A hangulatos kis mátrai falu, Recsk egyik ékessége ez a múzeum, amely egy 1910-ben épített nyeregtetős, tornácos parasztházban kapott helyet. A községen átvezető 24-es főközlekedési út mellett található az épület, amely egy valamikori módosabb helyi gazda otthonaként szolgált. A fiától vásárolta meg az 1960-as évek elején az akkor helyben működött Népi Iparművészeti Tanács.
A tárlatvezető Kovács Ferencné, a tájház vezetője a Turizmus Online-nak elmondta, hogy a ház első felében levő két helyiségben kapott helyet a múzeum, a hátsó helyiségekben pedig a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet bedolgozói tevékenykedtek. Aztán 2010-ben a Hagyományos Értékek Megőrzéséért Alapítvány vásárolta meg a házat, és azóta teljes egészében múzeumként működik.
Országos hírű intézmény lett
Belépve az épületbe a pitvar és a szabad kéményes konyha, valamint a mellette lévő tisztaszoba látható, amelyek a régmúltat idézik. Ezek berendezéseit Recsken gyűjtötték. A múzeum 1965-ös megnyitását megelőzően dr. Bakó Ferencnek, a néhai néprajz professzornak, az Egri Dobó István Vármúzeum egykori igazgatójának közreműködésével rendezték be a tájházat. Az elmúlt fél évszázad alatt a gyűjtemény gyarapodott és országos hírű intézménnyé vált.
Egyébként a pitvarban találni a legrégibb tárgyat, egy faragott ládát, amelyet Recsken készítettek. Emellett egy 1879-es évszámot tartalmazó tulipános ládát is bemutatnak, melyben az akkori menyasszony kelengyéjét tárolták. A konyha bejáratának falán hollóházi és bélapátfalvi cserépedények láthatók. A sütés, főzés régi eszközei között, melyekkel a finom ételeket készítették, cserép tésztaszűrőket is őriznek. De vannak itt régi köcsögök is, amelyekben lekvárt tároltak.
A szomszédos tisztaszobában lévő, hófehérre meszelt búbos kemencét az 1960-as években építette egy mátraderecskei mester. A kemence padkáján egyéb tárgyak mellett úgynevezett csevicés üvegeket is kiállítottak. Ezekkel gyógyvizet szállítottak, melyeket az egykori Parádi Üveggyárban készítettek. Az 1800-as évekből való a festett koronás, vetett ágy, amelyet palóc motívumok díszítenek. Az ágyon recski hímzéssel készült sátorlepedőt és párnát helyeztek el. Különlegességként látható itt egy 1906-ból származó, keményfából faragott kisgyermek állóka is, melynek a fedlapjára a négy égtáj motívumát vésték.
Kézműves szakkör és tábor gyerekeknek
A szobában található szövőszék is eredeti, 1937-ből való. Emellett a sarok lóca és az előtte álló asztal szintén része a szobában elhelyezett palóc bútoroknak. Egyébként az asztal tetejét mintás terítővel borították, a fiókban pedig a frissen sütött kenyeret tárolták.
A tárlatvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a 2010 óta megnyitott hátsó helyiségekben palóc galériát rendeztek be. Itt Kovács Szabolcs mezőkövesdi népi iparművész-mester bútorai láthatók. Ezek mellett találni párnákat, szőtteseket, melyeket a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alkotói, iparművészei készítettek. A Hagyományoks Értékek Megőrzéséért Alapítvány pedig pályázati támogatással 2013-ban és 2014-ben kézműves szakkört, valamint nyári tábort szervezett gyermekeknek.
