A külföldről hazatért Liszkay Mihály, akinek Hollandiában Michelin-csillagos étterme is volt, és a 2000-es évek elején egy kanadai étteremláncot hozott be hazánkba, ma a Káli-medencében, Monoszlón üzemelteti saját szőlőbirtokát és a Liszkay Borkúriát. A mai napig 12-16 órákat dolgozik és a munkaerőhiánnyal kapcsolatos tapasztalatairól így számolt be:

"Mi 2015 óta érzékeljük égetőnek a problémát. Az egész országban nincs szakács, pincér, takarítónő, annak ellenére sem, hogy emelkednek a bérek. A környékbeli éttermek egymástól happolják el a munkaerőt. Négy éven át volt egy szakácsom, akivel nagyon jól dolgoztunk együtt, de a vendégek agyondícsérték és végül elcsábult egy másik ajánlatra. Azóta egymásnak adják nálunk a kilincset a séfek. Nagyon nehéz a Balaton-felvidéken szakácsot találni. A munkaerőhiány legalább olyan súlyos a vendéglátásban mint az építőiparban. Ráadásul a szakértelem sokszor hézagos. Nálam a felvételi vizsgán alapkövetelmény a hollandi mártás készítés, de nem ám géppel, hanem kézzel! Számomra fontos, hogy rutinosan ismerje a szakács az alapokat. Folyamatosak a fejlesztések a Balaton környékén, rengeteg hotel nyílik majd. Kérdés, hogy ki fogja ezeket működtetni?" - veti fel a kérdést Liszkay, aki hirdetések, a közösségi média útján és a vendégeken keresztül is próbál személyzetet toborozni.

Munkarőt, a munkaerőkölcsönzőből

"Ma Magyarországon közel 800-1200 cég foglalkozik munkaerő kölcsönzéssel, a vendéglátóipari szegmensre azonban mindössze 6 cég szakosodott. Nem véletlenül, hiszen ez nem egy hálás szakma a munkaerőkölcsönzők világában sem a 0-24 órás munkaidővel, a családdal, magánélettel nehezen összeegyeztethető hektikus beosztással - mondta Kovács Anikó, a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó HQS Group vezető koordinátora. "Elsősorban hotelek munkáját segítjük. Partenereink nagyobb szállodaláncok, amelyek jól szervezettek, szigorú szabályok szerint működnek, ezáltal komoly felvételi követelményeket diktálnak, ami azonban hosszú folyamatot igényel és elriasztja a gyorsan elhelyezkedni vágyó munkavállalókat. Ezt a munkánkkal át tudjuk hidalni, és rajtunk keresztül foglalkoztatva ki tudják próbálni a szállodák, vendéglátóegységek a munkaerőt.

A lojális munkaerő jó imázst épít

A toborzás egyébként a leginkább munka- , energia- és időigényes folyamat, amelyet szintén megoldanak a munkaerőkölcsönző cégek. Tőlünk egyébként a már bevált munkaerőt "lízingelni" is lehet, ha viszont valakinek jobban fekszik egy másik terület, arra is át tudjuk irányítani. Sok külföldi munkavállalót is kölcsönzünk: ukrán, pakisztáni, nigériai, venezuelai nemzetiségűeket, és komoly procedúra beszerezni számukra a munkavállalási endegélyeket, amelyet szintén megspórolunk a hoteleknek. Az eltérő képességű és nemzetiségű munkavállalók esetében jól kezeljük az esetleges konfliktusokat, ami megnyugtató a partnereink számára. A hatósági ellenőrzéseknél pedig bennünket keresnek az illetékes hivatalok - hangsúlyozza a szakember, aki arra is rámutat, hogy az utóbbi időben gyökeresen átalakult a munkaerőpiac. Az új generációk megjelenésével teljesen új igények léptek fel: fontos hangsúlyt kapott a szabadidő, a rugalmas, egyénre szabott munkaidő- beosztás, amelyet egy kölcsönző cég ügyesen tud képviselni, megoldani és képes biztosítani a 8 órástól eltérő foglalkoztatottságot. Egyre nagyobb az igény az 5-6 órás munkaidőre is. Az új nemzedékek élményalapú munkahelyeket várnak és nagy az igényük a közvetlen kapcsolatra a felettessel". Kovács Anikó úgy véli, társaságuk és a hozzá hasonló cégek munkája a munkaerőmegtartásban jelentősen segítheti a vendéglátóipari cégeket, és azok jó imázsának építéséhez komolyan hozzájárulnak.

Nincsenek tipikus szakmák a fogyatékkal élők számára

"Gondolta volna, hogy hazánkban a lakosság 10-12 százalékát teszik ki a tartósan akadályozott, megváltozott munkaképességű emberek? És azt, hogy ezeknek mindössze a 8 százaléka foglalkoztatott? Ezzel utolsó előttiek vagyunk Európában, mindössze Bulgáriát előzzük meg - közölte a meghökkentő tényt Mészáros Andrea, a szekszárdi Kék Madár Alapítvány ügyvezetője, amely megváltozott munkaképességűek munkerőközvetítésével foglalkozik. Az ő " mentoráltjaik" viszik a szekszárdi Ízlelő Éttermet is. A szakember igyekezett eloszlatni az előítéletet, hogy a speciális munkaerő számára csak jellemzően lebutított, monoton, gyári tevékenységek adhatók. Kanadai és amerikai szakemberek ugyanis kidolgozták a támogatott foglalkoztatás modelljét, amely az egyéni szükségletekhez és képességekhez szabja a feladatokat normál munkahelyen, normál fizetésért. Így lehetnek manapság minimális akadálymentesítéssel kerekesszékesek akár benzinkutasok, nehézgépszerelők, ügyvezetők, vagy világhírű fizikusok, mint Stephen Hawking.

Jó példa még az olaszországi hotel, amelyet kizárólag Down-szindrómás felszolgálók, pultosok, szobalányok működtetnek. Mészáros arra is rámutatott, hogy a legnagyobb félelem a cégek részéről, hogy a megváltozott munkaképességűekre a betegségek miatt nem lehet számítani, sok hiányzással kell számolni esetükben. A valóság azonban ennek éppen az ellenkezője: még betegen is örömmel mennek dolgozni, úgy kell őket hazaküldeni. Nagy a sértődés akkor is, ha valaki nem mehet el például egy rendezvényre dolgozni, mert nem alkalmas az ott felmerülő feladatok elvégzésére. Az ingadozóbb hangulat és az egymás közötti konfliktusok jelenthetnek inkább olykor hártányt a munkáltatók számára. Azt is megtudtuk, hogy a szekszárdi után Budapesten a Hegyvidéki Önkormányzatnál, a Böszörményi úton is nyílik egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató étterem.

Foglalkozni kell a dolgozók lelkével

Egri Orsolya 2004-ben nyitotta a Kosztolányi Dezső téri buszpályaudvar várótermének újrahasznosításaként a Tranzit Art Café & Bistro-t. A tulajdonos tudatosan, szociális érzékenységből alkalmaz olyan munkaerőt, akik után a piacon nem annyira kapkodnak. Náluk dolgoznak kerekesszékesek, romák, volt már Down-szindrómás kollégájuk és jövő héten egy muszlim munkaerőt vesznek fel. Két kollégájuk sportbalesetük után kényszerültek kerekesszékbe, és senki sem kezeli náluk jobban a közösségi médiát, amely jó szolgálatot tesz számukra a külvilággal történő kapcsolatartásban. "Ami nekem teher, az nekik ujjgyakorlat, ráadásul teljes értékű munkaerőként dolgoznak ebben a social media menedzsment munkakörben méltányos fizetésért és boldogok, hogy nem egy összeszerelőüzemben "kvóta-fogyik", hogy a cég a segítségükkel papíron kihasználhassa a támogatási hozzájárulást, hanem valóban megdolgoznak a pénzükért" - meséli Egri Orsolya.

A szakember tapasztalata az, hogy hazánkban a feudális viszonyrendszer a mai napig tartja magát, és ebben a közegben kellemetlen dolog alkalmazottnak lenni. "Kiégett roncsok érkeznek sokszor hozzánk. Szerintem nagyon szükséges foglalkozni a dolgozók lelkével is. Van, akinek szociális bérlakást sikerült szereznem és azt is tapasztalom, hogy azokban a munkakörökben, ahol kötelező a mosolygás - és ilyen a vendéglátás is -, sokkal nagyobb az alkoholisták aránya, hiszen irreális elvárás egy munkavállalóval szemben, hogy mindig, még élete legnehezebb periódusaiban is legyen életvidám" - hangsúlyozta Egri Orsolya.

Ma a munkavállaló diktál

A kerekasztalbeszélgetésen kiderült, hogy mosogatókból mutatkozik a legnagyobb hiány, őket követik a takarítók, a szobalányok, majd a szakácsok és a felszolgálók. Az is elhangzott, hogy rendkívül hálásak a megváltozott munkaképességűek, ha ezekben a pozíciókban dolgozhatnak. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy már csak jelentős órabérekkel és rugalmas munkafeltételekkel lehet maradásra bírni ezen munkakörök betöltőit. Elhangzott, hogy mára fordult a kocka, és a vállalkozó van kiszolgáltatva az alkalmazottaknak. A tulajdonosok abban reménykednek, hogy egyszer majd beáll egy egészséges egyensúly. A HQS Group képviselői szerint a béremelések megállíthatatlanok, és úgy látják, egyre több belsős munkavállalót vesznek fel a hotelek, akiket pár hónapig le is tudnak kötni, de csak amíg külföldről nem kapnak jobb ajánlatot.

Liszkay Mihály szerint hosszú távon talán az ukrán, illetve a rendkívül tevékeny kínai munkaerő beáramlása nyújthat enyhet a hiányra, ahogyan Kanadában is történt az utóbbiak jóvoltából. Mészáros Andrea a migrációban, a bérek emelkedésével meginduló visszavándorlásban és a technológiai fejlesztésekben lát részmegoldásokat. A közönség köréből történt megszólalásból kiderült, az Art'Otel Budapest-ben már most nagy számban alkalmaznak külföldi munkaerőt. A ház kollégái a hallgatóság soraiból elmondták, hogy nagyon jók a tapasztalataik az afrikai személyzettel kapcsolatban. "Nagyon szorgalmasak, és nagyon sok pozitívumot hoztak a személyzeti légkörbe derűs, optimista életszemléletükkel. Főként a mosogatók között dolgozik sok nigériai, egyikük hozza a másikat. A magyar kollégák nagyon befogadóak velük, akárcsak a vendégek egy, a vendégtérben dolgozó ázsiai kollégával".

Nagy érdeklődés mellett zajlott konferenciánk zárásaként Tantó Attila ügyvezető igazgató bemutatta a Segafredo Zanetti céget és Varró Zoltán, a Mystery tervezője, házbejárást vezetett a helyszínt adó Mystery Hotel Budapestben, a fővárosi luxusszállodák egyik legújabb és legkülönlegesebb, páratlan szépségű házában.