A nemzeti park vezetője emlékeztetett arra, hogy a kaptárkövek különlegesen látványos természeti értékek, egyben európai jelentőségű kultúrtörténeti emlékek. A Bükkalja területén, a siroki Vár-hegytől a kácsi Kecske-kőig több csoportban láthatók riolittufa sziklavonulatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak.

Elmondása szerint ezek a földtani alakzatok a különböző korokban élt emberek formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, történeti értéket is képviselnek.

A bükkaljai térségben 38 kaptárkő, illetve több fülkés kúpból álló kaptárkő csoport ismert.

A tájékoztatás szerint a Széchenyi 2020 környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) segítségével egyebek mellett megvalósulhat a fülkés sziklák tanulmányozása, biztonsági, bemutató és oktató-kiszolgáló létesítményeket alakítanak ki, eltávolítják a kaptárkövek területén nem őshonos vagy agresszíven terjeszkedő fajok egyedeit.

A projekt keretében huszonegy helyszínen tervez a nemzeti park természetvédelmi fejlesztéseket a kaptárkövek megóvására, kiemelt helyszín a szomolyai kaptárkövek természetvédelmi területe, ahol az ország legnagyobb és legszebb kaptárkő csoportja található.

A terület kedvelt turista célpont, azonban ez a megfelelően kiépített bejárási útvonalak hiánya miatt komoly károkat is okoz a kaptárköveken. Ezért gondosan megtervezett bemutató útvonalat alakítanak ki, a látogatók biztonságát is szolgáló fémlépcsők, járóplatformok és kilátópontok épülnek meg.