A turisztikai forgalom megduplázásának érdekében a tanácsadó cég szerint infrastruktúrafejlesztésre, hatékonyabb digitális marketingre és konferenciaturizmusra, valamint az iparági szereplők szoros együttműködésére volna szükség.

Mint írják, Magyarország az egyik nyertese volt az elmúlt két évtizedben a nemzetközi turizmus erősödésének. 2008 és 2019 között a turizmus hozzájárulása a magyar GDP-hez 1 százalékponttal nőtt, míg ugyanebben az időszakban európai szinten mindössze 0,2, globális szinten pedig 0,5 százalékpontnyi volt az átlagos növekedés.

Miről szól a tanulmány?

A McKinsey & Company most publikált, Budapest turisztikai kilátásait bemutató, „Budapest awaits: Fulfilling the city's tourism potential" című tanulmánya szerint azonban az ország, és főként

Budapest a jelenleginél is többet profitálhatna a nemzetközi turizmusból, amely – az Oxford Economics prognózisa szerint – évente 7,5 százalékkal fog növekedni 2030-ig.

A főváros növekedési potenciáljának kihasználása nemzetgazdasági szempontból is fontos, hiszen az ország nemzetközi turisztikai forgalmának 60 százalékááért Budapest felel. A növekedéssel a magyar főváros előrébb léphetne a nemzetközi ranglistákon.

Jánoskuti Levente, a tanulmányt készítő McKinsey &Company budapesti irodájának vezető partnere elmondta, hogy Budapestnek kitűnő turisztikai adottságai vannak és jelentős potenciál rejlik a fővárosi turizmusban, de egyelőre kevesebb turista érkezik hozzánk a hasonló városokhoz képest. Erős kiindulópont viszont, hogy Európában a top 15 város között van az eltöltött vendégéjszakák számának alapján.

A Budapestre érkező turisták száma 2030-ra akár meg is duplázódhatna.

A növekedési lehetőséget az is alátámasztja, hogy

a Budapestével hasonló adottságokkal rendelkező hat európai város (például Prága és Bécs) átlagos részesedése a globális turisztikai piacból 0,65 százalék, szemben Budapest 0,37 százalékával.

Annak, hogy a magyar fővárossal ellentétben Bécs, Prága, Berlin, Barcelona, Lisszabon és Milánó többet szerez meg a globális piacból, mint Budapest, egyik okaként azt jelölték meg, hogy ezek a városok sokkal erősebben vannak jelen a közösségi médiában, mint Budapest.

A másik pedig az, hogy ezek a városok jóval jelentősebb szerepet töltenek be a konferencia turizmusban, mint a magyar főváros.

Míg tavaly Lisszabon 151 ICCA meetingnek adott helyet, a második helyen álló Bécs 141-nek, az ötödik helyet elfoglaló Prága pedig 134-nek. Ehhez képest Budapest a 19. helyen van ezen a listán a maga 63 meetingjével.

Ha Budapest teljes mértékben kihasználná a turizmusban rejlő lehetőségeit, 2030-ig évente akár 12 százalékkal volna képes bővíteni a nemzetközi turisták számát.

Ez azt eredményezheti, hogy a nemzetközi vendégéjszakák száma éves szinten, 7-14 millióval emelkedhet, a turisták pedig kétszer-háromszor több pénzt, közel 6000 milliárd forintot költhetnek el a fővárosban. Ezzel Budapest részben be tudná hozni a jelenlegi hátrányát európai vetélytársaival szemben, illetve Budapest 1.100-1.900 milliárd forinttal növelné a város hozzájárulását az országos GDP-hez a turizmuson keresztül.

A növekedés akadályai

A tanácsadó cég szerint a budapesti turizmus növekedésének több feltétele is van. Regionális versenytársaihoz képest Budapestnek például tovább fejleszthető a marketingtevékenysége, szabadidős és kulturális, illetve prémium értékajánlata.

Budapest kínálja a legkevesebb szállodai szálláshelyet a vizsgálatba bevont, hasonló adottságú városok közül. Mintegy harmadával kevesebb hotelszoba érhető el a magyar fővárosban, mint a hozzá hasonló városokban, átlagosan.

Ezzel összefüggésben, a konferenciaturizmus részesedése is feleannyi Budapesten, mint a hozzá hasonló nagyvárosokban. A nagyrendezvényeket felmérő International Congress and Convention Association (ICCA) európai rangsorában Budapest a 19. a megrendezett események száma alapján, szemben Lisszabonnal, amely a rangsor második helyén áll, de Bécs, Prága,  Barcelona és Berlin is bekerült az első tízbe. A közép-és hosszútávú légi összeköttetési utak számát tekintve is elmarad Budapest a versenytársaitól: Bécs például 58 ilyen járatot kínál, szemben a budapesti 32-vel.

Fejlesztési irányok és növekedési lehetőségek

A teljesítménymutatók feltárása során azonosították a lehetőségeket, amelyeket Budapest kihasználhat turisztikai iparának növelésére. 

A tanulmány szerint Budapestnek még nagyobb figyelmet kellene fordítania egy egységes értékajánlat kialakítására, amit a digitális marketing eszközeivel tudna a jelenleginél még hatékonyabban megtámogatni. Ehhez

az iparági szereplők – például a reptér, a hotelek, az éttermek és az állami intézmények – szorosabb együttműködésére volna szükség.

A tanulmányból kiderül, hogy az érdekelt felek koordinációja kritikus fontosságú a város idegenforgalmi ágazatának sikeres támogatásához. Budapest turisztikai intézményi struktúrája hasonlít Bécséhez, hiszen olyan önkormányzati szervek, mint a Budapest Brand (Bécsben a Bécsi Idegenforgalmi Közösség) országos szintű kezdeményezések mellett működnek együtt. Az interjúk, az érintettek azonban azt sugallták, hogy az iparral kapcsolatos felelősségi kör Budapesten javítható lenne a konkrét turisztikai kezdeményezésekre irányuló koncentráltabb együttműködéssel. A budapesti turisztikai ágazat másik tényezője a városprofil közösségi médiában nyújtott teljesítménye: például Bécs város hivatalos profilja hatszor több követőt vonz Instagram, mint Budapesten.

Légi összekötettések, konferenciaturizmus és a szálláshelyek bővítése 

Értékelésük szerint fókuszáltabban és erőteljesebben kellene megcélozni a legnagyobb potenciállal rendelkező célpiacokat, mint amilyen az USA, Németország (ahonnan a legtöbb turista érkezik Budapestre) vagy Kína, illetve a prémium turista szegmenst. 

"A szállodakínálaton túl a turisták idevonzásának másik eleme a légiközlekedés, amelyet tekintve a magyar főváros megint csak hátrányban van a közvetlen repülőjáratok tekintetében - kifejezetten a hosszútávú járatok esetében. Míg nálunk a közép és hosszútávú úticélok száma mindösszesen 32, addig a hat másik városnál ez 66%-kal több, azaz 53. A rövid távú úticéloknál a járatok száma.pedig közel kétszer annyi a hat másik város esetében"

- fejtette ki Jánoskuti.

Ahhoz, hogy a konferenciaturizmus be tudja tölteni azt a szerepet, mint más nagyvárosokban, a meglévő kapacitások mellett

szükségesnek tűnik új konferenciaközpont létesítése, emellett célzott és proaktív marketing tevékenységre, a nemzetközi partnerekkel való együttműködés elmélyítésére volna szükség az ügyfélszerzés érdekében.

Ezzel párhuzamosan, a növekvő kereslet kielégítésére új szálláshelyek kialakítására volna szükség, különösen a középkategóriás szállások tekintetében, illetve a konferenciaturizmus fellendítése céljából az 500 és annál több szobát kínáló szegmensben.

Érdekes adat, hogy az ide érkező brit tusták átlagéletkora 41 év, a németeké 49, míg az Egyesült Államokból érkező turistáké 57 év. A szállodtapusban megszálló Németországból érkező vendégek általában 5 %-a keres ötcsillagos hotelt, addig az USA-ból érkezők 45%-a részesti előnyben ezt a kategóriát. 

Meg kell mutatni, mi az a sok minden, amit Budapest nyújtani tud

Faix Csaba, a Budapest Brand vezérigazgatója  a kerekasztal beszélgetésen hangsúlyozta, hogy a Budapestre érkezők nagy arányban keresik a különleges élményeket, és kiemelte, hogy a főváros megévő ereje sokkal nagyobb, mint gondolnánk, és az ideérkező látogatók általában kevesebbet várnak tőle, és úgy mennek el, hogy sokkal többet kaptak, mint amire számítottak.

Nemzetközi példákat követve, megfontolandó lenne új szabadidős létesítmények és élmények fejlesztése is Budapesten. Ennek részeként érdemes mérlegelni a Duna-part sétálhatóságának javítását, vagy a prémium szolgáltatásokat nyújtó fürdőélmény fejlesztését, vagy a vidámparki és családi programok bővítését.

A cég véleménye szerint a fenntartható növekedéshez elengedhetetlen a kockázatok felmérése, illetve a bővüléssel együtt járó, esetleges negatív hatások mérséklése. Így például

fontos összehangolni a szálláshelyek bővítését Budapest általános városfejlesztési terveivel, hogy a növekvő turisztikai forgalom ne koncentrálódjon túlságosan néhány központi kerületre, elkerülve ezeknek a területeknek a túlzsúfolttá válását.

A tanulmány bemutatását követő kerekasztalbeszélgetés során Könnyid László a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója elmondta, hogy a turisták általában 2,6 napot töltenek el a magyar fővárosban, ezért az elsődleges cél az lenne, hogy ez a szám növekedni tudjon, vagyis akár csak egy nappal maradjanak tovább a látogatók. Ennek egyik eleme lenne, ha nem csak a fővárost, hanem az agglomerációban található látnivalókat is meg tudnák látogatni.

Gazdasági hatások

Konzervatív, illetve aspirációs forgatókönyvek alapján Budapest turisztikai ágazata 2030-ra 1,1 billió-1,9 billió forinttal növelheti Magyarország GDP-jét (ami 155-nek felel meg. a jelenlegi GDP 2,5 százalékpontja). A város 2030-ra megkétszerezheti a nemzetközi vendégéjszakák számát, miközben a turisztikai kiadások két-háromszoros növekedését realizálhatja, ami az ország kereskedelmi mérlegét is javíthatja. A két forgatókönyv szerint a turizmus növekedése 23-49 ezer új munkahelyet teremthet. Ezek az eredmények együttesen átgyűrűző hatást gyakorolhatnak Magyarországra, például a turizmus növekedésével és a környező régiókban munkahelyteremtéssel.