A Bakony a hazánk egyik legkülönlegesebb része. Ez a mesebeli vidék tele van látnivalóval, finom ételekkel, hangulatos falvakkal, bűbájos vendégházakkal és barátságos helyiekkel, akik előre köszönnek és kedvesen mosolyognak.  A környék turisztikai célpontjait bejárva feltárul előttünk az időtlen természet és az évszázados történelem. Legalábbis mi ezt éreztük, amikor pár héttel ezelőtt a Bakony egyik legszebb falujában, Bándon jártunk, ahol őzek és szarvasok társaságában eltöltöttünk néhány napot.

Essegvár romjainál megállt az idő

A Herend és Veszprém között megbúvó apró sváb faluba érkezve azonnal átjár a történelem időtlen érzése, ami nem is csoda, hiszen a környék már a római korban is lakott terület volt. Azonban a falu felett magasodó Essegvár kétségtelenül még többet tud mesélni a környék történetéről, ahová egy könnyű sétával alig néhány perc alatt feljuthatunk. Az egykori várnak mára csak a vár egyik bástyája és falainak csekély maradványai láthatók, de a széles várfalak mellett sétálva szinte érezzük a régi életet, a csatákat, a lódobogást. A toronyba egy meredek létrán kell felmászni, de a panoráma és a nyugalom kárpótol ezért a kissé nyaktörő mutatványért. A vár mellett ma is ásatások folynak, ahonnan többrétegben tárulnak fel a hosszú évszázadok emlékei.

Tiszafásból a kilátóba

A festői Bánd falucska határában húzódik egy híres és mára védetté nyilvánított tiszafás. A területre évszázadokkal ezelőtt még a tiszafaőr vigyázott - hiszen királyi vadászterület volt - manapság pedig védett terület, amelynek kerítéssel körbevett erdejébe egy kapun keresztül juthatunk be. A tiszafás dombot bejárva egy meredek és egy kevésbé meredek úton felsétálhatunk a hegy tetején álló Majer Antal-kilátóba, ahonnan páratlan panoráma nyílik Veszprém és Herend városára és a környező vidékre.

Várvédő manók

Bándtól nagyjából negyvenperces autózással juthatunk el Csesznekre, ahol a XIII. századi vár romjai egy hegyről néznek le ránk. Az egykor híres lovagvár története legalább olyan viharos, mint a bándi Essegváré. Korábban pompás erődítmény volt, de aztán jött a török, meg a Rákóczi-szabadságharc… A XVIII. században még egy ígéretes virágkort követően a móri földrengés végérvényesen megpecsételte a vár sorsát. Szerencsére 1967-ben elkezdődött a vár régészeti feltárása és manapság – ha régi pompájában nem – de falai között barangolva elmerülhetünk a magyar történelem izgalmaiban. A várban sétálva érdemes megkeresni a helyi művész, Rónaszéki Zoltán két modernkori várvédőjét, Terikét és Karcsikát. A két cseszneki manó 2022. októbere óta egymás kezét fogva őrzi a környéket.

Piknik a Gyilkos-tó partján

Régóta készültünk már a sejtelmes nevű Hubertlaki-tó felfedezésére, ami talán a Bakony egyik legszebb kirándulóhelye. A néhány kilométeres fákkal körülvett úton egyszer csak elénk bukkan a tó páratlan látványa, amelyből az erdélyi rokonához hasonlóan számtalan fatörzs mered az ég fel. A tó hangulata annyira misztikus, hogy muszáj leülni a partjára és elidőzni itt egy darabon, már csak azért is, mert ennél tökéletesebb piknikhelyszínt aligha tudunk elképzelni.

Séta a százmillió éves katlanban

Ahogy közeleg a nyár és a meleg idő az Úrkúti-őskarszt az egyik legideálisabb úti cél, ha az ember a természetbe vágyik. A Kab-hegyi tévétoronytól – és a mellette található mini kilátótól – már nem kell messzire menni, hogy alámerüljünk a Csárda-hegy oldalában lévő sziklakatlanba, ami nem más, mint egy százmillió éves egyedülálló képződmény. Miközben a meredek lépcsőkön kaptatunk le a mélybe, szinte bőrünkön érezzük ahogy egyre hidegebb lesz, mert a katlan alján tényleg minimum 3-4 fokkal alacsonyabb hőmérséklet fogad.