Az eddiginél magasabb, 18 millió forintos bevételi értékhatárig alkalmazható a jövőben a kisadózó vállalkozók tételes adóját, vagyis a katát. A módosításról 120 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett szavazott kedden a Ház, kivételes eljárásban - tájékoztat az MTI. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. Az új kata megszünteti a visszaéléseket, emellett kedvezőbb feltételeket kínál a lakosságnak értékesítő legkisebb vállalkozóknak - közölték.

Ezért a jövőben az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, termékeket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Ez alól csak a taxis személyszállítást végzők képeznek kivételt. Az új kata szabályai szeptember 1-jétől lépnek hatályba, az új kata választásáról szóló nyilatkozatokat szeptember 25-éig nyújthatják be az adóhivatalhoz az érintettek. Akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását. A tételes adó mértéke továbbra is havi 50 ezer forint, megszűnik azonban az a lehetőség, hogy 75 ezer forint befizetésével az ellátási alap is emelkedik. Az adózási formát a jövőben csak egyéni vállalkozók választhatják - írja a hírportál.

Ekkora lesz az érvágás

Laptársunk az mfor.hu szerint a 450 ezer katás kétharmadát érinti az intézkedés, számukra egyéni vállalkozóként a bevételi határok (a vállalkozói jövedelemadó 15 millió forintos bevételtől elérhető) miatt az átalányadózás lehet a reális alternatíva. Tételesen kiszámolták, hogy kiszámolták, hogy az átalányadózással mennyivel kevesebb marad a zsebekben.

Eszerint:

• 3 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum évi 285 000, azaz havi 23 750 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 523 500, azaz havi 43 625 forintot veszítene.
• 5 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum évi 465 000, azaz havi 38 750 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 703 500, azaz havi 58 625 forintot veszítene.
• 7 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó megint minimum évi 810 000, azaz havi 67 500 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 883 500, azaz havi 73 625 forintot veszítene.
• 12 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó megintcsak minimum évi 1 554 000, azaz havi 129 500 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 2 220 000, azaz havi 185 000 forintot veszítene.

Ezek már önmagukban is szép számok, de hozzá kell még számolni azt is, hogy míg katásként a legtöbben nem foglalkoztattak könyvelőt, a többi adózási formát igencsak kockázatos és időigényes laikusként lepapírozni, így mindenképpen szükséges lesz egy könyvelőt megbízni ezzel, ami még havi 20 ezer forint terhet biztosan jelent - hangsúlyozza az mfor.

A témáról bővebben ITT olvashatnak.

Kegyelemdöfés az idegenvezetőknek

A turizmusban dolgozók közül főleg a szezonhoz kötött munkát, egyebek között az idegenvezetők, felszolgálók, szakácsok választották a megpecsételt sorsú adózási formát. A Turizmus Online Kovács Lászlót, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnökét kérdezte, miként érinti ez a szakmát, aki azonban még némi időt kért, hogy tájékozódhasson, milyen konkrét változást is jelent ez a vendéglátásban dolgozók számára. A többnyire katával adózó idegenvezetőket képviselő Magyar Idegenvezetők Egyesületének (MIE) elnöke, Deák Judit, szerint nincs még minden veszve.

 „Egy valamiben reménykedünk. A közelmúltban a covid-válság hatására hoztak olyan rendeleteket, amelyeket aztán később rendre korrigáltak. Gondoljunk csak az adó- és járulékmentességre vagy a turisztikai vállalkozásoknak járó ingyenhitelre, amelynek első köréből az idegenvezetők kimaradtak.  Bízunk abban, hogy ez most is így lesz, és a taxisokhoz hasonlóan többek között mi is maradhatunk a KATÁ-val adózók körében. Hiszen idegenvezetőként utazási irodáknak adunk számlát, amelyek sem őstermelők, sem magánszemélyek, minden esetben jogi személyek, így nem is választhatjuk a katás adózási formát” – nyilatkozta lapunknak az elnök. A szakember szerint a hivatkozási alap, hogy az új szabályozás kiküszöbölje a bújtatott munkaviszonyt, az idegenvezetők esetében nem áll fenn. A legtöbb idegenvezető egyszerre több irodának nyújt szolgáltatást a rendszerváltozás óta hagyományosan magánvállalkozói formában, mivel a szezonális időszakon túl nem éri meg az utaztatóknak az állandó munkaerő alkalmazása. A havi 50 ezres adóterhet egyes hónapokban könnyedén, szezonon kívül nehezebben, de jogkövető módon befizette a szakmabeliek oroszlánrésze. Évi 600 000 forintnyi adóbevételt több mint 400 000 vállalkozástól jutott az államkasszába. Ha most mindezek – köztük mi idegenvezetők is - a nagy adózók körébe kerülnek, félő, hogy a rendelet éppen az ellenkező célt éri el, a fehérítés helyett egyre többen kényszerülnek a feketegazdaságba. A KATA megszűnésével az idegenvezetőkre háruló komoly anyagi terhek további lavinát indítanak el a már így is alaposan megtépázott ágazatban. A Covid-járvány két évig csaknem teljesen lenullázta a bevételeinket, ráadásul hazánkban a 27 európai uniós tagállamban egyedüliként nem kaptak állami támogatást az idegenvezetők. Az adózás mértékének emelkedésével emelnünk kell a díjainkat is, ez azonban a keresletet vetheti vissza beláthatatlan mértékben, vagy a szektorban dolgozók megélhetésének ellehetetlenüléséhez vezet, ami újabb pályaelhagyási hullámot okoz. A járvány hatására az 5000 aktív idegenvezető 10-20-százaléka vándorolt el más területekre, váltott szakmát, az új rendelet miatt pedig még ugyanennyi idegenvezető tűnhet el a piacról. Az, hogy a szabályozás már szeptember 1-től életbe lép és felkészülni sincs ideje a szakmának, különösen megnehezíti az érintettek dolgát – szögezte le a MIE elnöke.

Óriási a tiltakozás

A katázó érintettek, a munkavállalói érdekképviseletek, és az ellenzék egy emberként mozdult meg az intézkedés ellen. Már a módosítás elfogadása napján nagyszabású tüntetésre is sor került.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) az MTI-hez eljuttatott közleményében az új kata egyes részszabályainak ésszerűbbé tétele mellett az adónemből kiesők számára új adónemet javasol, valamint a szeptemberi határidő helyett január 1-jei bevezetést szorgalmaz. Megfontolásra javasolják, hogy az 50 ezer forintos havi adótétel mellett legyen 100 ezer forintos, választható adótétel a magasabb TB-ellátás érdekében, és hogy a katások eseti jelleggel üzleti ügyfeleket is kiszolgálhassanak. A BKIK továbbá javasolja azt is, hogy a kormány kezdeményezzen tárgyalásokat az Európai Unióval a jelenleg 12 millió forintos alanyi áfamentesség felső határának 18 millió forintra emeléséről, hogy a megemelkedő kata határ ténylegesen kihasználható legyen. Az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért érdekképviselet közleményében a kata kivezetésének átütemezését sürgeti, továbbá javasolja az atipikus foglalkoztatási formákra is alkalmazható rugalmas adózási módot. Közleményében az IVSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyszerűsített adózás lehetőségének szűkítése a digitális munkaerő elvándorlását okozza. A szövetség az informatikai szakemberek tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében új adónemet javasol a kata átalakítása kapcsán. Az IVSZ szerint szükség van egy olyan adónemre is, amely egyszerű szabályok mentén stabil és kiszámítható, alacsony belépési küszöb mellett támogatja az atipikus munkavégzést. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elsietettnek, a kisadózókra nézve méltatlannak tartja a kata módosításáról szóló törvényjavaslatot, és további egyeztetéseket javasol az érintettekkel. Ez magába foglalja az esetleges kivezetés dátumának kitolását és az érintett kisvállalkozói kör további jogszerű és mérsékelt adózási lehetőségének megteremtését, beleértve az adóteher növekedését is - írja az MTI.