Ennek szellemében rendezték meg Egerben az országos szőlészeti és borászati konferenciát, ahol három napon át az ágazatra vonatkozó közigazgatási, pénzügyi, támogatási és tudományos eredményeket ismertették ismert hazai szakemberek. Az együttműködés, a szaktudás és a piaci versenyben közreműködőknél a tapasztalatok egymásnak történő átadása került az előadások középpontjába. Mindezek jelentős érdeklődést váltottak ki, melynek eredményeként mintegy 350-en látogatták a prezentációkat és a szakmai megbeszéléseket.
Jelentős változások az ágazatban
A négycsillagos Hotel Eger-Parkban tartott találkozón a hazai borvidékek és borrégiók termelői, kereskedői, vendéglátói, szállásadói, továbbá kutatóintézetek, egyetemi tanszékek és felsőoktatási műhelyek munkatársai vettek részt.
Többek között arról volt szó, hogy az utóbbi három évtizedben jelentős változások következtek be a hazai szőlészetben és borászatban. Magyarország tagja lett az EU-nak, emellett exportőr is, miközben új országok léptek be a borértékesítésbe. Az évek során változott a szőlőművelés költsége, miközben azok a borvidékek kerültek az élenjárók közé, ahol emelték a hozamokat és javították a gazdaságosságot. A következő évtizedben várhatóan átrendeződnek az erőforrások és a tudás szerepe erőteljesen növekszik majd. A megszerezett termelői tapasztalatokat viszont meg kell osztani a közösségekkel ahhoz, hogy minél jobban hasznosíthassák azokat.
Az is elhangzott, hogy a versenyképesség erősítésére a jeles borászok eredményeit igyekeznek minél jobban megismertetni. Ezt figyelembe véve hirdette meg a földművelésügyi tárca a Nemzeti Borkiválósági Programot, amely hat célterület komplex fejlesztését foglalja magában. Ezek a szőlőfajta, a bor, az oktatás, kutatás, a marketing, a humánkapacitás és a szinergikus (együttműködő) kapcsolatok kiválósága. Ahhoz, hogy a magyar borok jó hírét világszerte megalapozhassuk, tisztán kell látnunk azok értékét – hangzott el a konferencián. Ebből az alapvetésből indították el az országkóstoló sorozatot, melynek keretében évente választják ki a legjobbakat és segítik azok piacra juttatását. A célok megvalósítására magyar és angol nyelven borkiválóság könyveket is kiadnak, melyek segítségével széles körben tájékozódhatnak a fogyasztók.
Mintaértékű felvételek az egri borvidéken
A következő években – egyebek mellett – a borturizmus fejlesztése is fontos feladat marad. Ennek érdekében a termelőknek, a kereskedőknek, a vendéglátóknak mindinkább ismerniük kell a fogyasztói szokásokat és kívánalmakat. A különleges, gyakran tájjellegű ételek mellé egyre inkább az egyedi minőségű borokat igénylik a turisták. Ennek alapja a világ számos országában, például Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban vagy Portugáliában sikeresen bevezetett úgynevezett terroir alkalmazása. Ez nem más, mint az adott szőlő- és borfajtákra jellemző termőföld, termővidék, termőhely ismerete. Ezekhez kapcsolódnak a konkrét fajták, a termeléstechnológia és a borkészítés módszere, illetve a szőlész-borász személye is. Fontos, hogy ezzel a módszerrel még az egyes termőhelyi dűlőkről is tájékozódhassanak a fogyasztók, honnan származnak a kóstolt italok.
Hazánkban a Károly Róbert Főiskola Egri Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete a budapesti Földmérési és Távérzékelési Intézettel közösen olyan kutatómunkába kezdett, amelynek során az egri borvidék néhány termőhelyéről mintaértékű felvételeket készítettek. Ehhez a projekthez a budapesti Corvinus Egyetem is csatlakozott – jelentették be. Így a közös munkával egy nagyobb adatbázist alakítanak ki digitalizált formában.
Egyedi italok a pincékben
A turisták egyébként egyre több szaküzletben, bevásárlóközpontban találnak igen jó minőségű hazai borokat. Ám akik mégis az extra értékű, egyedi italokból szeretnének beszerezni, azok a pincékben találják meg a borvidékeinken és a borrégiókban. A borturizmus viszont akkor lehet igazán sikeres a következő években, ha a márkás italok mellé kiegészítő attrakciókra, kiállításokra, bemutatókra, kulturális eseményekre is invitálják a vendégeket – tette hozzá dr. Gál Lajos, a konferencia szervezőbizottságának vezetője.
A tájékoztató előadások mellett a konferencia résztvevőinek bemutatták az egri, a mátrai, a bükki, a balatoni és az észak-dunántúli borvidék, továbbá a Duna, a Tokaj, és a Pannon Borrégió legjobb termékeit. Zárásként bejelentették, hogy a kedvező tapasztalatok alapján várhatóan 2016 januárjában újra megrendezik az országos szőlészeti és borászati konferenciát.
