Az Ybl Miklós tervei alapján, 1875 és 1879 között épült kastély felújításához a kormány is hozzájárul, így összesen közel kétmilliárd forintot fordíthatnak majd erre a célra.

A második világháború után mezőgazdasági és élelmiszeripari szakközépiskola költözött a falak közé, ami egészen 2011-ig működött itt. A földszinten tantermek, az emeleten kollégium lett az eklektikus kastélyból. Ehhez képest szinte csoda, hogy az épület legtöbb eleme, de még a nyílászárók, sőt a lépcsőház fa korlátja is eredeti állapotban, komolyabb sérülések nélkül fennmaradt. Így a kastély tökéletesen alkalmas arra, hogy felújítás után a keszthelyi Festetics-kastélyhoz hasonló, múltat idéző látogatóközpontként működhessen.

– Ennek a feladatnak az előkészítését, illetve a működtetésnek az előkészítését már megkezdtük, hiszen hat-hét földszinti termet berendeztünk, tárlatvezetés jelenleg is van, látogatják az épületet az ideérkezők a kápolnától egészen a grófnő hálószobájáig. Természetesen a földszinten több olyan terem van, amit rendbe kell hozni, vissza kell állítani az eredeti funkciójának megfelelően – mondta Balogh József, Szabadkígyós polgármestere.

A most megítélt támogatásból a földszinten a múzeumi részen kívül rendezvények lebonyolítására alkalmas konferenciatermet is létrehoznának, illetve a tervek a kastélypark rehabilitációját is tartalmazzák. További beruházásban pedig az emeleti részen vendégszobák, szállóhelyek kialakítását is tervezik, hűen a kastély eredeti funkciójához.

A kastély története

A wikipedia szerint a hatalmas Harruckern-birtokot 1798-ban osztották fel és a kígyósi gróf Wenckheim József (1733-1803) birtokába jutott. Idősebbik fia, gróf Wenckheim József Antal (1780-1852) – akiről Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényének főhősét mintázta – Ókígyóson (1950-től Szabadkígyós község) nagy majorságot létesített, majd a mai napig megmaradt kastélyt építtetett, és onnan irányította gazdaságát. A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924), aki a gróf 1852-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte. A birtok úrnője mindössze nyolcesztendős volt, amikor 1857-ben meglátogatta a császári házaspár: Ferenc József és Erzsébet királyné. Tiszteletükre a család impozáns diadalívet emeltetett. Krisztina 1872-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez, akivel felépíttették a kastélyt. Eredetileg a Wenckheim család gyulai kastélyát akarták visszavásárolni az Almásy családtól, azért cserébe, hogy a gyulaiak országgyűlési képviselőnek választják a grófot. Ám mivel ez végül nem történt meg, illetve az Almásy család elfogadhatatlan árat kért a gyulai birtokért, a Wenckheim házaspár végül úgy döntött, hogy Szabadkígyóson építtetnek kastélyt.

Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Kívánsága volt az is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. Az elkészült épület a kor egyik legkorszerűbb kastélyának számított. A rezidencia reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. 

A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggiafolyosó köti össze. A személyzeti és konyhaépület is emeletes. A kastélyhoz 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek vannak. A kastélypark[szerkesztés] A kastély előtt franciakertet alakítottak ki bukszusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol-, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját. A park 1954 óta természetvédelmi terület.

{youtube|id=54Y2o4-gZaU}