A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kiállítása a tudomány sokszínűségét mutatja meg könyvek, tárgyak, műszerek, kéziratok és személyes relikviák segítségével.

A több mint 800 kiállított tárgy arról is mesél, miként maradt fenn és gyarapodott a magyar tudományos örökség a történelem békés vagy épp viharos időszakaiban. Íme hat olyan tárgy, amelyet mindenképpen érdemes megnézni a kiállításon.

Kopernikusz forradalmi könyve: De revolutionibus orbium coelestium

Van egy könyv, amely nemcsak a csillagászatot, hanem az egész emberiség világszemléletét megváltoztatta. Ez Az égi pályák forgásáról című mű, amelyben Nicolaus Copernicus először fogalmazta meg a heliocentrikus világképet, miszerint nem a Nap kering a Föld körül, hanem épp fordítva. Ez a 16. századi gondolat akkoriban szentségtörésnek számított, ma pedig a tudományos gondolkodás egyik alappillére.

Versírógép – a költészet algoritmusa 1671-ből

A 17. században még nem léteztek számítógépek, de a kombinatorika már akkor is foglalkoztatta a tudós elmét. Quirinus Kuhlmann versíró gépe ennek lenyűgöző példája: a fatörzsbe épített, tárcsás szerkezet lehetővé teszi egyetlen szonett több trillió változatának létrehozását. A „géppel” való játék egyszerre idézi meg a matematika és a költészet határterületeit, és megelőlegezi a mai mesterséges intelligencia nyelvi modelljeinek működését is. A rekonstruált szerkezet különleges látványt nyújt, miközben arra emlékeztet, hogy a kreativitás és a logika gyakran kéz a kézben járnak.

Gipszbe zárt vonások: Kisfaludy Károly halotti maszkja

Kevés tárgy képes olyan elementáris erővel közvetíteni a halhatatlanság utáni vágyat, mint egy halotti maszk. Kisfaludy Károly arcának 1830-ban készült lenyomata Magyarország első ilyen, biztosan azonosított darabja.

A romantika költője szerkesztőként és íróként is kulcsszerepet játszott a nemzeti irodalom kibontakozásában. Halála után kultusza tovább élt, róla nevezték el az irodalmi élet egyik legfontosabb intézményét, a Kisfaludy Társaságot.  A költő halotti maszkja egyszerre az elmúlás jelképe és az emlékezés eszköze – Kisfaludy munkásságával együtt ma már a magyar kulturális örökség része.

Arany János karosszéke

A negyedik teremben – amely az akadémiai eszme és örökség kézzelfogható kapcsolatát mutatja be – különös meghittség lengi körül azt a szilfából készült karosszéket, amely egykor Arany János nagykőrösi otthonához tartozhatott, és a források szerint a költő első karosszéke volt.

Az áttört hátú, angol polgári stílusú bútor nemcsak esztétikus darab, hanem kapocs Arany hétköznapjaihoz. A tárlaton más híres íróink személyes tárgyai is helyet kaptak, így beleshetünk egy-egy irodalmi óriás dolgozószobájába, és elképzelhetjük, hogyan születtek azok a művek, amelyeket ma már az iskolákban tanítanak.

A tudomány csúcsán: Karikó Katalin Nobel-díja

A kiállítás záróterme nem is végződhetne másképp, mint azzal az elismeréssel, amely a világ legnagyobb tudományos eredményeit hivatott díjazni. Karikó Katalin 2023-ban, Drew Weissmannal közösen, az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó munkájáért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat. A díjat személyesen helyezte el a kiállítás „tudomány felfelé vezető hídjának” legmagasabb pontján.

Ugyanitt látható az a lézertükör, amelyet Krausz Ferenc és munkatársai  fejlesztettek ki, és amely kulcsszerepet játszott a 2023-ban Krausz Ferencnek odaítélt Nobel-díj alapját jelentő áttörő kutatásokban. A két díj nemcsak a magyar tudomány kiemelkedő teljesítményeit, hanem a jövőbe vetett hitet is szimbolizálja.

Egy megrendítő orvostörténeti emlék: Lenhossék József ikerpreparátuma

A „természetes ikercsontváz” egy méhen belül, körülbelül hat hónapos magzati korban elhunyt sziámi ikerpár maradványa. A két magzat a mellkasuknál, a szegycsontnál nőtt össze. A ritka fejlődési rendellenességről a preparátumot Lenhossék József orvos készítette 1844-ben. Mivel a sziámi testvérpárok a 19. században egyszerre keltettek félelmet és kíváncsiságot, gyakran cirkuszokban és vásárokon is megtekinthette őket a közönség. A csontváz a magyar orvostudomány történetének egyik megrázó emléke és a kiállítás különleges darabja.

A Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című kiállítás 2025.  október 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.