A hét elején több ország, Hollandia, Olaszország, Svédország, Finnország, Lengyelország és Magyarország tiltakozása ellenére, Belgium tartózkodása mellett az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa végül elfogadta a Zöld Megállapodást, amelynek tervezete széles körű tiltakozásokat váltott ki az elmúlt időszakban a gazdák körében szerte Európában. A gazdák fő aggályai közé tartoznak a szigorúbb környezetvédelmi szabályozások, a szubvenciók csökkentése és a versenyképtelenség az olcsóbb, alacsonyabb szabványú importtermékekkel szemben.

Klímavédelem mindenek felett és minden kontinens előtt vagy a versenyképesség megtartása?

Bárány László, a Master Good cégcsoport, az ország piacvezető és a magyarországi csirketermelés és -feldolgozás közel 50 százalékát adó piaci szereplőjének tulajdonos-ügyvezetője, a témával kapcsolatban így fogalmazott:

„Számtalan olyan dolog van, amiben a gazdáknak igazuk volt, van. Az Európai Unió olyan magas és szigorú klímavédelmi célokat tűzött ki, mint sehol máshol a világon. Mondhatnánk, hogy ezt így is kell, hiszen Európának mindig fényt kell gyújtani az alagútban, és irány kell mutatni a világnak. Azt viszont látni kell, hogy az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken. Ezen a kontinensen az angolokkal együtt 500 millió ember lakik, a Földön ehhez képest 8 milliárd. Félmilliárd ember egyedül nem fogja megváltani a világot. A gazdatüntetések pontosan arra irányultak, hogy az Európai Unió a Zöld Megállapodás elfogadásával ne tegye teljesen tönkre a saját agrár-élelmiszeriparát.”

Bárány László szerint, ha és amennyiben az a cél, hogy a bolygónk legzöldebb kontinense legyünk, akkor kötelessége lenne az EU-nak megvédeni azokat a szereplőket, akik ebben a dologban együttműködnek velük és elkötelezettek. Nem szabad teljesen ráengedni a más kritériumrendszerben működő és sokkal magasabb széndioxid lábnyommal termelő agrár-élelmiszeripari szereplőket az európai piacra: 

Az iparági szereplők elfogadnák a szigorúbb szabályozást, ha megvédenék őket

A Master Good tulajdonosa kifejtette, sok őket is érintő, szigorúbb szabályozást vezetnek be a jövőben. Ezzel kapcsolatban azt gondolja, ezek elfogadhatóak lehetnének az iparági szereplőknek, akkor, ha nem jön velünk szembe egy sokkal lazább és megengedőbb szabályozásból jövő termék. A Mercosur, ami a dél-amerikai kereskedelmi tömörülés, ilyen megállapodásra törekszik az Európai Unióval, és sajnálatos módon most ugyanez a helyzet az ukrán agrártermékekkel is.

„Ami történik nem csoda, hogy az Európai Unió agrár-élelmiszeripari szereplőinél kiverte a biztosítékot. Ezek az emberek, mert a legvégén emberekről beszélünk, és a traktorokban is emberek ülnek, látszik, tudnak nagyon mérgesek és dühösek is lenni. Ez egy nagyon kemény iparág, ahol keményen kell dolgozni, és kemény emberek vannak benne, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól. Az Európai Uniónak át kell gondolni a stratégiáját”

– mondja Bárány László.

Mi a helyzet az Ukrajnából érkező agrár import termékekkel?

Bárány László szerint azzal mindenki egyetért, hogy segítsük az ukránokat, hiszen ott is emberek élnek, és negatívan érinti őket a háború: „Az koránt sem biztos, hogy az a jó segítség, amikor a saját iparágunkat tönkre tesszük. Azért, hogy segítsük az ukránokat – akiknek megint nincsen semmi másuk, mint az agrártermékeik – minden vámot eltörlünk” – világít rá a problémára, majd folytatja: „Én a csirkehúsról tudok pontos számokban nyilatkozni. A korábbi 90 ezer tonna helyett 2023-ban 174 ezer tonna áru jött be Ukrajnából. A mennyiség megduplázódott. Ráadásul, ne legyünk naivak, Ukrajnában minden jelentős ipar, így az agrár-élelmiszeripar is oligarchák kezében van. Konkrétan tudom mondani, hogy egyetlen egy embert tettünk gazdagabbá, nem az ukrán népet. Most úgy tűnik, hogy a vámmentes behozatalra lesz egy limit. Sajnos nem a 90 ezer tonna, ami eredetileg volt, hanem jóval fölötte fogják meghúzni a határt. Várhatóan több termékkör esetében is meg fognak határozni egy vámmentes limitet. Mindezt a gazdatüntetések kényszerítették ki.”

Bárány László a kérdéssel kapcsolatban kiemel még egy minőségi kérdést érintő szempontot is:

„Az EU élelmiszeriparának nagyon magas minőségi elvárásoknak kell megfelelni. Ez más, EU-n kívüli országokban nem ilyen szigorú. Nem olyan régen jelent meg egy hír, hogy Németországban egy ember meghalt az ukrán csirke hústól kapott szalmonellafertőzésben. Ezen is érdemes elgondolkodni.” 

Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa, a baromfitermelő dinasztia negyedik generációjának képviselője.

A Master Good elkötelezett a klímavédelem mellett és kiemelt céljuk, hogy 10 éven belül, ebben az iparágon a legalacsonyabb karbonlábnyommal működő céggé váljanak az egész világon. A család 117 éve, négy generációra kiterjedően foglalkozik baromfitenyésztéssel, ezáltal Magyarország legrégibb baromfitenyésztő dinasztiája. Magyarországon elsőként és Európában is elsők között valósították meg a teljes körforgásos gazdálkodást, ahogy ők mondják, mindent értékesítenek a csirke csipogásán kívül.

Tavaly 83 millió darab csirkét dolgoztak fel, a cégcsoport konszolidált árbevétele 2023-ban 236,8 milliárd forint volt (ebből Master Good: 173,7 milliárd forint; Sága: 16,5 milliárd forint). Több mint 3.300 embert foglalkoztatnak, tavaly 32,6 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre. A termelés kétharmadát külföldön értékesítik. A cégcsoport 43 országba exportál, a legfőbb piacnak Anglia, Franciaország, Svájc, Kanada és a kelet-európai országok számítanak.