A középkorban a területen egy nagyon fontos, királyi útvonal haladt keresztül, amely Szolnokot és Szegedet kötötte össze – hangsúlyozta az ásatások vezetője, hozzátéve, hogy a XIX. század eleji térképek egy kápolnadombot jeleztek a helyszínen, amely az egykori Felső-Alpár településhez tartozott. Rosta Szabolcs utalt a korabeli forrásokra, amelyek Felső-Alpárt gyakran említik, például 1075-ben, a Garamszentbenedeki Apátságnak a birtoklevelében már nevesítették a települést. Sószállító útvonal mellett feküdt Felső-Alpár, apátsági és királyi birtok is volt, valamint itt vezetett át egy rév a Tiszán – indokolta a település középkorban kiemelt szerepét az ásatások vezetője. Emlékeztetett arra, hogy a közelben történt ásatások is azt bizonyították, hogy az átlagosnál egy gazdagabb település volt ezen a helyen, mert Árpád-kori aranygyűrűt is találtak.