Magyarország az előző európai uniós költségvetési időszakban 2300 milliárd, a mostaniban 2800 milliárd forintot fordít környezet- és természetvédelemre. Utóbbi az agrárium zöldítési programjával együtt mintegy 3300 milliárdot tesz ki.

Ezen belül több mint 60 milliárd forint a zömében nemzeti parkoknak szánt forrás, amelynek legnagyobb része az élőhelyek megőrzését, 5 milliárd az állattartó telepek infrastrukturális fejlesztését szolgálja. Utóbbi azért fontos, hogy az őshonos állatokat be lehessen vonni a természet karbantartásába, biztosítva a rétek, gyepek, illetve az ott kívánatos ökoszisztéma fennmaradását.

Závoczky Szabolcs, a nemzeti park igazgatója elmondta: az igazgatóság által nyert uniós pályázati pénzből a Barcshoz tartozó Drávaszentesen karámrendszer és szociális létesítmény épült, a szintén somogyi Nagybajom-Homokpusztán racka juhok tartására alkalmas állattartó telep létesült, a Tolna megyei Nagydorogon a cikta juhok tartását szolgáló telepüket fejlesztették, továbbá mezőgazdasági gépeket vásároltak a területek kezeléséhez.

Mindezzel jelentősen javulnak az őshonos állattartás és -tenyésztés feltételei - mutatott rá, majd hozzátette: a nemzeti park a három helyszínen mintegy 1300 állatot, szürkemarhát, racka és cikta juhot tart.

A nemzeti park beruházása nemcsak a természeti értékek megóvásához, hanem az ökoturisztikai attrakciók számának növeléséhez, a turizmus élénküléséhez is hozzájárul. Ezzel együtt javul a közlekedési infrastruktúra, az illetékes hatóság januárban megadta a környezetvédelmi engedélyt az M60-as gyorsforgalmi út tervezett Pécs-Barcs szakaszának építéséhez.