Május végén kiállítás nyílik a Várkert Bazárban

Az értelemre és az érzelmekre egyaránt ható első világháborús kiállítás nyílik május végén a Várkert Bazárban - nyilatkozta az MTI-nek a tárlat egyik kurátora.

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója azt mondta: "Az első világháború mindannyiunknak mond valamit, hiszen a kort, amelyben élünk a világégés alakította, és az általa vérrel-verejtékkel létrejött szociális, gazdasági, kulturális és a technológiai környezet formálja napjainkat is."

Félszáz múzeummal, levéltárral és sok magángyűjtemény tulajdonosával együttműködve válogatták össze a kiállítási tárgyakat, melyek hangeffektekkel együtt teszik személyessé, átélhetővé a csaknem 700 négyzetméternyi tárlatot. A kiállítást interaktív tartalmakkal, infografikákkal körülvett tárgyak alkotják majd, - jegyezte meg a szakember.

A szakmai munkát összefogó történész példaként említette, hogy a hadianyagnak leszerelt harangok elszállításának installációja minden leírásnál többet mond arról, hogy a hátországnak milyen szerepe volt a háborúban.

Jól mutatja a háború okozta tragikus veszteségeket a frontkatona helyét fehér kartonpapírral helyettesítő családi fotó, vagy az a parasztház előtt készült kép, amelyen egyenruhába öltözött orosz tiszt áll a családfő helyén. A 19. és a 20. század háborúfelfogása közötti különbséget pedig jól illusztrálja a boldog békeidőkben készült, egyedi, díszes sisak és a mellé helyezett, egyetlen méretben, tömegtermékként készült, szinte le sem sorjázott acélsisak – mondta Békés Márton.

A háború hátországi hatásainak bemutatására nagy hangsúlyt fektető, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság megbízásából készülő kiállításon olyan, eddig ritkán tárgyalt témák is szóba kerülnek, mint az állatok hadi felhasználása, legyen szó a lovak "sorozásáról", vagy a gáztámadás előrejelzésére használt kanárikról.

A kurátor hozzátette: az első világháború paradox voltára hívják majd fel a figyelmet annak bemutatásán keresztül is, hogy itt egyszerre használták tömegesen a legmodernebb harceszközöket, miközben olyan középkori tárgyakat is a gyilkolás szolgálatába állítottak, mint a bokszer vagy a csatabunkó. Utóbbiból egyet egy magángyűjtő adott kölcsön a tárlathoz; az ütés erejét adni hivatott kézigránát és a nyelet adó fahusángon éktelenkedő rozsdabarna folt azt mutatja, hogy ezt az eszközt közelharcban használták.

A történéseket a háború előzményeitől 1917-ig feldolgozó kiállítás egy háromrészes tárlatsorozat nyitódarabja, amely mellé kerül majd a folytatás - mondta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.

Első világháborús kiállítás nyílt Szegeden

Hazatérnek… 1914-1918 címmel nyílt első világháborús kiállítás szombaton a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a tárlat különleges installációkkal, korabeli dokumentumok és tárgyak segítségével mutatja be a korszakot.

Az első világháborúban a becslések szerint 660 ezer magyar katona esett el – emlékeztetett Medgyesi Konstantin, a közgyűjtemény sajtóreferense, hozzátéve: ez a szám szinte felfoghatatlan, hiszen Csongrád megye mai lakosságának másfélszereséről van szó.

A június közepéig látogatható tárlat anyagának gerincét a kecskeméti Katona József Múzeum vándorkiállítása adta, amelyet a szegedi intézmény saját anyagából, civil szervezetek és magánszemélyek gyűjteményéből egészített ki.

A muzeológus elmondta: a kiállítást igyekeztek úgy összeállítani, hogy a látogatók érzékelhessék, milyen volt a világégés kora, hogyan harcoltak egykor nagyapáik, dédapáik zord körülmények között hosszú éveken át.

A szegedi Kultúrpalota egyik földszinti termében lövészárok épült a Doberdói-fennsík panorámaképével, eredeti géppuskával. A hang- és fényhatásokat is használó installáció mellett elkészült egy korabeli kaverna mása is, ahol a tábori orvoslás mostoha körülményeit, a legfontosabb gyógyító eszközöket és módszereket mutatják be.

A tárlaton fényvetítéssel szemléltetik a háborús vonalak alakulását, a csapatok mozgását, valamint kiállítják azokat a használati tárgyakat - kulacsokat, palackokat, gyógyszeres üvegeket -, amelyek szorosan hozzátartoztak a katonák hétköznapjaihoz. Külön teremben ismerhetik meg az érdeklődők a szegedi vonatkozású világháborús történeteket, relikviákat, a szegedi katonák harcait.

A kiállításon látható a doberdói fa, a múzeum legbecsesebb háborús relikviája. A szederfa a szegedi 46. honvéd gyalogezred állásainál magasodott a fennsíkon. A hosszú elkeseredett harcok során az ellenség lövedékei szétszaggatták ágait. A golyók tépte, elszáradt fa a hősies kitartás és az ott elesett katonák jelképévé vált, ezért a visszavonuló ezred 1916-ban magával vitte Szegedre.

Bemutatják azt a fakatonát is, amelyet az 5. honvéd gyalogezred hadnagya, Szentgyörgyi István faragott 1915-ben a vöröskereszt megbízásából. Az életnagyságú szobrot a Széchenyi téren állították föl, és a szegediek néhány koronás jótékonysági célra szánt adomány ellenében lemezfejű szögeket verhettek bele.