Megújult a legendás gemenci kőkereszt

Megújult a legendás gemenci kőkereszt 

A település központi részén, az árvízvédelmi töltés mellett, az egykori keselyűsi csárda előtt álló emlékművet bárki megcsodálhatja.
Indul a Muslinca Bringakör

Indul a Muslinca Bringakör 

A Muslinca Bringakör egy ingyenes, játékos, felfedező jellegű kerékpáros kihívás.
 Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén

Érdekes belföldi úti célok a hosszú hétvégén 

Siófok a legnépszerűbb pünkösdi úti cél belföldön az egyik szállásfoglaló portál friss foglalási adatai szerint a közelgő hosszú hétvégén.
Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen

Közel félezer pályázat az idei Virágos Magyarország versenyen 

Az országos környezetszépítő verseny legnépszerűbb kategóriái 2025-ben az Év főtere és az Év fasora.
 Nyugdíjasok megpróbálják beállítani Phileas Fogg rekordját

Nyugdíjasok megpróbálják beállítani Phileas Fogg rekordját 

Negyven nap, majdnem 30.000 kilométer, 3274 gyalogló.
Kulturális randevú Göcsejben

Kulturális randevú Göcsejben 

Az eseménysorozat a göcseji dombok között idén 22 településen több mint 60 programot és közel 100 élményt kínál a „fenntartható lassúság” jegyében.
Indul a nyári szezon a Tisza-tó fővárosában

Indul a nyári szezon a Tisza-tó fővárosában 

Ezen a nyáron is rengeteg kalanddal és élménnyel vár Tiszafüred.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.