A levél előzménye, hogy az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság Közönségszolgálati Irodája arról értesítette a beutaztató irodákat, hogy 2015. március elsejétől 30%-kal emelkednek a parlamenti belépők árai az Unión kívüli turisták részére.

Ráadásul ez már nem az első emelés mostanában, 2014. július 1. napjával a jegyárak szintén jelentősen emelkedtek, így 10 hónapon belül 48%-kal lettek drágábbak a jegyek.

Az utazási irodák elsősorban azért nem értenek egyet az áremeléssel, mert arról őket nem tájékoztatták időben. Márpedig az utazási irodák külföldi partnereikkel 1-2 évre előre kötik meg szerződéseiket, és utólag általában már nem tudnak változtatni a kiajánlott árakon. A 2016. április 1. napjával kezdődő és 2017. március 31. napjával végződő idegenforgalmi évre vonatkozó, az egyes programok díjait is tartalmazó szerződések aláírása például 2015. június 30. napjáig kell megtörténjen.

A MUISZ levelében azt is megjegyzi, hogy a szakmai szövetség korábban írt leveleit nem méltatta válaszra az illetékes iroda. A fenti helyzetből következik, hogy az áremelés miatti költségnövekedést a magyar utazási iroda kénytelen „benyelni”, tehát nem hogy nyerne, még bukik is az üzleten.

Gondolhatnánk persze, hogy a belépők után járó jutalék bőven kárpótolja az utazási irodákat az áremelés miatt, de ez nem így van. Míg a napigazdasag.hu értesülései szerint 2013-ban 394 ezer fő kereste fel a parlament látogatóközpontját, addig a legmagasabb, 6%-os jutalékot is csak az olyan iroda kaphatja meg, amely 150 millió forint feletti forgalmat generál egymaga. Ehhez pedig 95 ezer fő beléptetése lenne szükséges, vagyis csak akkor jár ez a kedvezmény, ha minden negyedik látogatót az adott iroda küldi a parlamentbe. A Szövetség szerint egyébként a jutalékszint, még a legmagasabb is, önmagában jelentéktelen.

A problémák leírása után több konkrét dologban is változtatásra kéri a látogatóközpont illetékeseit a szakmai szövetség. Azt írják például, hogy vizsgálják felül a kedvezményrendszert, és jóval alacsonyabb forgalom (10-20 millió forint) mellett is magasabb (10-20%-os) jutalékszintet állapítsanak meg. Azt is szeretnék elérni, hogy az idén márciustól bevezetni tervezett áremelést halasszák el 2016. áprilisáig. Általánosságban pedig arra hívják fel a szolgáltató figyelmét, hogy „későbbi döntéseikkel segítsék az utazási irodák kiszámítható és tervezhető működését”.

A MUISZ azt is felveti, hogy amennyiben a parlament látogatóközpontja nem változtat üzletpolitikáján, több utazási iroda felhagyhat a belépők értékesítésével, mivel veszteséget nem kívánnak termelni.

Lapunk megkereste az ügyben az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság Közönségszolgálati Irodáját, de választ eddig még nem kaptunk.

Mi arra is szerettünk volna választ kapni, hogy mi indokolja, hogy miközben egy német, francia vagy olasz turista a kettőezer forintos kedvezményes díjat fizeti, addig a „keleti nyitás” politikája jegyében idecsábított kínai, arab, azeri vagy török (tetszőlegesen folytatható a sor) útlevéllel rendelkező vendégnek ugyanez a művelet 5200 forintjába kerül.

Megnyugtatásul, az ukrajnai és szerbiai magyarok, meg persze az ausztrál és kanadai magyarok is, amennyiben rendelkeznek magyar igazolvánnyal, a magyarok és uniós állampolgárok számára érvényes 2000 forintot fizetik csak a látogatásért.