Mint a keddi déli megnyitó alkalmával elhangzott, a magyar állam 2008-ban vásárolta meg a Master’s Set III (Mestergyűjtemény) sorozatot, amely 937 darab a kilencvenes években készült nagyítást tartalmaz. Ezzel New York és Tokió mellett Budapest vált a Capa-hagyaték legfontosabb őrzőjévé.

Az egyedülálló tárlat a sorozatból mintegy 140 – köztük számos ikonikussá vált – fényképet bemutatva a fotográfus életének fontosabb állomásait tárja a látogató elé, az életmű által meghatározott témák szerinti feldolgozásban. 

A képek megszerzésének körülményei

A kiállítás alapjául szolgáló, ún. Master’s Set III (Mestergyűjtemény) sorozatát Cornell Capa (Robert Capa öccse), illetve Richard Whelan fotótörténész (Robert Capa monográfusa) válogatták ki a Capa által hátrahagyott közel 70 ezer negatív közül. Döntésük értelmében ezekről a negatívokról ebben a méretben kizárólag ez a három széria nagyítás volt elkészíthető.

A képek a Capa aláírását utánzó szárazbélyegzőről ismerhetőek fel, amely a nagyításokon alul, a jobb oldalon láthatók. A sorozat az életművet leginkább reprezentáló képeket tartalmazza az 1932 és 1954 közötti időszakból azaz Capa teljes munkásságát felöleli, az első felvételektől a legutolsóig. A magyarországi gyűjtemény része még egy úgynevezett Vintage Collection, amely 48 eredeti fotóból áll.

Vállalt feladat

A Robert Capa-gyűjtemény megvásárlásáról kötött megállapodás rögzítette, hogy a gyűjteményt a későbbiekben annak „végleges otthonában”, egy, a kutatására és kiállítására is létrehozandó fotóközpontban szükséges elhelyezni. A magyar fotográfiai örökség megőrzésére és gyarapítására létrejött Capa Központnak az egyik kiemelt feladata, hogy a fotográfiák vagyonkezelőjeként kiállításokon, rendezvényeken, kiadványokban népszerűsítse a megvásárolt Robert Capa-gyűjteményt. Idén október 22-én lesz Robert Capa születésének 110. évfordulója. Az ünnepi évhez kapcsolódva nyílt meg a világ első, állandó Robert Capa életmű-kiállítás a felújított terekben. 

Budapesten született, a világ öt háborújából tudósított

Robert Capa Budapesten született néven 1913. október 22-én, taposóaknára lépve az indokínai háborúban hunyt el 1954. május 25-én. A XX. század több nagy háborújának – spanyol polgárháború, a második kínai-japán háború, a II. világháború, az első arab-izraeli háború és az első indokínai háború – volt egyedülálló képi krónikása. A nevét a legelsők, a legjobbak között jegyzi az egyetemes fotótörténet.

Az öt harcmezőt megjárt haditudósító tragikusan rövid élete során is maradandót alkotott: a frontokon és a hátországokban készült fotóival iskolát teremtett, megújította a fotóriporteri munkát. A háborút, a harcokat, a katonákat a lövészárokban vagy éppen a hátország mindennapjait a résztvevő megfigyelő pozíciójából fényképezte, határtalan együttérzéssel. Ott volt a katonákkal, ott volt az események közepén és a halál közvetlen közelében dokumentálta a történteket. Ezzel a közelséggel, ezzel a részvétellel alkotta újra a háborús fotográfia műfaját. 

Séta térben, időben, háborús körülmények közt és békeidőben

A kiállítótérben végigjárható útvonal Robert Capa életének fontosabb állomásait tárja a látogató elé, az életmű által meghatározott témák szerinti feldolgozásban. Az életút nemcsak időbeli és térbeli séta, de egyúttal egyfajta „belső út” is, amely bemutatja az 1920-as évek elején Budapestről elinduló, majd szinte valamennyi kontinensen megforduló és ott képeket készítő Capa művészi és magánéleti kiteljesedését, majd annak tragikusan hirtelen befejeződését. A kiállításba beépülő vizuáltechnikai és információtechnológiai eszközök segítik a fotók értelmezését, feltárják, megelevenítik készítésük körülményeit, és megmutatják a halhatatlan életművet. 

A kiállítás bemutatja Robert Capa világhírű felvételeit és az előtt vagy éppen az azok után készült képeket is. A spanyol polgárháború egyik kiállított felvételén az a Federico Borell Garcia szerepel, aki A milicista halála című képen is látható.

A kiállításnak helyet adó épület története

A Nagymező utca 8. szám alatti ingatlant – a Capa Központ székhelyéül is szolgáló épületet - 1909-ben vásárolta meg Ernst Lajos. A műgyűjtő a telekre hatalmas bérházat építtetett, amely 1912-ben készült el. Budapest első ötemeletes épületének földszintjén mozi, az első emeleten Ernst gyűjteményének és időszaki kiállításoknak otthont adó múzeum működött, a felső emeleteken pedig bérlakásokat és két műteremlakást alakítottak ki.     

Azért, hogy a Capa Központ létrejöhessen, a Kormány 2017-ben és 2021-ban összesen 813 millió Ft-tal járult hozzá a Robert Capa életműkiállítás létrehozásához szükséges felújításhoz és a kiállítás megépítéséhez.  

A Központ fejlesztési koncepciója alapján a régi mozi előcsarnokának az első emeleti kiállítási részhez kapcsolásával az eredeti állapota állt helyre. A most felújított épületrész – az előcsarnokot és a régi nézőteret kivéve - teljes egészében multifunkcionális kiállítási térré alakult (az egykori színészbüfé, öltözők, díszletraktárak, vizes helyiségek is). A színházi nézőtér helyén egy új rendezvényterem jött létre, a felújított, szecessziós előcsarnok pedig izgalmas környezetben fogadja a látogatókat.