A balmazújvárosi önkormányzat kiadásában megjelent 115 oldalas, képekkel gazdagon illusztrált könyvet Papp József helytörténeti kutató méltatta a csárdát zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt. Felidézte, hogy 320 éve született meg a csárdáról az a jelentés, amely "a hatalmas puszták birtokosa", Debrecen szabad királyi város irányító testülete elé került.

Megállapították, hogy a Hortobágy folyó hídjánál a 15. századtól működő városi vámszedő helyen "eligáltatott egy ház is, és alatta pince is, a bor árulás hogy annál alkalmatosabb lehessen" - idézte az egykori városi jegyzőkönyvet Papp József. Gencsi Zoltán kötetéről elmondta "szép és értékes kiadvánnyal gazdagodtunk", amiből izgalmas, letűnt világ tárul fel, a puszta, a pusztai állattartás, a hajdani állathajtó útvonalak világa, miközben a szerző a puszta szerelmesei, írók, költők, festők műveivel gazdagította a csárdatörténetet. Papp József a kötet erényei között sorolta, hogy szinte valamennyi hazai ősi csárdát bemutatja levéltári adatokat felhasználó pontossággal.

A szerző, Gencsi Zoltán - Hortobágy alpolgármestere - a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. egykori igazgatójaként számos korábbi hagyományt elevenített fel a pusztán. Nevéhez fűződik a tavaszi kihajtási és az őszi behajtási ünnepek hagyományának újraélesztése: az állatok seregszemléjének a kilenclyukú híd lábánál mára már több ezer látogatója van. Ugyancsak Gencsi Zoltán kezdeményezte az egykori marhahajtó utak feltárását, amelyek a pusztai települések érintésével Hortobágytól Németországig kínálnak látnivalókat a turistáknak. Gencsi Zoltán Csárdakönyve ezer példányban jelent meg.