A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ deperszonalizált statisztika adatai alapján a legfontosabb turisztikai mérőszámokat lehet látni, hozzájuk - az NTAK honlapja szerint - kizárólag statisztikai adatok érkeznek. A központ semmilyen személyes adatot nem fogad be, nem rögzít és nem tárol. A közölt információk szerint a személyes adatok kezeléséről kizárólag ez egyes szálláshelyek esetében beszélhetünk. Amennyiben egy szálláshely rögzít olyan szenzitív adatokat, amelyek a vendég beazonosítására alkalmasak, abban az esetben a vendég személyes adatainak kezelésére vonatkozóan a szálláshelynek szükséges adatkezelés tájékoztatóval rendelkeznie, és azt a vendégekkel megismertetnie, elfogadtatnia. Ez viszont (még) nincs összhangban azzal, hogy januártól kötelező beszkennelni a vendégek okmányait, és az így keletkezett adatokat beküldeni egy központi adattárba.
| Az adatszolgáltatási kötelezettséget az elmúlt években fokozatosan vezette be a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Az NTAK létrehozásáról még 2018-ban döntött a kormány, és 2019-től fokozatosan kezdték el bevezetni a kötelező adatszolgáltatást. Az adatbázis célja, hogy segítse a turizmus fejlesztését. A vendégek adatainak, szokásainak megismerése ugyanis segíti a turisztikai stratégia kialakítását. A rendszer a szállodák, panziók gazdálkodási adatairól is begyűjti az információkat, így az ágazat kifehérítéséhez is hozzájárul. Az adatok bizonyos köréhez hozzáfér a NAV, és a KSH is és a rendszer bevezetése az egyik feltétele volt annak, hogy a szálláshely-szolgáltatás áfája 18 százalékról 5-re csökkenhessen. |
Keller-Alánt Ákosnak www.szabadeuropa.hu újságírójának Remport Ádám, a TASZ magánszféraprojektjének jogi munkatársa, elmondta, hogy az adatok begyűjtéséről, és az azokat tároló Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) létrehozásáról a turizmusról szóló törvény rendelkezik, az pedig nem ad felhatalmazást fényképek kezelésére. A törvény ugyanis tételesen felsorolja milyen adatokat kezelhet az MTÜ kezelésében lévő adatközpont (vendégek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, anyja neve, az úti okmány adatai, illetve a beutazás időpontja, helye), arcképről azonban nincs szó.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint okmányolvasóknak úgy kell működniük, hogy képesek legyenek kezelni a világ bármely országa által kiállított úti okmányt úgy, hogy csak a törvényben előírt adatokat rögzítsék és továbbítsák. Ha ugyanis a teljes okmányt beszkennelik, az mindenképp jogszerűtlen.
Nem csak az a probléma, hogy a törvény nem nevesíti a fényképeket, hanem az is, hogy az arcképek a GDPR értelmében biometrikus adatnak minősülnek. Az ilyen különleges adatok kezelését pedig az európai adatvédelmi szabályozás nagyon szigorú feltételekhez köti.
Eddig is léteztek már olyan szkennerek, amelyek képesek beolvasni az útlevelek és igazolványok adatait. Az augusztusi kormányrendelet szerint használatuk azonban januártól kötelező is lesz. Tehát a szálláshelyek munkatársai szálláshely-kezelő szoftver segítségével biztosítják az adatszolgáltatást, a program pedig a kötelező adattovábbítást okmányolvasón keresztül teljesíti. Az okmányolvasóra vonatkozó műszaki paramétereket a turisztikai tárhelyszolgáltató majd az elektronikus felületen közzéteszi. Közzétesznek majd egy listát is azokról az eszközökről, melyeket elfogadnak a szálláshelykezelő programhoz. - adtunk róla hírt korábban. Tehát még pontosan nem tudjuk, az kötelezően beszerzendő eszközök mit tudnak majd, elképzelhető, hogy nem a teljes okmányt szkennelik majd be. Amint többet tudunk a törvény teljeszítéséhez szükséges gépekről, jelentkezünk!
Forrás: Szabad Európa
