A megkérdezett munkavállalóknak több mint a fele nyilatkozta, hogy jó élmény volt a közös munka, 45 százalékuk pedig nem érzett jelentős különbséget a nem megváltozott munkaképességű kollégákkal való együttműködéshez képest. A munkavégzés során ritkán előforduló, de kihívást jelentő tényezők közül leginkább a sérült emberekkel kapcsolatos tapasztalat hiányát és az ebből fakadó bizonytalanságot említik a magyar dolgozók, derül ki a Profession.hu, a témában végzett legfrissebb kutatásából.

Nagyban segítve az integrálódást

A sérült és többségi munkavállalók kölcsönös tapasztalatszerzésének fontos színterei lehetnek a munkahelyek. A megkérdezett dolgozók 15 százalékának van a családjában, rokonságában megváltozott munkaképességű ember, viszont a munkavállalásuk során a válaszadóknak már 41 százalékának volt tapasztalata MMK kollégával.

A megkérdezett többségi munkavállalók a legtöbb esetben mozgássérült kollégával dolgoztak együtt (54%), 27 százalékuk nyilatkozta, hogy hallássérült, 18 százalékuk, hogy értelmi fogyatékos, 15 százalékuk, hogy látássérült és 8 százalékuk, hogy autista kollégával.

Ritkán fordul elő megkülönböztetés

Azok a munkavállalók, akik már dolgoztak együtt sérült emberrel, az esetek többségében nem tapasztalták, hogy a kollégát megkülönböztetés érné: tízből nyolc dolgozó egyáltalán nem érzékelt megkülönböztetést a megváltozott munkaképességű kolléga irányában, 9 százalékuk pozitív, míg további 9 százalékuk negatív diszkriminációról számolt be. Csak ritka esetekben tapasztaltak a munkavállalók nehezen áthidalható vagy megoldhatatlan problémát a közös munka során.

Bár a sérült embereknek jellemzően több odafigyelésre és segítségre van szükségük eleinte egy munkahelyen, a velük dolgozó munkavállalóknak viszont mindössze a fele érezte úgy, hogy többet kell segítenie a megváltozott munkaképességű kollégájának, mint általában a többieknek.

„A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsági aránya egyre növekszik az elmúlt években, korábban viszont jelentősen alulreprezentáltak voltak a munkaerőpiacon. Az egyre erősödő jelenlét azért is üdvözítő, mert nagyon sokat számítanak a személyes tapasztalatok a munkaerőpiaci csoport megítélésében. A dolgozók visszajelzéseiben is megmutatkozik, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal együtt dolgozók 42 százalékának formálódott a szemlélete pozitív irányban velük kapcsolatban a közös munka során, ez az arány az 50-59 éves korosztályban még magasabb, 53 százalék", mondta Dencső Blanka, a felmérést végző Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Megoldásra való törekvés jellemzi a többségi munkavállalókat

Akiknek nehézségeik adódtak a munka során megváltozott munkaképességű kollégáikkal, azoknak többnyire sikerült megoldaniuk ezeket a kihívásokat. A megkérdezettek 70 százaléka idővel egyedül tapasztalta ki, hogyan tud hatékonyan együtt dolgozni a kollégával, 24 százalékuk vonta be a megoldásába a sérült munkatársát is, 11 százalékuk pedig a felettes segítségével jutott eredményre. Áthidalhatatlan problémáról a nyilatkozók mindössze 8 százaléka számolt be.

Közvetlen tapasztalat hiányában is nyitottak a dolgozók

A megváltozott munkaképességű emberekkel dolgozó többségi munkavállalók közel felének nem jelentett kihívást a közös munka, 28 százalék volt eleinte bizonytalan abban, hogy mire képes a sérült kolléga, ebből 27 százalékuk nyilatkozta, hogy nem tudta, hogyan segíthetne a kollégájának, 14 százalékuknak pedig a feléjük való közeledéssel akadtak problémái.

A többségi munkavállalók, akik még nem dolgoztak együtt megváltozott munkaképességű emberrel, többségében nyitottak lennének rá a későbbiekben: 81 százalékuk nyilatkozta, hogy biztosan hajlandó vagy inkább hajlandó lenne, 19 százalékuk volt bizonytalan a kérdésben vagy zárkózott el attól.

„A meglévő félelmek és bizonytalanságok az információk hiányból fakadnak, ennek leküzdésére a munkahelyi érzékenyítő programok a legalkalmasabbak. A KézenFogva Alapítvány a Nem Adom Fel tréningcsapattal közösen, eddig 118 ilyen programot bonyolított le. Eddigi tapasztalatok alapján az érzékenyítő programokon részt vett cégeknél a megváltozott munkaképességű munkavállalók beilleszkedése lényegesen zökkenőmentesebb volt, mint ott, ahol a munkatársak nem részesültek ilyen programban", fogalmazott Fehér Miklós, a KézenFogva Alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatás-vezetője.

Az online felmérés 1251 résztvevő bevonásával készült, a Profession.hu B2C ügyfelei körében