A sétát Dobozy Rózsa, a Kommpakk Kommunikáció senior stratégája, Kertész Jennifer, a Doupla operatív vezetője, és Lőrincz Attila, a Doupla kreatívigazgatója vezették. A mostani, első alkalommal félig a sajtó képviselőinek, félig ügyfeleknek mutatták be Budapest reklámos arcát, és elmondásuk szerint több alkalommal tervezik megismételni a sétát, hogy további ügyfeleik is részt vehessenek a programon.

A belváros különböző pontjain található állomásokon a szervezők nem csak az adott helyszínhez kapcsolódó információkat mondták el, hanem beszéltek az ahhoz kapcsolódó kommunikációs megoldások történetéről is.

Így a séta kiindulópontját jelentő Szent István téren szó volt a flashmobról, mint marketingmegoldásról, hiszen a téren számos flashmobot rendeztek korábban.

Elmesélték a Régiposta utcában megnyílt első hazai McDonald’s történetét, melyben az első napon a 14 órás nyitva tartás alatt 10 ezer, óránként 714, percenként 10 magyar jutott hozzá az első burgerekhez 1988. április 29-én. Az első Big Mac ára 43 forint volt, a dupla sajtburger 42, a sajtburger 26 forintba került, a nagy krumpli ára pedig 25, a forró csokié 12 forint volt.

Egy jól kitalált és felépített márka erejéről beszéltek az Aranypók Kossuth utcai üzletével szemben, amely a szervezők szerint egyedülálló a maga nemében, hiszen 50 éve változatlan, színekben és formában is abszolút klasszikus, amely nem különösebben halad a trendekkel, de pont ebben rejlik a bűbájossága. Tipikusan egy olyan magyar márka, amely bármilyen újszerű aktivitás nélkül is megél, mert a célcsoportot már a megszokás, a márkahűség motiválja. A Kossuth utca mellett több plázában is megtalálható.

Az Astorián található Tisza-márkabolt előtt egy, a 2000-es években újraélesztett retrómárka sikerének a mibenlétéről esett szó. Innen bekanyarodtunk a 7. kerület magjába, ahol olyan helyszíneken álltunk meg, mint a Tesla, illetve az elektrotechnikai múzeum udvara, ahol megtekinthető néhány darab Budapest legrégebbi neonreklámjaiból. Szintén a közelben, a Kazinczy-Király utca sarkán meséltek a szervezők a falfestéstől, mint reklámeszközről.

De szó volt a séta során sok egyéb másról is. Például arról is, hogy mennyire fontos, hogy egy, a közterületen megjelenő márka illeszkedjen abba a városképbe, ahol elhelyezték, illetve a Brandlépések legvégén a szervezők megmutatták a vélhetően egyik legrégebbi budapesti reklámügynökségnek helyet adó épületet. A mai Nagysándor József utcában – régebben Hajnal utcának hívták – volt ugyanis a régi újsághirdetésben önmagát reklámozó Triumph Reclame Société egykori irodája.

A Brandlépések által bejárt útvonalat itt lehet megnézni, a séta során készült fotókra kattintva galéria nyílik, ahol még több képet láthatnak.