Hétvégén indul az országos viharjelző rendszer tavainkon

Április 1-jén, szombaton elindul az országos viharjelző rendszer működése az ország négy nagy taván, a rendszer tesztjét szerdán, Siófokon végezték el a katasztrófavédelem, a vízi rendészet és a meteorológiai szolgálat vezetői.

A Balatonon, a Tisza-tavon, a Velencei-tavon és a Fertő tavon összesen 55 viharjelző állomás működik majd október 31-ig.

Bartók Péter, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gazdasági főigazgató-helyettese a rendszer indításáról tartott sajtótájékoztatón elmondta: az OKF idén is folytatja az elmúlt négy évben kezdett fejlesztéseket, aminek köszönhetően 50 százalékkal bővült az állomások száma.

Mint mondta, 2017-ben több balatoni állomáson - Balatonakalin, Zánkán, Révfülöpön és Ábrahámhegyen - nagyobb fényerejű, ledes világítótestekre térnek át, Siófokon és Tihanyban kamerát helyeznek el, amelyek élő képet közvetítenek majd az OKF honlapján.

A Velencei-tónál új viharjelző állomás épül, és Velencén intelligens táblát állítanak fel, amely az aktuális viharjelzésről tájékoztat. Távlati terv, hogy a folytatják a fényjelzők cseréjét, és a Balaton közepére is viharjelző állomást építenek a Tihanyi-szorostól keletre eső medencében - tette hozzá.

Beszámolt arról, hogy a viharjelzés mellett mobiltelefonos alkalmazást is fejleszt az OKF, a Tavihar nevű program segítségével lehet nyomon követni a viharjelzéseket. Továbbfejlesztik a veszélyhelyzeti értesítést nyújtó Vész alkalmazást is: a Vész 2.0 a turisztikai főszezonban lesz elérhető, és lehetőséget ad majd a felhasználóknak a beérkező információk rendszerezésére.

A főigazgató-helyettes elmondta: a tizenhét éve működő viharjelző rendszerrel az OKF célja, hogy garantálják az emberek biztonságát. A rendszer az országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által gyűjtött adatokon alapul; a jelzés a nemzeti távközlési gerinchálózaton jut el a vezérlő szerverekig, amelyek rádiókapcsolaton keresztül továbbítják azokat a viharjelző állomásokra.

A Balatonon 46, a Velencei-tónál 3, a Tisza-tónál 5, a Fertő-tavon pedig - osztrák-magyar együttműködéssel - egy állomás működik.

Bartók Péter szólt arról is, hogy a viharjelzésnek változatlanul két fokozata van: az első fokozatban percenként 45 villanás figyelmeztet az óránként 40 kilométeres sebességű szélre, ekkor a fürdőzés legfeljebb a parttól 500 méterre lehetséges. A második fokozat percenként 90 villanással 60 kilométeres szélre és vihar közeledtére hívja fel a figyelmet, amikor a vizet azonnal el kell hagyni.

Tölgyesi László, az OMSZ informatikai osztályának vezetője elmondta: az OMSZ honlapján ez évtől nem csak a tavaknál mért szélerősségéről, hanem a levegő hőmérsékletéről, a páratartalomról is közölnek információt, valamint hullámmagasság-adatok is elérhetőek lesznek. Felhívta a figyelmet a szolgálat Meteora nevű mobiltelefonos alkalmazására, amely megjeleníti az aktuális viharjelzéseket.

Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője közölte: a rendészet 2016-ban 419 életmentést hajtott végre, a Balatonból több mint 300 embert mentettek ki. Az elmúlt évben 111-en vesztették életüket a hazai vizekben, közülük tizenhárman a négy nagy tavon, tizenegyen pedig a Balatonban haltak meg.

Forrás: MTI


Több mint kétmillió eurót fordíthat turisztikai fejlesztésre a Magyar Nemzeti Múzeum

Több mint kétmillió eurót fordíthat turisztikai fejlesztésre a Magyar Nemzeti Múzeum 

Az esztergomi vármúzeum és a zselízi Esterházy-kastély felújítására nyert pályázatot.
Turizmus Konjunktúra Index: a turizmus lehet idén a húzóágazat

Turizmus Konjunktúra Index: a turizmus lehet idén a húzóágazat  

Az ágazat szereplői helyzetüket pozitívnak érzékelték.
Új üzletág igazgató a HotelPremio Group-nál

Új üzletág igazgató a HotelPremio Group-nál 

Fazakas F. János a cégcsoport növekedéséért felel ez év május 1-től.
Stand up, flamenco, örökzöld slágerek: közeledik a pécsi Zsolnay Piknik

Stand up, flamenco, örökzöld slágerek: közeledik a pécsi Zsolnay Piknik 

Ingyenes kultúrális és családi programok június elsején és másodikán.
Innovációs díjat kapott a Skanzen

Innovációs díjat kapott a Skanzen 

Az előremutató projekt egyesíti a kultúrát a gondoskodással, egyedülálló módszertani és mentálhigiénés erőforrást biztosítva.
Közeleg a főszezon - milyen a jó vendégvárás a Balatonnál?

Közeleg a főszezon - milyen a jó vendégvárás a Balatonnál? 

Balatoni vendéglátás, vendégvárás témában Csapody Balázs, a Kistücsök étterem tulajdonosa, a Pannon Gasztronómia Akadémia (PGA) elnöke kérdezte a tó körül élő, szolgáltatási területen dolgozó szakértőket.
Elképzelhető, hogy végleg lezárják a Rám-szakadékot

Elképzelhető, hogy végleg lezárják a Rám-szakadékot 

A klímaváltozás a népszerű kirándulóhelyekre is hatással van.
Kiosztották a Hévíz Város Turizmusáért díjat

Kiosztották a Hévíz Város Turizmusáért díjat 

Molnár Ágnes a szálloda nyitása óta az Európafit oszlopos tagja.
Turizmusban a kulcs: az utazó fejével kell gondolkodni

Turizmusban a kulcs: az utazó fejével kell gondolkodni 

Egy friss kutatás eredményeiről számolt be Sulyok Judit, a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének tudományos munkatársa a Veszprémben tartott Balaton Konferencián, május 2-án.
Titkokat őriznek az ország legkülönlegesebb és legidősebb fái

Titkokat őriznek az ország legkülönlegesebb és legidősebb fái 

Az Évgyűrűkben őrzött történetek – Magyarország fáinak titkos meséi című fotókiállítást május 4-én nyitják meg Badacsonyörsön.

Interjú

Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet”

Fejes Gergő: „Számomra fontos, hogy legyen valami meghökkentő részlet” 

Idei Klasszis TopDesign versenyünkre készülve folytatjuk a 2023. évi Klasszis TopDesign verseny legemlékezetesebb mozzanatainak, szereplőinek bemutatását.
Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.