2024. október 10-én ünnepélyesen megnyílt a Néprajzi Múzeum új, minden eddiginél nagyobb és átfogóbb gyűjteményi állandó kiállítása, amelyet október 11-től már a nagyközönség is birtokba vehet.

„A főépületben ma megnyíló, hatalmas állandó kiállítás méltó a múzeum gyűjteményének értékeihez és a magyar identitás érdekében végzett kultúrstratégiai intézmények működéséhez. Az új állandó kiállítás elsőrendű célkitűzése, hogy a Néprajzi Múzeum alkalmassá váljon véleményformáló központi szerepének és értékközvetítő feladatának teljesítésére, mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, majd hozzátette, hogy a Múzeum történeti adottságai alapján messze kiemelkedik a regionális központok közül, szinte nincsen hozzá fogható súlyú komplexitású, etnográfiai, etnológiai gyűjteménnyel is rendelkező múzeum.

Az új kiállítás a kilencéves szakmai munka és nemzetközi tapasztalatszerzés eredményeként készült el, és ezáltal a Néprajzi Múzeum gyűjteményének egy minden korábbinál nagyobb hányadát bemutató új állandó kiállítás született meg.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa beszédében elmondta, a múzeum különleges, modern építészeti megoldásaival világhírű figyelmet keltett, különösen a tetőszerkezet, amely a természet és emberi gondolat összhangját jelképezi. A Néprajzi Múzeum tervezésére 2016-ban hirdettek meghívásos nemzetközi tervpályázatot, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint a Pritzker-díjas Zaha Hadid és Rem Kolhaas, az Akropolisz Múzeumot tervező Bernard Tschumi Architects és a Google kaliforniai székházát tervező Björke Ingels Group. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével egy magyar terv, a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect pályaműve lett a győztes.

A Ferencz Marcel terve alapján készült épület azóta számtalan nemzetközi elismerést kapott.

 A Liget Budapest projekt, amelynek részeként a múzeum felépült, Európa egyik legjelentősebb kulturális fejlesztési programja lett, és fontos része a magyar nemzet kulturális örökségének megőrzésében, hangsúlyozta a miniszteri biztos.

Orbán Viktor miniszterelnök megnyitó beszédében kiemelte, a Városliget megújulása a magyar kultúra és hagyomány megőrzésének egyik szimbóluma, amely szerinte kulcsfontosságú a nemzet fennmaradásához, és hangsúlyozta, hogy a magyar hagyományok megélésével erősíteni lehet a nemzeti identitást.

Az új állandó kiállítás kiemelkedően látványos és mélyreható, új arculattal várja a látogatókat

A Kossuth téri épülethez képest háromszor nagyobb területen bemutatkozó új, magyar és nemzetközi vonatkozású kiállítás létrehozása érintette a múzeum közönségforgalmi tereit is, számos újdonsággal és a látogatói élményt fokozó szolgáltatással várja a látogatókat. A több mint 3000 négyzetméteres kiállítótérben 8 tematikus egységben csaknem 3600 műtárggyal találkozhatnak majd az ide érkezők.

A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga, amely a 17. századtól napjainkig mutatja be a mindennapi élet, az emberi lét, a közösségi kapcsolatok különböző megnyilvánulási formáit. A múzeum új épülete lehetőséget ad arra, hogy ezt a páratlan, magyar és nemzetközi vonatkozású anyagát a most nyíló kiállításon a régi, Kossuth téri épülethez képest közel háromszor nagyobb területen mutassa be. Az új gyűjteményi tárlat kilép a kiállítóterekből is, hatása az egész épületben tetten érhető: nem csak új színekkel és anyagokkal, újrarendezett grandiózus terekkel találkozhatnak majd látogatók, hanem új pihenőhelyek, multimédiás alkalmazások, szolgáltatások várják őket.

A kiállítás az intézmény több mint 150 éve gyarapodó gyűjteményéből építkezik, hogy egyedülálló történeteken keresztül gondolkodjon és gondolkodtasson a múzeum magyar és nemzetközi tárgyai által őrzött tudásról.

A látványos tárlat nem kiemelt műtárgyak ragyogására épül, hanem arra törekszik, hogy a látogatók kreatív és részletgazdag megoldásokon keresztül felfedezhessék a tárgyak és történeteik egyediségét. Az adatgazdag kiállítás ezért igazi kaleidoszkóp: attól függően ki, mikor tekint bele, mindig változó, színes képet kap az őt körülvevő világról.

„A nyolc tematikára osztott tárlat történetileg változó nézőpontokat tár fel” - mondta Szarvas Zsuzsa a múzeum vezető kurátora, és hozzátette - „nem egyetlen történetet mesél el, hanem számos téma mentén fedezhetik fel a látogatók a magyar hagyományainkat és más népek kultúráját.”

Az új állandó kiállítás egyébként 3600 eredeti, restaurált tárgyat, 1600 fotót, 200 csúcsminőségű tárlót, e227 interaktív képernyő felületet, 21 vetítőgépet, 84 hangforrást és 1500 lámpatestet tartalmaz, mindezt 3000 négyzetméteren, amely 8 téma körbejárásával 1000 történetet mesél el 5 kontinens kultúrájából.

A kiállítás legrégebbi és egyben legtávolabbról származó műtárgya egy 731-ben készült, 170 kg-os maja uralkodó sztélé, melynek krimibe illő háttértörténete is megismerhető, míg a tárlat legfrissebb műtárgya pedig az a matyó kötény, amelyet másfél hónapon keresztül kifejezetten a kiállításhoz készítettek a Matyó Népművészeti Egyesület hímzőasszonyai.