Az elmúlt évtizedben a BTM régészei több mint kétezer helyszínen jártak és több mint száz feltárást végeztek, ezeket régészeti régiók szerint topográfiai szekciókba rendezve mutatják be a tárlaton - mondta el a kiállítás szerdai sajtótájékoztatóján Farbaky Péter főigazgató.

Zsidi Paula főkurátor hozzátette: ennek fő oka, hogy mai Budapest területén egykor számos település létezett. A rendkívül nagy mennyiségű bemutatott tárgy érzékelteti a BTM régészei által végzett hatalmas munkát, noha ez is csak töredéke a feltárt őskori, ókori, középkori és kora újkori leleteknek.

A régmúlt korszakok átélhetőségét virtuális 3D-s rekonstrukciók, makettek, rekonstrukciós rajzok, interaktív játékok, valamint kézbe vehető tárgymásolatok segítik. A feltárások Budapest érintőképernyős térképén is kereshetők, míg a kiemelt leleteknél QR-kódos mobilguide nyújt részletes információkat.

Szilas Gábor régész kiemelte: az elmúlt időszak ásatásainak köszönhetően olyan mennyiségű leletanyag és információ áramlott a múzeumba, hogy ezek feldolgozása még hosszú évekig eltart majd. A több mint száz éve fennálló őskori gyűjtemény leletanyagának 60 százaléka az utóbbi tíz évben érkezett - hozott példát.

A szakember elmondása szerint a leletek igen változatos szituációkban kerültek elő. A Római-parton, a Királyok útján feltárt lelőhelyen például hat különböző korszak rétegeire bukkantak; ezeket úgynevezett tanúfal mutatja be feltáráskori állapotban.

A múzeum régészeinek sikerült feltárniuk a mai Budapest területén először tartósan megtelepedő, középső és késő kőkori lakosság nyomait; életkörülményeiket, lakhelyeiket animáción is rekonstruálták.

A budai Skála bontásánál előkerült neolitikus kettős sírban egymásba karoló férfi és nő maradványait tárták fel, akik lábánál arcos edény feküdt, ami fontos új információ a korszak rítusaival kapcsolatban.

Szilas Gábor felhívta a figyelmet a nagyobb leletegyüttesekre: szintén a budai Skála területéről került elő például egy tízezer edénytöredéket tartalmazó tárgyegyüttes, ebből a restaurátorok 112 edényt, egy komplett asztali készletet tudtak összeragasztani.

Vámos Péter a római kori leletekről szólva kiemelte, hogy a korabeli Pannonia igazi kulturális olvasztótégelyként működött: a birodalom minden részéből érkeztek katonák és kereskedők, akik a helyi lakossággal interakcióba lépve egy folyamatosan változó, mégis jellegzetes kultúrát hoztak létre.

A régész szerint a legizgalmasabbak azok a tárgyak, amelyek valamilyen történetet sugallnak: ilyen például egy színházi maszkot ábrázoló bronzmécses pár egyik fele, amelyet egy felhagyott ház padlójába rejtettek el, míg a Graphisoft park területén feltárt nagy mennyiségű és látványos lelet a kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokra világít rá.

A Harsánylejtőn kerültek elő a római szőlőművelés legkorábbi nyomai, az aquincumi polgárváros nyugati részén pedig egy geometrikus mozaikpadlót tártak fel.

Papp Adrienn elmondása szerint a középkorban a mai Budapest területén kisebb-nagyobb települések hálózata létezett. A Nagyvásárcsarnok mögötti téren a közelmúltban bukkantak rá például Szenterzsébetfalva nyomaira, itt az egyik kora újkori sírból egy jó állapotban megőrződött párta is előkerült.

Szintén ritkaság, hogy bőrtárgyak maradjanak fenn, mégis a Miniszterelnökség építkezéséről középkori gyerek- és felnőtt cipőket, míg a Vízivárosból egy bőrerszényt tártak fel.

Máig rejtély annak a valószínűleg mentális problémákkal élő nőnek a sorsa, akinek a koponyájába és a szemébe szöget szúrtak, mielőtt a középkori Csepelen eltemették, míg egy török kori vitézt a gerincébe fúródott puskagolyóval helyeztek sírba a mai Margit körútnál.

Rengeteg tárgy - többek között páncélok, fegyverek, vaseszközök vagy a királyi palota majolika padlótéglái - került elő Várbazár területéről, így a kiállításban lehetővé vált egy török kori fogadó ebédlőjének berendezése, míg 3D-s rekonstrukción egyebek mellett a korabeli Rudas-fürdőbe léphet be virtuálisan a látogató.

A több ezer év emlékeit felvonultató tárlat szeptember 17-ig tart nyitva a BTM Vármúzeumában.