Kemenesalja látképét egy vulkanikus kúp, a 279 méter magas Ság-hegy uralja, amely ötmillió évvel ezelőtt még működő tűzhányó volt. A Somló kistestvéreként is emlegetett tanúhegyet 1975-ben nyilvánították védetté. A hegy bazaltját már a rómaiak is használták Savaria útjainak építéséhez, de a jelentősebb bányászat csak a XX. század elején kezdődött, és 1957-ig tartott. Ez idő alatt mintegy 17 millió tonna követ termeltek ki. A Ság-hegyi bazaltból készült macskakövekkel számos budapesti és bécsi utcát borítottak, de jutott belőle bőven a Nyugat-Dunántúl vasúti építkezéseire is. S bár a bányászat jelentősen megváltoztatta a hegy formáját és magasságát, ennek köszönhetően feltárult a tűzhányó gyomra, így kutatók és látogatók egyaránt betekinthetnek a kihunyt vulkán kráterébe.
Séta a tűzhányó gyomrában
A legjobb helyen, itt a Ság-hegy lábánál épült fel 2013-ban Magyarország egyetlen vulkanológiai látogatóközpontja, a Kemenes Vulkánpark, amely interaktív módon, high-tech modellekkel, vetítésekkel, fényekkel igyekszik bemutatni és megértetni a tűzhányók működését.
A celldömölki Vulkánház építészetileg is izgalmas. A kockaépület naturális homlokzatát a vulkáni képződmények színeire utalva a sötétszürke beton és a rozsdás korten acél kettőse uralja. A tervezők szándéka szerint a ház a tűzhányót szimbolizálja: az épületet bejáró látogató tulajdonképpen a magma útját járja végig.
A tanúhegyre botanikai és geológiai túrákat is vezetnek a Vulkánház munkatársai, de a geológiai ösvény mentén elhelyezett táblák útmutatása alapján a Ságot önállóan is be lehet járni. Kiindulópontnak érdemes azt a bazaltoszlopot választani, amely Eötvös Loránd ingakísérleteinek állít emléket: a tudós fizikus a Föld gravitációs terét vizsgálva 1891-ben a csonka kúp alakú Ság-hegyen végezte első kísérleteit az Eötvös-ingával.
A Somlói borvidékhez tartozó Ság-hegy vulkanikus lejtőin már a rómaiak is műveltek szőlőt. Az itt termelt bor a XVIII-XIX. században Vas vármegye egyik legismertebb terméke volt, egészségre gyakorolt jótékony hatásának köszönhetően Európába is eljutott a híre. A „Sagweiner”-t patikában is árulták a gyomor- és vesebántalmakban szenvedő betegeknek, de rendszeres megrendelő volt az angol királyi ház, Vilmos császár és Bismarck kancellár is. A Ság borai akkoriban jellemzően furmintból, juhfarkból és rajnai rizlingből készültek, a filoxéravész után azonban az olaszrizling lett a vezető fajta. A Ságon termő tüzes borok egyediségét a jellegzetes, ropogós savak adják. Mivel kereskedelmi forgalomba alig-alig kerülnek, itt helyben mindenképpen érdemes megkóstolni őket.
Celldömölk környékén majdnem minden a vulkánról szól, ami persze nem baj, így lehet brandet építeni. A helyi idegenforgalmi szakemberek megalkották a VulkánSág kifejezést is, amellyel Kemenesalja természeti, kulturális és turisztikai értékeit foglalják egybe. Ennek része a 2008 óta működő celldömölki Vulkán Gyógy- és Élményfürdő is, amely a város mellett, Ság-hegyi panorámával, külső és belső medencékkel, a mozgásszervi panaszokra kiváló hatású gyógyvízzel, gyógyászati és wellness részleggel egész évben várja a vendégeket.
Mivel Ság-hegyi túránkra sikerült az idei nyár egyik legmelegebb napját kifognunk, délután alig vártuk, hogy belemerüljünk a vízbe. A program így valóban teljes ívet írt le: kirándulás a tanúhegyen, játékos tanulás a Vulkánházban, végül ejtőzés a kültéri medencékben, háttérben a Ság látványával. Nyilván az élményeknek ez a komplexitása is szerepet játszik abban, hogy idén áprilisban épp itt nyílt meg a fiatalos, családbarát szolgáltatásokat nyújtó JUFA szállodalánc első magyarországi tagja, a JUFA Vulkán Fürdő Resort. A fürdővel egybeépült négycsillagos szálloda és kemping több mint tíz hektáron kínálja a sport, wellness, gyógyászati és gasztronómiai élmények együttesét.
Erdő a házban
Nézzünk kicsit nyugatabbra, de maradjunk továbbra is a természetben. A Nyugat-magyarországi Egyetem „Zöld Egyetemként” hagyományosan környezettudatos gondolkodásra és viselkedésre nevel, 2012-ben ennek jegyében hozták létre legújabb létesítményüket, a soproni Ligneum Látogatóközpontot. Az egyetem védett botanikus kertjében, az egykori uszoda helyén épült fel a háromszintes, levegős, csupa üveg élményközpont, amely szinte átengedi magán a környező természetet.
Minden mozog
Egy másik oktatási intézmény, a Széchenyi István Egyetem közreműködésével jött létre és működik Győr egyik legújabb oktatási-turisztikai attrakciója, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ, amely Európában is egyedülálló tematikus tudományos játszóház. A járműgyártás hazai központjában két éve megnyílt Mobilis elsősorban a járművekre és a közlekedésre, tágabb értelemben pedig a mozgásra koncentrál. „Amit hallunk, azt elfelejtjük, amit látunk, arra emlékezünk, de amit csinálunk, azt meg is értjük” – ez az a régi kínai mondás, amelynek jegyében a Mobilis inspiráló, gondolkodásra késztető játékokon, szórakoztató és látványos kísérleteken keresztül igyekszik testközelbe hozni a természettudományos összefüggéseket és a műszaki technológiákat.
Játszóház a gabonaraktárban
Hasonlóan izgalmas programot kínál a mosonmagyaróvári Futura Interaktív Természettudományi Élményközpont. A 300 éves egykori gabonaraktárban kialakított tudományos játszóház négy szintjén a legkülönfélébb eszközökön keresztül lehet megismerni a vízzel kapcsolatos természeti jelenségeket, a Szigetköz növény- és állatvilágát, az energia-megmaradásra, a gravitációra és a tehetetlenségi erőre vonatkozó legfontosabb fizikai törvényeket, a szél munkáját vagy a fény sajátos tulajdonságait. A sok mozgó, világító, kattogó játék mellett még mobil planetárium és repülőgép-szimulátor is várja a látogatókat. Szóval itt is minden arról szól, hogy a tudomány igazán szórakoztató.
