A Duna–Tisza köze nem tartozik a kiemelt turisztikai területek közé, hagyományos és hasonló terméktípusok uralják, nagyfokú szezonalitás, alacsony költési mutatók, rövid itt-tartózkodási idő jellemzi. A regionális turizmus alapját főleg az egynapos városlátogatások és a lovasvállalkozások programjai alkotják. A régió turizmusában kiemelkedő szerepet játszik az Ópuszta-szeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyedi arculata és programkínálata. Továbbá több termál- és gyógyfürdő felújítva, modernizálva várja vendégeit. A fejlesztésekhez adottak a lehetőségek.
A nagy kérdés: vajon a keresleti oldal lát-e fantáziát a dél-alföldi régióban, és kialakul-e változatos kínálat?
Ebben a helyzetben azt is érdemes vizsgálni, hogy egy nemzeti park hogyan járulhat hozzá a régió turizmusának fellendítéséhez, milyen módon tud a nemzetközi és hazai programokba bekapcsolódni. Ehhez kettős célt kell elérni: megfelelő alapszolgáltatásokat és a területek látogathatóságát kell biztosítani a látogatottság és a társadalmi igények arányában. A társadalmi környezet és igények (belföldi turizmus esetén) rendkívül fontosak lehetnek. Példa erre a német nyelvterület ökoturizmusa.
A védett területek turizmusának megszervezése és a látogathatóság feltételeinek a kialakítása tudatos és tervezett folyamat. A turizmus környezeti terhelésének minimalizálása a legfontosabb feladat. A turisztikai szektorral való együttműködés pedig a szolgáltatások sokszínűsége miatt elengedhetetlen. A Kiskunsági Nemzeti Park élőhelyi és egyéb adottságai miatt nem alkalmas tömegturizmusra. A kilenc részterülettel rendelkező park fogadási feltételei nem mindenhol alakultak ki.
Az igazgatóság tevékenysége csak a természeti értékek és a védett területek bemutatására szorítkozhat. Ugyanakkor a nemzeti parkok bizonyos részein ún. bemutatóövezetekben biztosítani kell a látogathatóság elemi feltételeit.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság olyan rendszer kimunkálásán dolgozik, amely a bemutatás és a megőrzés kettős elvére épül. A legfontosabb cél, hogy a védett területek turizmusa integrálódjon a régió turisztikai kínálatába, illetve szolgálja a helyi közösségek érdekeit, másrészt szolgáljon jóléti funkciókat is. Az egyéni élményszerzésen keresztül pedig gazdagítania kell az ember személyiségét. Egy működőképes rendszer megvalósítása érdekében több mindent kell tenni: Tudatformálás útján ki kell nevelni egy olyan generációt, amely környezetbarát viselkedéskultúrával rendelkezik, igénye a természet megismerése.
További feltételként biztosítani kell a védett területeken a látogatáshoz szükséges objektumokat. Ezek lehetnek túraútvonalak, tanösvények, kilátótornyok, információs táblák, piknikhelyek, szociális létesítmények stb. Erre lehet alapozni a turisztikai termékfejlesztést, legyen az öko-, lovas-, falusi vagy akár speciális turizmus. A létesítményfejlesztés a helyi közösségekkel való kooperációra épül, szolgálva ezzel a térség megtartó erejét, gazdasági fejlődését, mivel a helyi közösségeknek meghatározó szerepet kell játszani a fejlesztésben és a működtetésben. Cél továbbá olyan területhasználati módok támogatása is a nemzeti park részéről, amely a terület- és a vidékfejlesztést is szolgálja.
Végül a termékfejlesztés, a marketing és a programok integrálása már egy további feladat. A lehetőségek most érettek meg arra, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság érdemi lépéseket tegyen a fejlesztések terén. Ennek egyik jelentős állomása a Természet Háza megvalósítása, amely látogatóközpontként funkciónál. A szabadtéri bemutatóhelyek sorában pedig Tiszaalpáron egy rekonstruált Árpád-kori település épült fel.
A Bács-Kiskun megyei természetbarát bizottság védett területeken mintegy 200 km hosszú túraútvonal kijelölésére vállalt kötelezettséget. Több tanösvény telepítése következik még a Duna–Tisza közén. Továbbá madárlesek, tájékoztató táblák felállítását tervezik a nemzeti park leglátogatottabb területein. Az igazgatóság munkatársai több olyan ismereterjesztő anyag elkészítését vállalták fel, amelyek a térség természeti értékeit hivatottak bemutatni.
A fenntarthatóság alapelvének megfelelően a nemzeti parkok a rájuk osztott szerepet és küldetést térben és időben csak az itt élőkkel együtt képesek megvalósítani, ezért keresik az együttműködés formáit önkormányzatokkal, civil szerveződésekkel és turisztikai vállalkozásokkal. A Kiskunsági Nemzeti Park területei közül a Bugac és Lakitelek melletti Tőserdő jól példázza a sikeres együttműködést. Mindenféleképp mint kiegészítő program a védett területek meglátogatása is színező eleme lehet egy körutazásnak.