Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megjövendöljük: a somlói bor hamarosan éppoly trendi és keresett lesz, mint régóta a villányi, tokaji, vagy mostanában az egri és a szekszárdi borok is. Milyen a Somló kincse? Álljon itt egy gondolat erről: „Ha egy pohár somlói borba kortyolsz élvezettel, biztos lehetsz abban, hogy túl vagy a kamaszkoron. Már eleget tapasztaltál és sok mindent tudsz az életről, amire kellő derűvel tudsz visszanézni. Egyszóval: megérkeztél.”

Pálinkás jó reggelt!

Az egykori vulkáni láva helyén ma egyedi talaj, sajátos mikroklíma és évszázadok tapasztalatai alapján kiválasztott szőlőfajták - ez lehet a somlói borok szépségének magyarázata. A térség legfontosabb szőlőfajtái: a Furmint, az Olaszrizling, a Hárslevelű és a kimondottan e tájon őshonos Juhfark. 2014 őszén, hegyközségi szerveződés eredményeként a legnagyobb somlói borászatok kezdeményezésére összefogás indult a közös hegyvidéki kommunikáció érdekében, halljuk a Somló Spirit Pálinkaház látvány pálinkafőzdéjében, ahol jóféle pálinkával, a 14-féle gyümölcsöt feldolgozó főzde bemutatásával, és az új somlói marketingstratégia bemutatásával várnak bennünket.

Összefogásról, a történelmi borvidék jellegzetességeiről, 34 milliárd forintos beruházásról, 5 borútról, turisztikai programokról hallunk, és arról, amit utána többen is elmesélnek: a királyság idejében a somlói volt a nászéjszakák bora - nyilván nem véletlenül.

Miért kell fordított injekciós tű a szőlészkedéshez?

Utunk első borral bélelt állomása a somlójenői Tornai Pincészet minimúzeuma, ahol kőzeteket, ősi szőlőművelési eszközöket, fejre állított injekciós tűre emlékeztető ásót és Bandi bácsi fotóit tekintjük meg - ő a jelenlegi tulajdonos, Tornai Tamás édesapja, pincészetük alapítója volt. Az első az országban a szocialista időkben, aki saját néven hozott forgalomba bort. 60 hektárnyi, saját területen gazdálkodnak ma Tornaiék, kialakították saját laboratórium helyiségüket, pincéjük 1 millió liternyi bor befogadására alkalmas, így ez a hegy legnagyobb pincészete, egyben ők a hegyvidék legnagyobb termelői, ahol az új fajtákon kívül a régi idők szőlőfajtái, a Csomorika, a Korona és a Sárfehér is megtalálható.

Pozitív rezgések, kancsó kincse és Jézus közeleg

Következő vendéglátónk a Somló lábánál tüzes pogácsával és szép borral kínálja a társaságot egy különleges építészeti műalkotás küszöbén: a Várkapitány, azaz Csáki Tibor házát, az alatta lévő pincével együtt ugyanis Makovecz Imre építette, ez volt a mester utolsó, befejezett remekműve.

Amikor megkóstolta egyszer a borokat, meséli házigazdánk, ezt mondta: „ha tudtam volna, hogy ilyen jók a boraid, szebb házat építettem volna neked.” Majd pozitív és negatív rezgésekről, reinkarnációról, Jézusnak a diósgyőri várbeli jelenlétéről és hasonlókról hallunk házigazdánktól, miközben meglepően jó borait kóstoljuk. Mindig azt mondom, toldja meg mondandóját egy Mária és a magyarországi párhuzam között, hogy nem érdemes a kancsó kincsét inni, helyette mindenki töltsön inkább a poharába jóféle somlói Várkapitány bort.

Jó bornak kell a cégér: a Bogdán Birtok

„Na rúgok egy pinceajtót!”, adja meg az alaphangot következő vendéglátónk, a Bogdán családi birtokgazda egyik fia, Lehel, azzal leinvitál minket a mélybe. Nem is járunk rosszul, hogy alászállunk, mert isteni 2012-es évjáratú Juhfark borukat, 2014-es Traminijüket és e sorok írójának első számú somlai (ahogy a helyiek nevezik szülőföldjüket) kedvencévé előlépett rizlingből, zöldszilvániból készült, Primaverára keresztelt cuvée-jét kóstolhatjuk. Közben régi és új pinceágakat nézegetünk, „szakértő” államosítási időkről hallunk (akkoriban disznókat tartottak ebben az isten is borkészítésre teremtette ősi pincében), tölgyfahordó erdőket csodálunk, és Bogdánék kicsit beavatnak minket a borkészítés rejtelmeibe is. Majd a vendégszerető család, amúgy somlói módra, vendégül is látja csapatunkat a pince feletti aprócska, barátságos vendégházukban, ahonnét nehezen cihelődünk fel, hogy utunk utolsó állomására időben elinduljunk.

Amikor Champagne Somlóra költözik

A Somló hegyi birtokát 2002-ben alapító, szombathelyi illetőségű Kreinbacher József pontosan tudta: Champagne elnevezéssel sosem készíthet pezsgőt, hiszen e név kizárólag a franciaországi Champagne környékéről származó szőlőkből készített italt illetheti. Azonban úgy döntött, ő igenis pezsgőt készít, francia pincemester segítségével: francia minta alapján, magyar alapokkal. 2005 óta folyamatosan újratelepíti ültetvényeit, fejleszti birtokát, 2011-ben pedig Európa Uniós támogatással egy megabirodalmat hozott létre, ahol azóta szupermodern, hatalmas borászat és pezsgőpincészet működik.

Pezsgőjének alapszőlője a furmint, az ital készítéshez szükséges Champagne-béli élesztőt és ként Bécsből szerzi be, és 40 hektáros birtokán kizárólag kézzel engedi szüretelni a termést. Területén először szép fehérborok alapanyagát, fehérszőlőt termesztett, majd ezt követően vörösborok és pezsgők is készülnek ma már Kreinbacheréknál, búcsúzásképp ez utóbbi kettőt kóstoljuk: egyik jobb, mint a másik. Nem csodálkozunk azon, hogy a két évig seprőn érlelt, egyedi ízvilágú, citrusos és ásványos jegyeket egyszerre hordozó Kreinbacher pezsgők nemcsak itthon söpörnek be díjhegyeket, hanem a határon túl is egyre jobban keresett.