A Csepel-sziget északi részén található a most száz éves jubileumát ünneplő első magyar szikratávíró, a kábel nélküli hírközlés hazai matuzsáleme. Az épület és az adótorony a sziget északi részén épült 1914-ben, az akkori kormány és a Magyar Királyi Posta megbízásából Follért Károly posta és távírdai vezérigazgató irányításával, melyet később lebontottak (a helyén ma a víztisztító működik), de a Kossuth Lajos utca 1. szám alatt a látogatók felkereshetik.
Ahogy a technikai újdonságokat általában a hadiipar szorgalmazta és részben finanszírozta, így a távíró is az első világháború kitörésekor számított elsődleges hírközlési újdonságnak. A három hónap alatt elkészült torony és a hozzá tartozó technika hadi és diplomáciai üzeneteket továbbított, majd később már szórakoztató műsorokat is sugárzott.
Innen váltottak üzeneteket például a trianoni tárgyalásokon résztvevők és a kormány. Erről létesült összeköttetés a Tanácsköztársaság idején Kun Béla és Lenin között, ezen keresztül, a Máltai szeretet Szolgálat és a nemzetközi Vöröskereszt segítségével üzenhettek a magyar hadifoglyok. A szikratávíró szerepét, egy modernebb technikával később a szintén csepel-szigeti, lakihegyi adótorony vette át, mely ma már szintén ipartörténelmi műemlék. Az első szikratávíró amellett, hogy turisztikai látványosság, hasznosított műemlék – mobiltelefon-átjátszó állomásként üzemel.
A százéves jubileum alkalmából a szikratávírót a Magyar Posta, a Posta Múzeum és a Magyar Rádió vezetői koszorúzták meg.
