A 2000 négyzetméteres látogatótérben megelevenednek az osztrák festő legismertebb alkotásai, mint a Hölgy legyezővel, a Halál és élet, valamint természetesen A csók. Utóbbi alkotás talán a szecesszió mesterének legtöbbet reprodukált festménye, amelynek jelentését és vonzerejét már oly sokan próbálták megfejteni. Két gigantikus, részletgazdag installáció gondoskodik arról, hogy a látogatók minden egyes rétegét felfedezhessék A csók című festmény jól ismert jelenetének. A kiállítás másik felejthetetlen és látványos része az arany alagút, amelyen minden látogató végighalad. A ragyogó szín Klimt művészetének visszatérő eleme. 

De, mint a kiállítást végig járva megtudtuk, Klimt nem csak pazar és dekoratív festési stílusáról ismert művész, hanem a bécsi szecessziós mozgalom kiemelkedő szereplője is volt. Művészete a szeretet, az élet és az erkölcs mély témáit fedezte fel, és munkáját egyszerre tette magával ragadóvá és ellentmondásossá, magyarázta Bán Blanka művészettörténész, majd elmondta azt is: „Klimt művészi útja során különféle mozgalmakból inspirált, beleértve a szimbolizmust, az Art Nouveau -t és a bizánci művészetet.”

A szecesszió egyik legnagyobb mesterének lenyűgöző életműve

A kiállítás nem csupán egy tárlat – hanem egy utazás egy másik dimenzióba. Egy olyan világba lépünk be, ahol a női tekintetek titkokat suttognak, az arany pedig nem hideg fémként, hanem lángoló érzelemként ragyog.

„Itt a festészet nem illusztrál, hanem varázsol. Az ornamentika nem puszta díszítés, hanem a képek lelke: a csavarodó, hullámzó, élő motívumok az élet összetettségét és mélységét fejezik ki” – fogalmazott a művészettörténész.

Művészet, ami nem ismer korlátokat

A vonalak szabadságban kanyarognak, és mire észrevesszük, már egy női hajfonatban vagy egy aranyló ölelésben végződnek. A szecesszió az egyenes vonalak börtönéből való kitörés, és Gustav Klimt ennek az elszabadulásnak egyik legnagyobb alakja, halljuk, miközben sétálunk végig a produkción.

„Az ő aranyba álmodott világa az örök érték, a megfoghatatlan szépség és az isteni szikra metaforája – amely nem elvakít, hanem megvilágít”

-  mesél tovább a művészettörténész.

Klimt tudatosan távol tartotta magát a társadalmi eseményektől, és ritkán szólalt meg nyilvánosan – és ahogy ő maga mondta: „Aki meg akar tudni rólam valamit, tanulmányozza figyelmesen a képeimet.” Inkább műtermében dolgozott egyedül, saját „zónájában”, ahol gyakran egyszerre több képen is dolgozott. Sokszor meztelen modellek is jelen voltak nála, de a róla készült fotók tanúsága szerint soha nem vette le a ruháit, és visszafogott életet élt.

A kiállítást bejárva, tanulmányozva alkotásait kicsit közelebb kerülhetünk a művészhez, gondolataihoz, életfelfogásához.

Bán Blanka elmondta azt is, Klimt nemcsak álmodott, hanem vászonra is vitte az álmait – és ezek az álmok most életre kelnek körülöttünk, ebben az egyedülálló immerzív térben. Alkotásai nem pusztán esztétikai élményt nyújtanak, minden tér, minden részlet egy nagyobb egység része, akár egy színházi előadás díszletei.

Az audiovizuális megoldások mellett több tucat Klimt reprodukció segíti az eligazodást az osztrák művész életében és munkájában. A produkció elejétől nyomon követhetjük a művész életét és művészetét, hogy aztán egy különleges világba csöppenjünk, amely már az aranylemezek és díszítések iránti művészi rajongását idézi meg. Az aranyszínű folyosón áthaladva, majd a nagyteremben megpihenhetünk és a nyugágyakban még jobban elmerülhetünk Klimt világában, és miközben nézzük a falon táncoló 360°-os vetítést, majd egy teremmel később a VR szemüveget feltéve egy egészen más szemszögből kezdjünk el gondolkozni a művészeti alkotásokról.