Az előterjesztés indoklása szerint a védelem alá helyezéssel megállítható az építészeti, valamint a város arculatát híven tükröző településképi értékek pusztulása. Valamennyi védelemre javasolt épület jelentős szerepet tölt be a városképben, utcaképben, az örökölt környezet részét képezi, amelyet meg kell őrizni az utókor számára. A helyi védelem alá helyezett 267 épület többsége a várost romba döntő 1879-es nagyárvíz utáni évtizedekben emelt lakóház, de szerepel a listán a Szegedi Tudományegyetem szemészeti klinikájának tömbje, az Anatómiai Intézet épülete és a Dianóczki János tervezte Mars téri buszpályaudvar is, melyet 1965. november 13-án adtak át. 

Helyi védelmet kapott Lajos József szobrászművész az id. Jancsó Miklós kollégium épületének bejárati homlokzatán látható, az orvosi tudományokról készült domborműve. Az 1969-ben készült műalkotáson egy ülő nő és férfi szerepel, körülöttük a gyógyítás ősi jelképei, az orvosi hivatás eszközei, s egy Konfuciusztól származó idézet: "Aki egy fát elültetett, s megölt egy kígyót, nem élt hiába". A képviselő-testület határozott arról is, hogy pályázatot írnak ki a Szegedi Nemzeti Színház, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezetői posztjára. Barnák László, a színház főigazgatója és Gyüdi Sándor, a zenei együttes igazgatója mandátuma egyaránt június 30-án jár le. A közgyűlés döntött arról, hogy emléktáblát állítanak a tavaly elhunyt Karikó Teréz operaénekesnek. A Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjának egykori lakóházán, a Bocskai utcában Bánfi Gábor szobrászművész és Bánfi Antal kőfaragó domborműve látható majd.