Mindez egy egri sajtótájékoztatón hangzott el, ahol Szalainé Király Júlia irodalomtörténész, a Dobó István Vármúzeum osztályvezetője idézte fel a jeles eseményt. Ahogy a Turizmus Online-nak elmondta, 1969 nyarán a Magyar Televízióban vetélkedőt tartottak, ahol kérdésként hangzott el, hogy sikerült-e már megfejteni Gárdonyi Gáza titkos írásait. Ettől kedve több levelet is kapott dr. Korompai János, a vármúzeum akkori munkatársa, aki a Gárdonyi hagyaték kezelője volt. Azt kérték tőle, nyújtson segítséget ahhoz, hogy mielőbb feltárják az iratok tartalmát. A Füles rejtvényújság egy alkalommal közölte is a titkos írásos szövegegységeket. Ezt követően nem sokkal értesülhetett a közvélemény arról az irodalomtörténeti szenzációról, hogy sikerült megfejteni az Egri Csillagok írójának szövegét.
A szenzációból per kerekedett
Ez kétségtelenül szakmai szenzációnak számított, mégis vihart kavart és egy peres ügy kerekedett arról, hogy ki az írások igazi megfejtője. Nos, a bíróság úgy döntött, hogy Gilicze Gábort és Gyürk Ottót együtt tekintik a megfejtőknek. Az 1970-es évek elején a Szépirodalmi Kiadó könyvet is megjelentetett Gárdonyi Géza titkos naplójáról, és részleteket közölt a megfejtett írásokból. Szalainé Király Júlia azt is hozzátette, hogy ezt követően évekig nem foglalkoztak ezzel a témával, sőt Gárdonyi életművével sem. Mindössze az egri dr. Nagy Sándor irodalomtörténész folytatott rendszeres kutatásokat, és publikációi is jelentek meg a láthatatlan ember munkásságáról. Ezzel az író nevét sikerült életben tartania a magyar irodalomtörténetben.
Tavaly a Gárdonyi Emlékév kapcsán a Helikon Könyvkiadó vezetője, Kovács Attila Zoltán vetette fel, hogy új szempontok alapján szerkesztve kellene ismét kiadni Gárdonyi Gáza titkos írásos szövegeit, hogy azokat népszerű, tudományos formában ismerhesse meg a nagyközönség. Ezt több kötetre szóló sorozatnak tervezik, és közülük az első az idei Ünnepi Könyvhétre meg is jelent. A kötetet Kovács Attila Zoltán, Gilicze Gábor, Szamák Ágnes és Szalainé Király Júlia szerkesztette.
Az előszóban Gárdonyi egri otthonáról, a városban töltött éveiről, a Természet kalendáriuma című alkotásának keletkezéséről olvashatnak. Emellett a könyv A természet kalendáriumának titkos szövegét és annak fordítását is tartalmazza. A melléklete pedig azért különleges, mert szó esik a titkos betűjelekről, és az olvasó kézbe kapja a megfejtés kódjait is. Egyben értesül a betűjelek kötési módjairól, a szótípusok, valamint a rövidítések írásmódjáról. Ezek mellett néhány fotó is látható a titkos naplóról, illusztrációként pedig Gárdonyi rajzai díszítik a kötetet.
Szalainé Király Júlia arra is kitért, hogy a titkos írások egy-egy részlete a latin abc-ből származik, amelyeket Gárdonyi egésszé fűzött össze. Ezeket kizárólag a saját használatára tervezte, és az egyéni logikát, illetve rendszert követte. Mivel az író következetes volt ebben, ezért sikerült az utókor képviselőinek megfejteniük a titkos feljegyzéseit.
A Mesterkönyvek következnek
Ezek pedig hatalmas írói hagyatékot jelentenek Gárdonyi Géza munkásságában. Így a feldolgozásuk folytatásként a következő években újabb köteteket jelentet meg a Helikon. A Mesterkönyvekben a Mesterfüzetek fordításainak magyarázatait rendezi kötetekbe a már említett szerkesztői csapat.
Egyébként a titkos írásokból többet is megtekinthetnek az érdeklődők az egri vár közelében nemrég felújított Gárdonyi Géza Emlékházban, melyről ide kattintva olvashat bővebben.
