Minimális munkanélküliség mellett maximális munkaerőhiány van, ami aktuálissá teszi a harmadik országbeli munkavállalók iránti igényt, írja a vg.hu. Szeptembertől újabb kilenc országból lehet kedvező feltételekkel munkaerőt toborozni a magyar vállalatokhoz. Kérdés, hogy érdemes-e és milyen módon belevágni?

Hat év alatt csaknem megduplázódott, 11 ezerről 21 ezerre nőtt a munkáltatók által bejelentett szabad mozgási és tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállaló száma Magyarországon. Most újabb piacok nyíltak meg, miután szeptember elsejétől az eddigiek mellett újabb kilenc ország csatlakozik egy kedvezőbb vagy kedvezményes eljárás keretében foglalkoztatható munkavállalói körhöz.

Jelenleg a magyar munkaerőpiacon elég extrém a helyzet. Az augusztusi adatok szerint a magyarországi munkanélküliségi ráta 4 százalék, ami nagyon alacsony szint, és felmerül a kérdés, hogy hogyan oldják meg a cégek a munkaerőhiányt. A harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztató vállalatok tapasztalatai is felértékelődtek. 

A Flextronincs 2016-ban állt olyan növekedési pályára, amit az akkori munkaerőpiaci helyzet, az akkori árak és a keretek között nem tudtak megvalósítani belső munkaerőforrásból. Ekkor merült fel, hogy nyissanak harmadik országbeli dolgozók felé, amihez egy nagyon komplex, több országra kiterjedő elemzést készítettek. Megnézték a kulturális viszonyokat, a gazdasági fejlettséget, a munkanélküliségi rátát, az etikai normákat, és ennek eredménye alapján tették le a voksukat egy ország mellett, ami egyébként egy időre megoldotta a létszámproblémáikat – ismertette az előzményeket Nagy Krisztina, a Flextronics International Kft. sárvári gyáregységének HR-vezetője. Jellemzően munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatják e munkavállalókat, de egy bizonyos idő után átkerülhetnek saját állományba.

A Samsung szintén munkaerő-kölcsönzéssel él, náluk a kettős állampolgárok azok, akiket közvetlenül tudnak alkalmazni. A tapasztalatok szerint nagyon sokféle képesítéssel érkeznek a munkavállalók, jellemző probléma viszont, hogy angolnyelv-tudás (és persze magyar) híján alacsonyabb pozíciókban tudnak kezdeni. A nyelvtanfolyamok és egyéb szakmai képzések során azonban lehetőséget kapnak az előrelépésre.

A HR-vezetők egyöntetűen azt jelezték, hogy a harmadik országbeli munkavállalók túlnyomó többsége nem letelepedési szándékkal érkezik, hanem dolgozni jön, elvétve előfordul, hogy magyar társat találva végül itt alapítanak családot.

A teljes cikk ITT olvasható el.