Limes: ne várjuk, hogy milliók érkeznek, csak mert világörökséggé válik

A turizmus és a kultúrtáj kapcsolatát, fenntarthatóságát boncolgatták a téma nemzetközi szakértői esettanulmányok példáin keresztül a budapesti Metropolitan Egyetem és az Információs Társadalomért Alapítvány közös szervezésében zajló konferencián június 12-16. között.

„Bányászat híján, turizmus nélkül gondban lenne a település” — ismerte el Vasáros Zsolt, a készülő rudabányai Rudapithecus látogatóközpont egyik tervezője, a Narmer építészeti stúdió munkatársa. Az egykori észak-magyarországi bányászvárosban az ipari hagyományokra építve igyekeznek az őstörténet adta kultúrtájat és a bányászat felhagyásával kialakult természeti környezetet bemutatni mind szélesebb tömegeknek.

A geoturizmus felől közelítette meg a konferencia témáját a Leuven-i Egyetem professzora, Dominique Vanneste. Szerinte hiba, hogy az emberek egy jelentős része vár valami nagy-nagy látványosságot, olyat, amit máshol nem látnak. És ha ilyen nincs, geoturizmus sincs? — szegezte kérdését hallgatóságának. Saját országa példáit hozva kifejtette, hogy elsőként a helyieknek kell megismerni szűkebb pátriájuk nevezetéssegeit, hogy ügyes marketingbe csomagolva pozícionálják. Utóbbi hiányára túl sok negatív példa található az előadó szerint. Többször előfordul, hogy kapcsolódó szolgáltatások, látványosságok miatt nem eladható egy-egy helyszín. De nem segít egy megfelelő idegenforgalmi termék létrehozásában, ha a feltáró tudósok és az idegenforgalmi szakemberek közötti egyetértés hiánya. Előbbiek a túlhasználástól tartanak. Vanneste szerint ezen enyhített, ha a terület megközelítését kerékpárral és gyalogosan is lehetővé teszik, és erre biztatják is a látogatókat.

Táj és turizmus összekapcsolása során a a fejlesztéseket, vagyis a fejlődést irányítani kell — Ana Mrda, a Zágrábi Egyetem építészeti tanszékének munkatársa szerint. Példaként az évtizedeken át a jugoszláv hadsereg ellenőrzése alatt lévő Vis szigetét hozta, ahol funkció szerint elkülönítve fejlesztik idegenforgalmi potenciálja alapján az ipari, mezőgazdasági, régészeti jelentőséggel, stb. bíró tájakat. Előbbiek iránt egyaránt tapasztalható érdeklődés, mivel a kereslet tárgya mára már az összetett turisztikai termék: legyen benne kultúra, szórakozás, ipar és vendéglátás.

A kereslet sokrétűségére már Grotte Judit, a Metropolitan Egyetem szállodai szakirány vezető docense a bikali élménypark tanulságait tárgyaló elóadásában hívta fel a figyelmet. Bár Grotte szerint Bikal remek hely, eljutni kihívásokkal teli feladat. Amennyiben az üzemeltetők több külföldi vendégéjszakát szeretnének könyvelni, nem árt, ha több információt oszt meg termékéről az üzemeltető idegen nyelveken is — szólt egy másik kihívásról is.

A megfelelő idegennyelvű tájékoztatás hiányára hívta fel a figyelmet a dunai limes vonalán fekvő, római emlékeket bemutató komáromi erőd egyik külföldi látogatója. A vendégkönyvbe írt bejegyzése szerint egy oxfordi egyetemi hallgató szívesen vállalná a fordítás feladatát; még elérhetőséget is adott hozzá — idézte fel Rátz Tamara, a Kodolányi János Főiskola turizmus tanszékének tanszékvezetője az esetet, mikor arról számolt be, hogy végigjárta a limes útvonalát. Tapasztalata szerint a helyszínek többségében csak minimális utalás található a limes-re. Ha egyáltalán megtalálják a helyszínt, mint az történt velük Dunakömlődön. „Egy kollégával utaztam oda, aki tudta, mit keresünk, de nem találtuk meg” - mondta hozzátéve, hogy amit végül találtak, az egy „hatalmas üres tér” volt. Ugyanakkor örvendetesnek tartja, hogy egy ideje kormánybiztos is segíti a dunai limes magyarországi szakaszának világörökséggé válását, de figyelmeztetett, hogy csak a cím elnyerése miatt nem válik a kérdéses 415 kilométer milliók által látogatott attrakcióvá. Addig biztos nem, amíg nem kapcsolódik más turisztikai termékekhez, szolgáltatásokhoz. De addig sem, amíg — mint Rátz Tamara előadása elején fogalmazott — „nem szerepel az emberek mentális Magyarország térképén.”


Teltház a golfszezon legmenőbb versenyén

Teltház a golfszezon legmenőbb versenyén 

Teltházzal, több, mint száz versenyzővel és kiemelt érdeklődés mellett rendezték meg az idei szezon eddigi legsikeresebb versenyét.
Kádár-kockák a Skanzenben

Kádár-kockák a Skanzenben 

A kockaház. Lakóház, életforma és annak reprezentációja a Kádár-korban címmel nyílt kiállítás június 21-én a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Galériában.
Nyitva a Flava-brand legújabb tagja

Nyitva a Flava-brand legújabb tagja 

Lehetőséget kínálva arra, hogy Budapesten maradva, nyáron a fővárosban találjanak rá a természetközeli pihenés és felfrissülés lehetőségére a városlakók.
Új arculatot kapott a Miskolc Pass

Új arculatot kapott a Miskolc Pass 

Megújult arculattal, számos új partnerrel jelentkezik a Miskolc Pass turisztikai kártya.
Titkos kódok és szimbólumok a kiállításon

Titkos kódok és szimbólumok a kiállításon 

Összművészeti eseménnyel zárul a szentendrei Virágnyelven kiállítás.
17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben

17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyedben 

A különleges leletet már a Múzeumok Éjszakáján megnézhetik az érdeklődők a veszprémi várnegyed Work in Progress kiállításán.
Indul Tokaj legmenőbb éjszakai futása

Indul Tokaj legmenőbb éjszakai futása 

Június 28-án nemzetközi mezőny indul a Fesztiválkatlanból.
Kutya melegben a kutyájával strandolna? Nincs akadálya

Kutya melegben a kutyájával strandolna? Nincs akadálya 

Itt a legfrissebb országos kutyabarát strandtérkép, hozzá hasznos tippekkel.
Elfogadták az Európai Zöld Megállapodást - mit jelent?

Elfogadták az Európai Zöld Megállapodást - mit jelent? 

„Az Európai Uniónak át kell gondolnia a stratégiáját” – mondja Bárány László,az ország piacvezető és a magyarországi csirketermelés és -feldolgozás közel 50 százalékát adó piaci szereplőjének tulajdonos-ügyvezetője.
Tánc és a századforduló szerelmi élete a Szentendrei Skanzenben

Tánc és a századforduló szerelmi élete a Szentendrei Skanzenben 

Tánc, tűzugrás, szerelmi jóslás és csoki bonbonok - izgalmas lesz az idei Múzeumok éjszakája a Skanzenben.