A turizmus újkori történetének legjobb időszakát zárjuk a vidéki Magyarországon: a májusi újraindulás óta, főként júliusban és augusztusban várakozáson felül teljesített a belföld, erős alapot adva a folytatáshoz, jelentette ki a pénteken megjelent nterjúban Guller Zoltán. Az MTÜ vezérigazgatója úgy látja, hogy miközben tavasszal soha nem látott módon tarolta le a világjárvány az ágazatot, a nyár végére lényegesen jobban alakult a belföld teljesítménye, mint a zavartalan tavalyi rekordévben. Az elkövetkező hónapokban a külföldiek hiányától szenvedő Budapestnek is inkább a magyar turistákra érdemes berendezkednie, a vírus végső legyőzéséig a hazai piac megerősítése kerül a turizmuspolitika fókuszába.

Elképesztően izgalmas, korábban ismeretlen kihívásokkal teli időszakon vagyunk túl. Olyan nyár volt az idei, amire mindannyian emlékezni fogunk, de az ágazatot ért nehézségek ellenére a belföldi turizmusban nemigen lehet találkozni rosszkedvű vállalkozóval, mondta és iemelte: a májusi újranyitás óta várakozáson felül teljesít a belföld, vagyis az újkori magyar turizmus eddigi legjobb főszezonját zárjuk a Covid-19 évében.

Ismertette: júliusban 1,2 millió magyart fogadtak a szálláshelyek, évtizedek óta ez a vendégszám eddig a legmagasabb a nyár közepén és 160 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

A turizmus árbevétele a járványválság évében 22 százalékkal volt magasabb itthon, és már látszik, hogy az augusztus hasonlóképpen alakul. A turisták negyven százaléka a Balatont választotta a nyáron, a második legnépszerűbb utazási terület a Mátra-Bükk térsége volt, és sokan üdültek Hajdúszoboszló környékén is.

Az előfoglalások alapján pedig már az is elmondható, hogy az ősz első felében is technikai telt ház lesz a szálláshelyeken: a szeptember és a legalább a hónap közepéig az október is erős kihasználtságot hoz a vidéki Magyarország turizmusában, jelezte.

Átkerül a fókusz

Rámutatott: a Covid előtt vidéken fele-fele arányban fordultak meg a magyar és a külföldi turisták, akik Budapesten a vendégkör javát jelentették. Idén viszont a nyári forgalom alacsony volt a fővárosban, mivel Budapest kitettsége a külföldi turistáknak kilencven százalék feletti – ez a vezérigazgató szerint más európai nagyvárosokhoz viszonyítva rendkívül kedvezőtlen.

A légitársaságok nagyjából az előző év utasforgalmának negyedét bonyolítják az európai újraindulás óta. A koronavírus miatt visszaesett beutazásoknak pedig az lehet az eredménye, hogy Budapesten megméretik, mennyire volt kifizetődő vagy előrelátó üzleti taktika az elmúlt években a tömegturizmussal érkező külföldiekre alapozni a bevételeket. El kell fogadnia a fővárosi szolgáltatóknak: a következő évek főként a belföldi turizmus megerősítéséről fognak szólni, és bár sok szempontból izgalmasabb lehetett külföldi turistákat fogadni, meg kell találni a módját, hogyan lehet a fővárosba csalni a vidékieket is, fogalmazott.

Egyik hullám a másik után

Tavasszal, a Covid-járvány megjelenésekor még nem tudtuk, hogy lesznek újabb hullámok, jelenleg viszont az országok között sincs konszenzus arról, hogy mikorra csenghet le a vírus, van ahol egy-két évet jósolnak, máshol csak 2024-re mondják a külföldi utazások fellendülését. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon kell most gondolkodni, az új, belföld-központú turizmushoz kell szabni a szállásszektor, a vendéglátás, az élménypiac üzletpolitikáját, folytatta Guller Zoltán, kiemelve, hogy ezt a kormány is tudja támogatni.

Újrarajzolják a turizmus világtérképét

A vezérigazgató szerint fel kell készülni arra, hogy a határok teljes átjárhatósága után az európai rajtvonalhoz a teljes turizmusnak fel kell sorakoznia. Szavai szerint a helyzet merészebb lesz, mint korábban: a vírus előtti időkben még Béccsel, Prágával versengtünk, most azonban Barcelona, Párizs és London is a nulláról indul majd a külföldi vendégeket célzó versenyben. – Ha erre jól fel tudunk készülni, jó pozíciót tudunk majd elérni Európában, és újrarajzoljuk a turisztikai térképet – húzta alá, majd a vírus megszűnését követő visszaépülés utolsó, lényegi fázisát ismertette.

Guller megjegyezte, hogy a fővárosban jelenleg is több mint 6500 új szállodai szoba fejlesztése zajlik piaci alapon, vagyis nem csak, hogy nem lehet, hanem nem is lenne indokolt feltétlenül államilag támogatni ezeket a beruházásokat, míg vidéken több településen a fő kitörési pont a turizmus.

Megtérülő befektetések

Bárhol az országban, minden egyes állami támogatásról azután döntünk, hogy megvizsgáltuk annak várható eredményességét: az építkezéssel kapcsolatos adóbevételeken kívül, illetve a szálláshelyek vendégei által helyben elköltött pénzek után származó költségvetési bevételeket nem tekintve úgy számoltunk, hogy egy százszobás, vidéki, négycsillagos hotel beruházásának ötvenszázalékos támogatása az állam számára hét év alatt megtérül adóban és járulékokban, és azután további 13 évig még biztosan termel. A fejlesztési hozzájárulásokat nem támogatásként fogjuk fel, hanem befektetésként, amely megtérül a költségvetésnek – pontosította a balliberális médiában gyakran meglovagolt MTÜ-támogatások hátterét.

A Balaton idén mindent vitt

Soha ennyi ember nem volt a Balatonnál, mint ezen a nyáron: csak a kereskedelmi szállásokon az ország lakosságának 10-12 százaléka ott volt a tó körül, de a nyaralótulajdonosokat, rokonlátogatókat is számolva nagyjából kétmillióan megfordultak ott az elmúlt hónapokban. Nem is maradt szabad szálláshely, pedig lett volna rá igény – vagyis érdemes fejleszteni a tó körüli szálláshelyeket – jegyezte meg Guller Zoltán.