A művész már gyermekkorában is gyűjtött – jelzi egy 74 évvel ezelőtti története. Első osztályba készült a kisfiú, és édesanyja többek között vett neki egy csomag, hat darabból álló színes ceruzát. Ő 12 darabosat szeretett volna, de szülője hajthatatlan maradt, ezért osztálytársainak almát, pénzt, pitykét (díszes gomb) adott színes ceruzákért cserébe. Mikor egy nap kiszólította a tanítónő a füzetével együtt, nem tudta kivinni, mert nem volt nála, ugyanis a sok ceruzától nem fért el az iskolatáskájában. A legtöbb a mindkét végén kihegyezett piros-kék ceruzából volt, és ez a két szín máig jellemző alkotásain.
Az első festménytől Párizsig
Iskolás korában látta a pécsi székesegyházban Lotz Károly freskóit. Hatalmas hatást gyakoroltak rá a festmények, ezért elhatározta, hogy festő lesz. Tizenegyezer forintot nyert a totón, ami kertész apja kétévi fizetésével volt egyenlő. Több autót megtöltő művészeti könyvet vásárolt rajta, vásznat, olajfestéket vett. Akkoriban Hajdúszoboszlón laktak, és a Bánomkert nevű szőlőskertbe ment, megfesteni a legelésző teheneket. Sok baja volt vele, különösen a tehenek nem akartak a valódiakra hasonlítani – emlékezett vissza a kezdetekre az alkotó.
Rengeteget olvasott és festett, felvették a Képzőművészeti Főiskolára. – Végzés után szülővárosában, Debrecenben kezdett alkotni, de a szocialista realizmus korszakában nem fogadták el művészetét. Ezért 1969-ben illegálisan Párizsba távozott nyelvtudás és pénz nélkül. Ott a legnagyobb vizuális szabadság várta. Bejáratos volt Victor Vasarely műtermébe is. Számos műfajban alkotott: pl. kollázs, elektrografika, fotogramm, post-mail art. Készített pénzgrafikákat, szitanyomatokat. Felhasználta a fénymásolót is művészi céljaira. Alkotott papírból, fából, fémből, műanyagból. Utazott Indiába, Itáliába, Izraelbe, Spanyolországba, és hagyta magára hatni a művészeteket – mondta a kiállítás megnyitón Cs. Tóth János művészeti író.
Geometrikus művészet
Rátalált a geometrikus konstruktív szemléletre, és megteremtette saját geometrikus művészetét. Térgeometriai stílusban a síkot térré alakítja át. Felfedezte, hogy az univerzumban minden mozog, és az elliptoidban, a tojás alakban találta meg a mozgás ábrázolását. Párosítja a stílusokat. 16 féle stíluspárban alkot, mint pl. figuratív és szürrealista műfajban. – Jelenlegi alkotói szakaszát egyszerű, tiszta mértani formák jellemzik. Nincs tárgyias vonatkozása, a kép üzenete saját maga, kiszámított szabályrendszerek alkotják – ismertette Aknay János festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete elnöke, és az egyesület életmű-díját adományozta Joseph Kádárnak, a 2013-ban a Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett festő-, grafikus-és szobrászművésznek, művészeti írónak. A díjazottnak temérdek képe van, sokat eladott, közel 1000 képet vásárolt a szentpétervári múzeum.
Múzeumalapító, folyóirat-szerkesztő, biennálészervező
Szakíróként öt folyóiratot szerkesztett és adott ki. Pl. a négy nyelven megjelenő Magyar Geometrikus Művészet című képzőművészeti folyóiratát több mint 200 helyre juttatja el, a világ modern és kortárs művészeti múzeumaiba, galériáiba. Kiállításokat, biennálékat szervezett, több ezer hazai és külföldi művésszel került kapcsolatba.
Számtalan alkotását cserélte más művészek műveire, illetve vásárolt gyűjteményébe, köztük pl. Picasso, Chagall, Vasarely képeit. Ezekből, és saját alkotásaiból alapította a hajdúszoboszlói múzeumot, és külön teremben helyezte el dualista képeit. Múzeumokat alapított anyai nagyszülei szülőhelyén, Álmosdon: a Post-Mail Art, a Joseph Kádár Múzeumot, és a Hajdúsági Képzőművészek Múzeumát. Jelenleg többnyelvű könyv készül életművéről.
Az életmű kiállításra összeállított válogatás augusztus 27-ig látható a fürdőváros művelődési központjában. További alkotásai megtekinthetők a hajdúszoboszlói Nemzetközi Modern Múzeumban, és telefonos bejelentkezést követően szintén a városban, a 100 négyzetméteres alapterületű műhelyében.
