Ezzel több évtizedes adósságot törlesztettek Egerben, hogy a vár közelében, a Tinódi Sebestyén tér egyik házának udvarán a turisták előtt láthatóvá tették a felbecsülhetetlen értékű török-kori műemléket. Érdekességnek számít, hogy ez az emlékhely a város négy török eredetű ikonjának egyike, a minaret, a Török-fürdő és a várbéli Török-kert mellett.
Gabonaraktár és harangöntő műhely
Rátkai Attilától, Eger főépítészétől megtudtuk, hogy a valamikori gőzfürdő – hamam – maradványait az 1950-es évek végén és az 1960-as években tárták fel a régészek. Mindenek előtt dr. Gerő Győző (1924 – 2011) professzor, a magyarországi török műemlékek kutatója, valamint a ma is dolgozó Fodor László régész-muzeológus vett részt ebben. Akkoriban az volt a cél, hogy a romokat az időjárás viszontagságaitól megvédjék, ezért csupán ideiglenes tetőt húztak fölé. A feltárt emlékeket viszont a látogatók nem láthatták, mert azokat elzárták a külvilágtól.
Hasonló fürdőket egyébként Pécstől Isztambulig az egykori Oszmán Birodalom területén többet is találni. Ennek az egykor működő egri török gőzfürdőnek a romjai – a hányatott sorsuk ellenére – aránylag jó állapotban maradtak meg az utókornak. A történelmi leírások szerint építésének pontos időpontját nem ismerik. Annyi azonban bizonyos, hogy a törökök egri uralmakor, Arnaut-pasa idején létesítették. Ezt követően folyamatosan, rendeltetésszerűen működött, és vélhetően a 17. század végén szűnt meg. Később, 1687-ben, amikor Eger felszabadult a török uralomtól, a gőzfürdő területén gabonaraktárat alakítottak ki, majd egyes helyiségeit lakásként használták. Azután harangöntő műhelyként is szolgált, miközben a fennmaradt romok egy részét lebontották, és a helyükre gazdasági épületet húztak. A fürdő a 18. században használhatatlanná vált. A maradványait azonban később megtalálták, melyeket elsőként dr. Rómer Flóris (1815-1889), a magyar régészet atyja mért fel és készített róluk vázlatot 1863-ban. A fürdő alaprajzi elrendezését , valamint a fűtését és vízzel való ellátását viszont csak az 1958-1962 közötti időszakban folytatott feltárások során tisztázta dr. Gerő Győző.
Cél a vár és környékének megismerése
A fürdő maradványainak bemutatására, turisztikai hasznosítására az elmúlt időszakban többféle terv, elképzelés született. Végül a legkedvezőbbet választották a szakemberek. A műemléki belváros jelenleg is tartó rehabilitációs programjának részeként újították fel ezt az értékes műemléket. A romok zárótetőt kaptak, és a Tinódi Sebestyén térről – a költő szobrával szemben – lévő lejárón át tekinthetik meg az érdeklődők. Vélemények szerint ezt az újabb egri látványosságot jól illeszthetik majd olyan idegenforgalmi programokhoz, amelyek célpontja a várnak és környékének megismerése lehet.
A tavalyi állagmegóvási munkákat követően a romterületet korszerű, az időjárásnak ellenálló tetőszerkezettel zárták le. A munkák – amelyeket egy egri vállalkozás nyert el és végzett – befejeződtek. A szükséges műszaki előkészületek után nyitották meg a turisták előtt ezt az oszmán időszakból fennmaradt, különleges műemléket. A rekonstrukcióra 145 millió forintot kötöttek.
Multimédiás kiállítást is terveznek
Ezzel az Eger belvárosában felfedezhető újabb látványossággal a szakemberek arra számítanak, hogy még több turistát fogadhatnak a városban, közöttük olyanokat is, akik már korábban jártak Egerben, de visszatérnek. Arról is értesültünk, hogy a következő időszakban egy, a török-kori fürdőkultúrát bemutató multimédiás kiállítást is terveznek a hevesi megyeszékhelyen. Az ehhez szüksége pénzt elsősorban pályázati támogatással kívánják biztosítani.
