Mint írják, a világ számos kultúrájára volt jellemző, hogy az állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni. Ezek az állatjóslások szájhagyomány útján terjedtek, valós tapasztalatok alapján. Február másodikához két különböző, állathoz kötődő időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kapcsolódik.

Az egyik szerint „Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap”. Ugyanis ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél. Ugyanezen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket. „Ha meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd.” 

A barna medvék nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Ilyenkor az anyagcseréjük és szívverésük is lelassul.

Az állat így olyan mértékűre tudja csökkenteni a tápanyagszükségletét, amely így a nyáron felhalmozott tartalékok felélésével, és a kisszámú, rendelkezésre álló eleséggel – elsősorban állati fehérjével – télire elég.

Időnként, általában enyhébb, napsütéses időben kibújnak rejtekükből, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.

Bár a Szegedi Vadasparkban 2015 óta gondozott két medve, Mici és Ursula télen sem éhezik, így is szívesebben töltik ezt az időszakot benti helyükön. Hétfőn kiderül, mi a véleményük az időjárás alakulásáról. Ha sikerül őket kicsalogatni, és nem találkoznak az árnyékukkal, akkor meg van a remény arra, hogy rövidesen beköszönt a tavasz.