A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február közepén tette elérhetővé a kereskedelmi szálláshelyek 2015-ös forgalmi adatait, az ezek felhasználásával zajló kutatás során az egyes települések vendégéjszakaszámait legyűjtve megpróbáltuk kiszámolni a fontosabb változásokat. A települések teljesítményében egymáshoz és a korábbi év forgalmához képest jelentkező változások mellett megnéztük azt is, milyen elmozdulások voltak a gazdasági válság alapján az utolsó békeévnek tekinthető 2008-as esztendőhöz képest.
Mint a három táblázatból kitűnik, az országos, a fővárosi és vidéki adatok mellett hangsúlyosan építettünk a KSH által top 50 néven kezelt 48, illetve már csak 47 település adataira*. Azt gondoljuk, hogy a számsorok mindent elmondanak, amit ilyen adatokból meg lehet tudni. Egyértelműen kiderül, hogy 2015-ben az ország egészében és a nagyobb térségek többségében határozottan fejlődést regisztrálhattak a korábbi évhez képest.
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országosan és egyes térségekben 2015-ben az egy évvel korábbi és a 2008-as adatokkal összevetve:
Hat százalék feletti volt a vendégéjszakák számának növekedése nemcsak országosan, hanem külön Budapestet nézve, sőt vidéken is, ha a balatoni adatokat kivesszük az összehasonlításból. A Balatonnál a régió egészét nézve, de a legkiemelkedőbb forgalmat bonyolító kilenc településen is egy százalék alatti volt a forgalom növekedése. De még akkor is csak kétszázalékos növekedésről beszélhetünk, ha nem számolunk az orosz turisták forgalmának radikális csökkenésével küszködő Hévízzel. A balatoni adatokra nehéz magyarázatot találni, hisz a régiónak legalább ugyanazt a növekedést hoznia kellett volna, amelyet az ország más részei produkáltak. De a kínálata alapvető részét a vízparti turizmusra építő térségnek talán még az országosnál is nagyobb növekedést kellett volna mutatnia, mivel a tavalyinál strandbarátabb időjárást egy évtizedre visszamenőleg sem találunk. Hasonló kép alakul ki akkor, ha a 2015-ös forgalmi eredményeket a 2008-assal összevetjük. Amíg országosan és a Balaton nélkül számolt vidéken 29 százalékos volt a növekedés, Budapesten pedig jóval meghaladta a 40 százalékost, addig a balatoni régióban csak 10 százalékról beszélhetünk. Ugyanilyen tendenciákat figyelhetünk meg akkor is, ha a külföldi vagy a belföldi vendégekre lebontva nézzük meg az adatokat. A balatoni régió általában elmaradt az ország más vidékeitől.
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a KSH top 50-összeállításában szereplő 33 vidéki településen 2015-ben az egy évvel korábbi és a 2008-as adatokkal összevetve:
Egyedül a belföldi vendégforgalom hosszabb távú fejlődésénél billen a mérleg a balatoni térség javára. Az éves adatok alapján Budapesten továbbra is töretlennek látszik a fejlődés, bár a legnagyobb forgalmat bonyolító 5. kerület növekedése itt is elmarad a többi meghatározó kerületétől. A KSH top 50-es csoportjába tartozó 14 kerület között helycsere csak az utolsó három helyen volt. A 4. kerület két pozícióval hátrébb került, mert a korábban szorosan mögötte álló 10. és 12. kerület nagyobb javulást tudott realizálni.
A top 50-be tartozó 33 vidéki település sorrendjében is csak kisebb változások voltak. Az első öt helyen akárcsak tavaly Hévíz, Hajdúszoboszló, Siófok, Bük, Balatonfüred osztozik. Keszthely, Sopron három, Zánka kettő, Sárvár, Győr, Miskolc, Egerszalók, Tihany, Hegykő és Mosonmagyaróvár egy-egy helyet csúszott lejjebb. Miközben Debrecen három, Nyíregyháza, Székesfehérvár kettő-kettő, Zalakaros, Eger, Szeged, Balatonszemes, Harkány, Gyöngyös, Kecskemét, Mátraszentimre egy-egy helyet javított korábbi helyezésén.
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a KSH top 50-összeállításában szereplő 14 budapesti kerületben 2015-ben az egy évvel korábbi és a 2008-as adatokkal összevetve:
* A TOP 50 korábbi 48 helyett már csak 47, mert a balatoni régió egyik jelentős forgalmat bonyolító települése, Alsópáhok csak korábbi évek forgalmi adataival szerepelt a táblázatban. A KSH magyarázata szerint nem a vendégek fogytak el a Hévízhez kötődő településről, hanem a tavalyi forgalmi eredmények "adatvédelem miatt nem jeleníthetők meg." A titkosítás a statisztikai törvénynek azon a rendelkezésén alapszik, amelyik kimondja, hogy nem lehet nyilvánosságra hozni a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adatot. Így amennyiben egy településen az adatközlők száma kettőre vagy egyre csökken, az már nem szerepelhet a településenkénti bontásban, mert kettőnél az érintettek számára, egynél mások számára is nyilvánossá válhatna, hogy melyik szolgáltató milyen forgalmat bonyolít. Ugyanez a magyarázat arra is, hogy a főváros 4. kerületében a korábbi évekről nem találtunk információt.
