A magyarországi turizmus tavalyi alakulásáról tett közzé részletes tanulmányt a Központi Statisztikai Hivatal, mely a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának alakulásától a régiók turizmusának teljesítményén át a ki- és beutazásig számos területet érint. Előző cikkünk az egyes szegmensek 2015-ös eredményeivel érintőlegesen foglalkozott, ezt követően azonban egy több részes cikksorozatban mutatjuk be a KSH kutatásának részletesebb eredményeit. Alábbi cikkünkben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helyzetét és nemzetgazdaságban betöltött szerepét mutatjuk be a tanulmány alapján.

Makrogazdasági jellemzők

Előzetes becslések szerint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bruttó hozzáadott értékkel mért teljesítménye – változatlan áron – 2015-ben ismét jelentősen (9,0%-kal) nőtt, így most már ötödik éve haladja meg a nemzetgazdasági átlagos GDP-növekedés ütemét. Az ötéves időszakban mért, összesen 9,8%-os nemzetgazdasági bővülést háromszoros mértékben szárnyalta túl ez a terület, amely ugyan nem fedi le teljes egészében a turizmust, de az e körben tapasztalható trendek jól kifejezik annak helyzetét.

A nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene a korábbi évek dinamikus növekedését követően 2015-ben 18%-kal visszaesett. A csökkenés elsősorban a 2014. évi kiugróan magas bázisérték hatása, mivel a 2015. évi 44 milliárd forint értékű beruházás így is meghaladta a 2014 előtti években megvalósult beruházásokat.

Több nemzetközi szervezet közösen fejlesztette ki azt a harmonizált rendszert, amelyet a turizmus-szatellitszámlák összeállítására ajánlanak, melyek segítségével a turizmus átfogó gazdasági teljesítménye mérhetővé válik. A módszertan a nemzeti számlák meghatározásait és osztályozásait alkalmazza, melyek használatával kimutatható a turizmusra jellemző ágazatok kibocsátásának és hozzáadott értékének aránya a teljes nemzetgazdaságból. A turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulása 2010-ben 5,4, 2011-ben 5,5, 2012-ben 5,5% volt.

A témakörrel kapcsolatos további adatok megtalálhatók a Turizmus-szatellitszámlák, 2012 című kiadványban.

Szervezeti, jogi keretek, működési környezet

A turizmus alapágazataiban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, utazásközvetítés, -szervezés) összesen 29 ezer társas, valamint 46 ezer egyéni vállalkozás volt nyilvántartva 2015 utolsó napján. A társas vállalkozások többsége (több mint 23 ezer) kft. formában működött. A társas vállalkozások száma 6,8%-kal, több mint 2 ezerrel esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az egyéni vállalkozások számában ennél lényegesen kisebb volt a csökkenés.

Foglalkoztatás és kereset

2015-ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban a vállalkozások 183 ezer főt foglalkoztattak (ide tartozik minden olyan személy, aki egy adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító tevékenységet végzett, illetve munkahellyel rendelkezett). A foglalkoztatottak száma a teljes nemzetgazdaságban az előző évhez képest 110 ezer fővel nőtt, ebből 15 ezer fővel az „I” nemzetgazdasági ágban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás), ahol a növekedés 9,0%-os volt, a női foglalkoztatottság részaránya pedig 55%-os.

A fentiekhez hasonló folyamat rajzolódik ki abban az esetben is, ha a foglalkoztatottak helyett az annál szűkebb jelentésű alkalmazottak körét vizsgáljuk. Némi eltérés figyelhető meg a két mutató között a munkaerő-piaci részesedés tekintetében; miközben a foglalkoztatottak 4,4%-át adja az „I” ágazat, az alkalmazásban állók körében ez az arány mindössze 3,0%.

Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a teljes nemzetgazdasági átlagot tekintve 248 ezer forint, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban az év során mért 2,9%-os növekedéssel is mindössze 157 ezer forint volt.

A nettó átlagkereset 103 ezer forint volt az „I” nemzetgazdasági ágban, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 86 ezer, a szellemi foglalkozásúak 156 ezer forintot kerestek. Összességében a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban alkalmazásban állók átlagkeresete volt az egyik legalacsonyabb az ágazatok közül, a nemzetgazdasági átlag 63%-a.

Áralakulás

Miközben a teljes nemzetgazdaságban az árszínvonal két éve lényegében változatlan, a szálláshelyszolgáltatást, illetve vendéglátást folytató vállalkozások továbbra is számottevő (2015-ben 3,7, illetve 2,6%-os) árnövekedést realizáltak.

A forint euróhoz viszonyított éves átlagos árfolyama kismértékben, 0,4%-kal gyengült 2015-ben. A forint gyengülése drágábbá teszi a külföldi utazásokat a hazai lakosság számára, ugyanakkor az euróövezetből érkező turisták részére kedvezőbb forintvásárlási lehetőséget biztosít.

A hazai szálláshely-szolgáltatás alakulása

2015-ben Magyarországon a turisztikai szálláshely-szolgáltatást nyújtó egységek 210 ezer szobát, 669 ezer férőhelyet biztosítottak a vendégek számára. A férőhelyek több mint fele a kereskedelmi szálláshelyeken, 34%-a az egyéb szálláshelyeken állt rendelkezésre. A nem üzleti célú szálláshelyek az összes férőhely 10%-ával várták a vendégeket az országban. A vendégforgalom 79%-a a kereskedelmi szálláshelyeken, 16%-a az egyéb szálláshelyeken, 5%-a a nem üzleti célú szálláshelyeken realizálódott.

Kereskedelmi szálláshelyek

2015. július végén 3321 kereskedelmi szálláshely 141 ezer szobával – ezen belül a kempingek 47 ezer lakóegységgel –, illetve 374 ezer férőhellyel várta a vendégeket.

2015. július 31-én 1064 szálloda működött az országban. A szállodák 60 ezer szobával és az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely 39%-ával (146 ezer férőhellyel) rendelkeztek. A működő egységek száma 4,2, a férőhelyek száma 0,8, a kiadható szobák száma 1,4%-kal emelkedett a 2014-ben regisztrált adatokhoz képest.

A szállodai férőhelyek 3,3%-a a regisztrált gyógyszállodákban állt rendelkezésre, az ilyen szállodák száma 2015-ben 35 volt.

2015 júliusában 1121 panzió működött a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 8,4%-ával (csaknem 32 ezer férőhellyel).

A többi szállástípus közül jelentősebb kapacitással rendelkeztek még a kempingek, bár ez csak a nyári hónapokra korlátozódott. Az országban található 263 egység 120 ezer férőhellyel rendelkezett, a férőhelyek száma 1,4%-kal csökkent, miközben az egységek száma 4,0%-kal nőtt. A közösségi szálláshelyek és az üdülőházak együttes férőhely-kapacitása az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely-kapacitás csaknem egyötödét tette ki.

2015-ben 10,4 millió vendég 25,9 millió éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, 6,0%-kal többet, mint 2014-ben.

A kereskedelmi szálláshelyekre 4,9 millió külföldi vendég érkezett, és 13,0 millió éjszakát töltöttek el. Számuk 6,7, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 4,9%-kal meghaladta az előző évi értékeket. A külföldi vendégek aránya 47% volt, a vendégéjszakákból 50%-kal részesedtek.

A külföldivendég-éjszakák száma szinte valamennyi szállástípus esetén bővült az egy évvel azelőttihez viszonyítva, a szállodákban 4,2, az üdülőházakban 0,4, a közösségi szálláshelyeken 32, a panziókban 2,6%-kal. Utóbbi három szállástípus forgalmi részesedése csekély, az összes külföldivendég-forgalom 9%-át tette ki együttesen. A gyógyszállókban 1,6%-kal több vendégéjszakát töltöttek el az odalátogatók, míg a kempingek esetén 4,0%-os bővülést mértek.

Európából 3,9 millió vendég látogatta meg a hazai szálláshelyeket, az általuk eltöltött éjszakák száma elérte a 10,7 milliót, ez 4,2, illetve 2,7%-os növekedést jelentett.

Bár az Európán kívüli földrészek részesedése a vendégforgalmi adatokból nem jelentős (összesen 18%), e küldőországok forgalma 8,7%-kal élénkült 2014-hez képest. A legjelentősebb Európán kívüli küldőország az Egyesült Államok volt, az innen érkező vendégek 656 ezer vendégéjszakát töltöttek el hazánkban 2015-ben, 15%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az Európán kívüli vendégforgalomból az ázsiai országok 1,1 millió vendégéjszakával részesedtek, melyhez legnagyobb mértékben Izrael, Kína és Korea járult hozzá.

A kereskedelmi szálláshelyek 2015-ben 5,5 millió belföldi vendéget fogadtak, akik 13,0 millió vendégéjszakát vettek igénybe. A belföldi vendégek és vendégéjszakák száma egyaránt nőtt (9,0, illetve 7,0%-kal) 2014-hez képest. A belföldivendég-forgalom – a vendégéjszakák száma alapján – minden szállástípus esetében emelkedett.

A kereskedelmi szálláshelyek 2015-ben 45%-os szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ami 1,4 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. A szállodák átlagos szobafoglaltsága 54%-os volt, 2,2 százalékponttal meghaladta a 2014-ben regisztráltat. A legnagyobb szobakapacitás-kihasználtságot az ötcsillagos szállodák mutattak ki (69%), ezt követte a négycsillagos és gyógyszállodák foglaltsága (63, illetve 62%). Július és augusztus hónapokban működtek a szállodák a legmagasabb (67–71%-os) szobafoglaltsággal, a két leggyengébb forgalmú hónap – 38, illetve 42%-os kihasználtsággal – a január és a február volt.

A kereskedelmi szálláshelyek 2015-ben összesen 369 milliárd forint bevételt realizáltak, folyó áron 11%-kal többet, mint 2014-ben. A szállásdíjbevétel 214 milliárd forint volt, az előző évi értéknél 13%-kal magasabb. A szállásdíjbevételek közel kétharmada (132 milliárd forint) a külföldi vendégektől származott, ez 12%-kal több, mint 2014-ben. Itt lényegesen nagyobb a növekedés, mint ami a külföldivendég-forgalomban végbement, úgyhogy a külföldiek által preferáltabb szállástípusok ára is nagymértékben hozzájárult a növekedéshez. A belföldi vendégek által fizetett szállásdíjbevétel 14%-os folyó áras növekedést követően közel 82 milliárd forint volt. A belföldi szállásdíjbevételnél is nagyobb a bővülés, mint a vendégéjszakák esetében. A vendéglátás bevételei – 8,4%-kal emelkedve – 78 milliárd forintot, az egyéb bevételek – 7,1%-kal növekedve – 76 milliárd forintot tettek ki. A szállodák szállásdíjbevétele 13%-kal bővült.

A szállodai szobák bruttó átlagára 2015-ben 17 ezer forint volt, 6,9%-kal több, mint 2014-ben. Az ötcsillagos kategóriában több mint kétszeres volt az átlagár. Egy szoba egy működési napjára („REVPAR”) a szállodákban átlagosan bruttó 9400 forint szállásdíjbevétel jutott, 12%-kal magasabb, mint 2014-ben. Az ötcsillagos egységek 26 ezer forintot, a négycsillagosok ennek kevesebb mint felét, 10 800 forintot értek el. Az egy kiadható szobára jutó teljes árbevétel (TREVPAR) a szállodákban több mint 16 ezer forint volt, melynek értéke az ötcsillagos szállodákban elérte a 44 ezer forintot.

Az üzleti célú egyéb szálláshelyek

2015 végén 1594 településen 37 ezer hivatalosan regisztrált egyéb szálláshelyi vendéglátó 99 ezer szobával és 229 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A szállásadók számának és szálláshelyeik kapacitásának fele a balatoni turisztikai régióban található.

A szállásadók száma 5,9, a szobáké 6,5, a férőhelyeké 6,7%-kal emelkedett az előző évhez képest. A férőhelyek növekedése főként Közép-Magyarországot, azon belül is Budapestet érintette.

Az egyéb szálláshelyi vendéglátáson belül a megközelítőleg 10%-os súlyú falusi szállásadásban a vendéglátók száma 5,2, a szobák és a férőhelyek száma 1,6%-kal mérséklődött. A legnagyobb csökkenést Nyugat-Dunántúlon mérték.

A települési önkormányzatok jelentése szerint 2015-ben 1,7 millió vendég 5,4 millió éjszakát töltött el egyéb szálláshelyeken. A vendégek száma 22, a vendégéjszakáké 20%-kal nőtt. A vendéglátók az év során átlagosan 45 vendéget fogadtak, akik átlagosan 3,2 éjszakára vették igénybe a szolgáltatásaikat. Az egyéb szállásadás vendégforgalmára jellemző a belföldi vendégek túlsúlya, a vizsgált évben az éjszakák közel háromötödét ők vették igénybe. A falusi szállásadás esetében ez még inkább érvényesült: a belföldi vendégek részaránya 89, a belföldivendég-éjszakáké 88% volt. 2015-ban 1,04 millió belföldi vendég közel 3,2 millió éjszakát töltött az egyéb szálláshelyeken, a vendégek száma 17, a vendégéjszakáké 16%-kal bővült az előző évhez képest. A külföldivendég-forgalomban a belföldihez képest jóval nagyobb mértékű (31 és 26%-os) volt a bővülés. A külföldi vendégek száma nagyobb mértékben nőtt, mint a vendégéjszakák száma, így az átlagos tartózkodási idő 3,7 éjszakáról 3,6 éjszakára csökkent.

Figyelemre méltó Budapest 2015. évi kapacitás- és vendégforgalom-emelkedése. Valószínűsíthetően a szállásmegosztó szolgáltatások előretörésével párhuzamosan a vendéglátók, a szobák és a férőhelyek száma, illetőleg a vendégforgalom több mint a duplájára nőtt: a bővülés mértéke a férőhelyek számánál 67, a vendégek számánál 54, az általuk eltöltött éjszakáknál pedig 47% volt. A külföldi és belföldi vendégek és vendégéjszakák száma egyaránt emelkedett, a budapesti vendégéjszakák számának 90%-át a külföldi vendégek adták (miközben az országos átlag 41% volt).

A nem üzleti céllal üzemeltetett, közösségi szabadidős szálláshelyek

2015-ben az előző évhez képest 4,5%-kal több, 1035 szálláshely üzemelt nem üzleti célú (nonprofit) egységként egész évben folyamatosan vagy időszakosan. A legtöbb szálláshely Dél- és Közép-Dunántúlon működött, ebben a két régióban van a kiadható szobák 40%-a. Az idegenforgalmi régiók közül a Balatonnál üzemelt a legtöbb (282) egység, közel 4 ezer szobával. A sátorozó helyek fele Észak-Magyország régióban található.

A kiadható szobák száma összességében 4,8%-kal, közel 16 ezerre, a szobai férőhelyeké 3,0%-kal, 60 ezerre bővült. A szobai és a sátorozó férőhelyek együttes száma megközelítette a 67 ezret. A nem üzleti célú szálláshelyek döntő része (375 egység) üdülőként üzemelt, 13 ezer szobai férőhellyel. Az üdülők mellett a gyermek- és ifjúsági tábor volt a legelterjedtebb üzemelési forma, az országban 223 ilyen szálláshely működött, 20 ezer férőhellyel. 2015-ben 164 diákotthon és kollégium végzett kiegészítő tevékenységként nem üzleti célú szálláshely-szolgáltatást, 25 ezer férőhelyet, az országos nonprofit szobai férőhely-kapacitás 42%-át kínálva.

2015-ben a nem üzleti célú szálláshelyek 510 ezer vendéget fogadtak, az előző évihez képest 3,5%-kal többet. A vendégéjszakák száma 2,2%-kal nőtt, és meghaladta az 1,6 milliót. Az előző évekhez hasonlóan a vendégek és a vendégéjszakák döntő többségét (egyaránt 95%-át) a belföldi vendégek és a belföldivendég-éjszakák adták. Az összes vendégéjszaka kétharmadát a nyári hónapokban regisztrálták. A vendégek több mint harmada a Balatonnál szállt meg, ahol a vendégéjszakák 42%-át töltötték el.

A szállástípust tekintve az üdülők voltak a legkeresettebbek, ezekben az egységekben vették igénybe a vendégéjszakák 43%-át. Az üdülőkben eltöltött vendégéjszakák száma 5,3%-kal nőtt. A második legnépszerűbb szállástípus a gyermek- és ifjúsági tábor, ezek az egységek az előző évhez hasonló számú éjszakát, az összes vendégéjszaka 29%-át realizálták. A kollégiumok és a diákotthonok 3,1%-kal kevesebb vendégéjszakát jelentettek 2014-hez képest. A hegyi menedékházak forgalma 14%-kal bővült, a vendégéjszakák száma átlépte a 100 ezret.

Vendéglátás

2015 végén közel 47 ezer kereskedelmi és 5500 munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző, azaz összesen megközelítőleg 53 ezer vendéglátóhely üzemelt Magyarországon. A kereskedelmi vendéglátást végző egységeken belül majdnem 29 ezer étterem és cukrászda (magában foglalva a büféket és fagylaltozókat is), valamint több mint 18 ezer italüzlet és más zenés szórakozóhely látta vendégül a látogatókat. A kereskedelmi vendéglátóegységek 35, a munkahelyi vendéglátóhelyek 19%-át üzemeltették egyéni vállalkozók.

A vendéglátóhelyek száma az előző év végéhez képest 1,3%-kal csökkent, ez több mint 700 egységet jelent. Az éttermek, cukrászdák száma nem változott, mivel az éttermek, büfék számának 0,3%-os csökkenését némileg ellensúlyozta a cukrászdák számának 4,2%-os növekedése. Italüzletből és zenés szórakozóhelyből 4,5%-kal kevesebb, munkahelyi vendéglátóegységből 1,2%-kal több működött 2015 végén.

A vendéglátásból 2015-ben – az előzetes adatok alapján – folyó áron 916 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 10,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árbevétel 87%-a, 793 milliárd forint a kereskedelmi, 13,3%-a, 122 milliárd forint a munkahelyi vendéglátásban realizálódott. A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 11,5, a munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátóegységeké 5,3%-kal nőtt.