A szakmai összejövetel komolyságát, fontosságát jelzi, hogy mindkét idegenvezetői szövetség részt vett rajta. A rendezvényen felszólalt Erdei Bálint, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alelnöke is.

Bevételt generál

Mit sikerült elérni és mit nem? Erről esett szó a fórumon, erről beszélgetünk a szakma egyik jeles képviselőjével, Farkas Mariannával.

A meghívóban a következőt hangsúlyozták a szervezők:  "Az idegenvezetés olyan szakma, amely a turizmus kicsi, de igen fontos szegmensét képezi.  Általa az ide látogató turista nem csak megkedveli hazánkat, hanem szívesen elmegy az ajánlott múzeumba, borkóstolóra, hajókirándulásra. Így hozzájárulunk a turizmusból származó bevételek növeléséhez is. Ugyanakkor mindez nem tükröződik az idegenvezetők megbecsültségében.

A munkához jutás nehézségei, a külföldi szolgáltatókkal, munkavállalókkal szembeni védelem teljes hiánya, az alacsony díjazás erősen hátráltatja a minőségi munkavégzés lehetőségét.”

Ahogy az a plénumon elhangzott, már régen szóba került, hogy jogszabályi változtatásokra van szükség. Ezért a két érdekvédelmi szervezet, a Magyar Idegenvezetk Szövetsége (MISZ) és a Magyar Idegenvezetők Egyesülete (MIE) jogszabálymódosító javaslatcsomagot terjesztett elő, amelyet az MTÜ befogadott, és elismerte a javaslatok jogosságát. Ez 2020-ban történt, ám azóta sem történt komoly előrelépés.

Komoly gondot jelent az illegális idegenvezetés

Nézzük, mi az említett jogszabály változás lényege, az idegenvezetők igénye: ellenőrzés: azaz, a jogszabályból következően erre kötelezett hivatalok – MKEH, BFKH, Önkormányzatok, FÖRI - végre kezdjék el a közterületeken a fekete idegenvezetést illető ellenőrzéseket. Egyértelműen legyen meghatározva, ki ezért a felelős, kinek a feladata  ez.

Farkas Marianna szerint

eddig egyetlen egy esetben sem történt retorzió. A feljelentett irodákkal, „feketén” idegenvezetőkkel, illegálisan tevékenykedő külföldiekkel szemben, tudtáva, egyetlen egy alkalommal sem történt kivizsgálás és intézkedés.
 

Alacsony a büntetés összege

Ugyancsak felmerült, hogy a jogosulatlan, fekete idegenvezetés büntetési tétele 30 ezer forint. Szintén fontos észrevétel, hogy a legálisan tevékenykedő idegenvezetők hátrányban vannak az illegális és adót nem fizető, de e tevékenységet végzőkkel szemben, legyen annak bármilyen, jogszabályt megkerülni igyekvő elnevezése is, lásd

freetour, sétavezető, honismereti vezető, egyéb hasonló.

Míg külföldön több ezer eurós büntetés jár ilyen esetekben – ott nagyon szigorúan veszik ezt, az idegenvezetőknek messziről látható nyakba akasztható jelvényt kell hordaniuk – addig nálunk nehéz tetten érni, ha valaki csak úgy „magától” kezd mesélni a buszon lévő útitársaknak Magyarország látnivalóiról.

Az is felmerült, hogy nevesítsék külön az idegenvezetést a megszületendő jogszabályban - most TEÁOR a megnevezés - ez a gyűjtőfogalom tartalmazza altevékenységként az idegenvezetést is.

Hány lépcső vezet a budai Várba?

Van, amit a legprofibb idegenvezető sem tud megoldani. A budai Várba pontosan 69 lépcső vezet fel, ám nem megoldott a mozgáskorlátozott turisták felvitele, hiszen még a Palota úton lévő lift esetében is meg kell mászni lépcsőket.  Sokszor gondot okoz a Palota út felőli lift telítettsége is.

Ha az idegenvezetők a Budai Várba a vendégekkel nem a Tabán felől, hanem a Várkert Bazár felől szeretnének felsétálni, akkor a sokszor ad hoc lezárt, illetve meghibásodás miatt akár több hétig (néha hónapokig) nem működő Mária-lift okoz kellemetlenséget, sőt, sokszor elháríthatatlan akadályt. Miközben az MTÜ és a Budavári Önkormányzat is pont ezt az útvonalat  ajánlja a feljutásra.

Szűk befogadóképességű és kevés buszparkoló

Ami még a Várat illeti, a buszok parkolása különösen összetett probléma, hiszen gyakran a Dózsa György téri parkolóban nincs hely.

Általában is gondot okoz a nagy befogadóképességű, őrzött buszparkolók hiánya Budapesten. Miután a Belvárosból, Erzsébetvárosból a városnéző buszokat kitiltották, nincs kijelölt ki-és beszállítóhely - a hop on-hop off-buszokat ugyan megtűrik a BKV buszmegállókban, de ott hivatalosan a többi turistabusz nem szállíthatja ott le és fel az utasokat

Utánpótlásképzés, nyelvi gondok, anyagi oldal

Az adózási gondok és a fekete idegenvezetés mellett szó esett az utánpótlás képzéséről is. Deák Judit, a MIE elnöke hangsúlyozta, gondot okoz, hogy a fiatal idegenvezetőknek már nem szükséges nyelvvizsga a képesítés megszerzéséhez, így sokaknak nincs meg a nyelvi alapja ahhoz, hogy a külföldi vendégeknek bemutassák az országot és a fővárost.

Ami a megélhetési gondokat illeti, elhangzott, hogy

nincs megállapodás az utazási irodák között a minimális óra-, illetve napidíjakat illetően, így a szakmában dolgozók kiszolgáltatottak

Meddig marad ábránd a megbízási szerződés?

Lehet, hogy sokáig még ábránd vagy óhaj marad, hogy az idegenvezetőkkel megbízási szerződést kössenek, pedig ez fontos lenne márcsak a munkakörülmények miatt is.

Alapvető, elvárt szolgáltatás kellene hogy legyen, a megfelelő pihenőidő nyújtása,  a biztosítás és az egyágyas szoba garantálása – ami egy kívülálló számára ugyancsak magától értetődő feltétel.

A fórumot tehát valójában azért szervezték, hogy felhívják a döntéshozók és az ágazat figyelmét  a sürgős megoldás szükségességére, hiszen a szabályozás hiánya miatt folyamatosan maradnak el az adó- és szolgáltatási bevételek. Az is félő, hogy nem lesz az idegenvezetőknek minőségi utánpótlása, erre is oda kellene figyelni az ágazat felelőseinek.