Az évszázad eddigi részének legjelentősebb balatoni fejlesztését, a hivatalosan Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem nevű létesítményt avatták fel tegnap a keszthelyi Festetics-kastélyban.

Még az 1980-as évek közepén készült el az egykori Kis-Balaton rehabilitációjának első üteme, az úgynevezett Hídvégi-tó a kapcsolódó műtárgyakkal. Ezt a rendszert azért alakították ki, hogy a Zala-folyó által a Balaton felé szállított foszfort és más nem kívánatos anyagok jelentős részét felfogják, és ezzel csökkentsék az algásodás veszélyét. Már akkor tervezték, hogy a Hidvégi-tó és a Balaton közötti területen tovább építik a rendszert, de a 6,1 milliárdos fejlesztés megvalósítására csak az utóbbi években nyílt lehetőség uniós támogatásból.

Mint a munka befejezését köszöntő V. Németh Zsolt, a Fejlesztési Minisztérium (FM) államtitkára és Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója hangsúlyozta, az új rendszert úgy sikerült kialakítani, hogy az egyszerre szolgálja a Balaton védelmét, az ár- és belvízvédelmi feladatokat, valamint a természeti értékek védelmét, az élővilág sokszínűségének megőrzését. Az elmúlt két évben zsilipek, hallépcsők, hidak épültek, közel öt kilométernyi töltést építettek, hosszú szakaszokon kikotorták a Zala medrét, miközben több mint 100 ezer köbméter földet mozgattak meg. Az így kialakított műtárgyak és a hozzájuk kapcsolódó 49 állomásos korszerű monitoring, illetve irányítási rendszer lehetővé teszi, hogy úgymond rugalmas vízkormányzással folyamatosan figyeljék a területen zajló természeti folyamatokat, és szükség esetén azokba megfelelően beavatkozzanak.

Gaál Róbert, a területileg illetékes Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője emlékeztetett rá, hogy nem csak pénzhiány akadályozta a rendszer korábbi megvalósítását. Voltak olyan személyek is, akik vitatták a program pozitív hatásait, sőt károsnak minősítették a beruházást, ami egyesek szerint akár ökológiai katasztrófát is okozhat. Szerinte az 1970 óta mért vízminőségi adatok egyértelműen igazolják a vízvédelmi rendszer I. és most a II. ütemének megépítését.

A beruházásnak köszönhetően közvetlenül is bővültek a turisztikai lehetőségek, például a Kányavári-sziget és madárvárta között kerékpárosok által is használható üzemi út épült. A fejlesztés lezárulása ad lehetőséget arra is, hogy megfelelő uniós források elnyerése esetén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága egy új látogatóközpontot alakítson ki a fenékpusztai kutatóház mögötti területen. Mint Puskás Zoltán igazgatótól megtudtuk, közel egymilliárd forintos beruházásról van szó, ami jelenleg már az engedélyezési terv készítésének fázisába jutott. Egy olyan központot szeretnének kialakítani, ahonnan gyalogos, kerékpáros és csónakos túrák indulhatnak szakvezetéssel a Kis-Balaton védett részeire, ugyanakkor a központ közvetlen környezete vezetés nélkül is lehetőséget ad majd a természettel való találkozásra.