A sajtóbejáráson Szegő György, a Műcsarnok igazgatója úgy fogalmazott: a tárlat egy korszakhatárt jelöl. Barabási eredetileg fizikus, de a hálózatkutatás egyik legismertebb alakjává vált, jelenleg pedig a bostoni egyetem kutatójaként dolgozik. Tudományos munkája során az adathálózatok vizuális ábráiban nemcsak információt, hanem esztétikai lehetőséget is felfedezett – innen indult az út a művészet felé.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
A kiállítás kurátora, Mucsi Emese szerint a tárlat a dataizmus jelenségét járja körül: azt a gondolatot, hogy a modern világban az adatok mindent átszőnek, a gazdaságtól a kultúrán át egészen a mindennapi életig. A látogatók egyszerre láthatják a tudományos kutatás és a művészi alkotás folyamatait, valamint azt, hogyan működik együtt a kutatócsoportként ismert Barabási Lab és az alkotóműhelyként létrehozott Barabási Atelier.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Az utóbbi öt évben Barabási egy nagyszabású festészeti projektbe is belevágott: három nyáron át dolgozott olyan műveken, amelyek mindegyike valamilyen adathalmazból vagy adatvizsgálatból indult ki. A kiállítótérben a látogatók megismerhetik azt a tizenkét speciális festőhengert, amelyeket az Atelier tagjai fejlesztettek ki. Ezekkel készült a három fő sorozat: a Fake News, a Banned Books és a Numbers.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
A termek mindegyike külön történetet mesél el. A Fake News részben neon színekben vibráló alkotások idézik meg az álhírek világát, miközben idővonalak mutatják be Barabási pályájának és műhelyeinek fontos állomásait. A Banned Books teremben olyan könyvek jelennek meg installáció formájában, amelyeket valahol a világon valamikor betiltottak – a karókra tűzött kötetek erős, történelmi utalást hordozó képet alkotnak. A Numbers tér pedig személyesebb hangvételű: itt a kutató saját azonosítószámaiból és telefonszámaiból indul ki, hogy megmutassa, mennyire adatok hálójában élünk.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Barabási számára ez a terem valójában egy különleges önarckép. Mint fogalmazott, a modern rendszerek – bankok, intézmények vagy a közösségi média – számára mindannyian számok és adatok vagyunk. Ezek a számok azonban nemcsak adminisztratív azonosítók, hanem egy újfajta vizuális nyelv alapjai is lehetnek.