10 éve indult útjára a Villányi Pálinka. A Villányi régió első sorban a borokról híres, hogyan jött pont a pálinka ötlete?
Nagy Sándor: 2006-ot írtunk, amikor a Zedon Kft. tulajdonosai elkezdtek egy nem mindennapi ötleten gondolkodni: a Villány környékén keletkező, borkészítés melléktermékeként keletkező borseprőt és szőlő törkölyt mint alapanyagot szerették volna feldolgozni. Mivel a tulajdonosoknak a hulladék és melléktermék feldolgozásban is volt tapasztalatuk, ezért a biogáz üzem gondolata merült fel először, de végül győzött a hagyomány és a régi idők iránti szeretet, aminek köszönhetően egy pálinkafőzde ötlete kezdett realizálódni. Nem sokkal később, 2007-ben meg is kezdődött az üzem építése, 2008-ra májusára pedig túl voltak az első sikeres vörös szőlőből készült törkölypálinka főzésen is, ami a Villányi Pálinka márkanév alatt forgalomba került. Az eltelt 10 év alatt több mint 4 000 tonna gyümölcsöt és szőlőtörkölyt dolgozott fel a Magyarbólyi üzem, ebből pedig közel 200 000 hektoliterfok pálinkát főztek le, ez 400 000 liter 50%-os pálinkának felel meg. Hogy jobban el lehessen képzelni, ez olyan óriási mennyiség, mintha Magyarország teljes lakossága egyszerre ragadna poharat és koccintana egy kupicával.
Az elmúlt 10 évben milyen változásokat érzékeltek a pálinka piacon, ami Önöket a támogatta vagy éppen kihívások elé állította?
N.S: Az előző 10 évben egyszerre volt tapasztalható a prémium pálinkafogyasztás felemelkedése és annak hanyatlása. A 2010-es évek elején nagy hangsúlyt kapott a pálinka mint nemzeti italunk kiemelése és promóciója országos szinten, ehhez nagyban hozzájárultak a tavaszi és őszi Budapesti Pálinkafesztiválok is, amit minden évben megszerveztek és több ezer embert vonzottak be. A 2010-es házi pálinkafőzés elindulása viszont a pálinkafogyasztási szokások megváltozásához vezetett, előtérbe kerültek a saját főzésű kedvencek és háttérbe szorultak a prémium pálinkák. Ugyanakkor 2014-ben a Földművelésügyi Minisztérium elindította a Nemzeti Pálinkakiválóság Programját, és az ehhez kapcsolódó Pálinka Országkóstolót, ami nagyban segíti a prémium pálinka különlegességek ismertebbé tételét. Minden évben kiadják a Pálinkakiválóságok Könyvét, idén pedig új honlapot is létrehoztak, ami egy helyen gyűjti össze a legjobb pálinkákat, hogy az érdeklődők könnyen és gyorsan megtalálják a kedvencüket.
2016-ban elindították Pálinkaséta programjukat. Egy virtuális séta erejéig bemutatná nekünk a magyarbólyi pálinkafőzde életét, hogyan kerül ebből a hatalmas mennyiségből minőségi pálinka a poharainkba?
N.S.: Örömmel, akár órákig is tudnék erről mesélni! De most igyekszem rövidebbre fogni, kezdjük is a virtuális sétát: A pálinkafőzés folyamata az alapanyagok beérkezésével kezdődik. Az alapanyagokat kizárólag a helyi gazdáktól szállítjuk be, ezzel is támogatva régió gazdaságát. Hisszük, hogy a friss és illatos villányi régió gyümölcseitől lesznek mosolygósan illatosak és emlékezetesek a pálinkáink. Üzemünkbe júniustól egészen késő őszig, tiszta, érett állapotban érkeznek a friss gyümölcsök. A magos gyümölcsöket a beérkezést követően a magozó géppel magozzuk, daráljuk, pépesítjük, a mag nélküli kemény gyümölcsöket szintén zúzzuk, daráljuk és így kerülnek feldolgozásra. A törköly konténerekben érkezik be leerjedt állapotban, frissen, közvetlenül a borászati feldolgozás után. A beérkezést követően egyből lepároljuk.
Mi történik a lepréselt gyümölcsökkel, törkölyökkel?
N.S.: A ledarált, pépesített gyümölcs belekerül az erjesztő tartályokba. Három tartállyal dolgozunk, egy tartályba 10 000 liter gyümölcscefre fér. Az erjedés elindításához fajélesztőt és pektinbontó enzimet használunk, hogy a gyümölcs cukortartalmának 100%-a alkohollá erjedjen. Hogy az erjedés végbe tudjon menni, tápsót is adagolunk a cefréhez. A törkölycefre maradvány igen értékes tápanyag-forrás, a helyi komposzttelepen hasznosul rekultivációs célokra. A környezettudatosság jegyében a főzésenként felhasznált 7 m3 vízből technológiánk segítségével 6 m3 vizet vissza tudunk forgatni hűtési célra.
Mitől nem lesz karcos, kerítésszaggató egy pálinka?
N.S. :Fontos, hogy a leerjedt cefre az erjedés után azonnal a főzdébe kerül. A pálinkafőzés két, egyenként 1 500 literes üstben történik. A cefre az üstbe kerülve 110 C fokos forró gőzt kap, ez a gőz közvetlenül a cefrébe megy, illetve a cefre körüli köpenybe, aminek hatására elkezd melegedni a cefre. Amikor felmelegszik körül-belül 80 C fokra, elkezdődik az alkohol kipárolgása. A felszálló pára a finomító oszlopba jut, ahol több frakción megy keresztül. Így egyre jobban, lépésről-lépésre koncentrálódik az alkohol. A Villányi Pálinkák főzésének valódi titka viszont Pálinkamesterünk, Sebestyén Lajos szakértelmében és elhivatottságában keresendő, aki a kezdetek óta velünk van és sorra főzi a díjnyertes pálinkákat!
A főzés után mennyi ideig érlelődik egy jó pálinka?
N.S.: A pálinka a főzdéből azonnal megfelelő méretű, rozsdamentes tartályokba kerül érlelésre vagy ágyazásra. A Villányi Pálinka szabályai szerint minimum 12 hónapot pihen minden pálinka a tartályban, ezt követően történhet meg a pálinka alkoholfokának beállítása. Az alkoholfok beállítása után további minimum 3 hónapot pihen a tartályban a pálinka. A bekevert, pihentetett pálinka palackozás előtt hidegkezelést kap. Az opálosodás elkerülése végett 24 órára -2 fokra hűtjük, majd a hűtött pálinkát szűrőkön átszűrjük.
Hogyan kerül végül a poharunkba a nedű?
N.S.: A kész pálinkát közvetlenül az érlelőből, csövön keresztül átvezetjük a félautomata palackozó gépbe. Miután a pálinka az üvegbe került, következő lépésben dugót vagy kupakot és kapszulát kap. A palackozás után címkézzük, zárjegyezzük, és szállításra készre csomagoljuk a pálinkákat. Magyarbólyi raktárunkból törökbálinti nagykereskedelmi raktárunkba szállítjuk a termékeket. A Villányi Pálinkák innen kerülnek partnereinkhez, elsősorban áruházláncokba és éttermekbe, így jutva el minél több pálinka kedvelőhöz.
http://www.villanyi-palinka.hu/