A statisztikai rendszer uniós sztenderdeknek való megfelelése azért fontos, mert a hivatalos statisztikai adatok (GDP, infláció, költségvetési egyensúly) döntő szerepet játszanak az egyes tagállamok befizetési kötelezettségei meghatározásakor.

Nemrégiben publikálta a Központi Statisztikai Hivatal a 2003-as év első tizenegy hónapjának turisztikai adatait. Az előzetes szállodai adatok a 3-5 csillagos kategóriában már a december hónapra is rendelkezésre állnak. Probáld Ákost arról kérdeztük, látszanak-e már a válságból való kilábalás jelei a magyar idegenforgalomban.

– 2001-ben kezdődött a magyar turizmusban egy visszaesés, amely azonban csak a külföldi turistaérkezéseket érintette. A belföldi turizmus a lakosság reáljövedelmének növekedésével párhuzamosan viszont, ha szerényen is, de már ezt megelőzően is fejlődésnek indult. Ez a fellendülés a tavalyi év közepe óta szépen-fokozatosan a szállodai forgalmi adatokban is tetten érhető, bár az év első felében tapasztalt, a külföldi vendégforgalmat érintő komoly forgalomvisszaesést még nem tudta kompenzálni.

– Hogyan tudják mérni a magyarok utazási hajlandóságát?

– Tavaly indultak azok a felvételek („ikerfelvétel-sorozat”), amelyek a turisztikai (lakossági és külföldi) kereslet jellemzőinek mélyebb feltárását célozzák. Egyrészt a lakossági kereslet megismerésére – mely társadalmi rétegek lehetnek résztvevői a turizmusnak, mely rétegek maradnak ki a szabadidő-eltöltésnek ebből az értékes formájából, az emberek mennyi időt és mennyi pénzt szánhatnak a turizmusra, milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, hová irányul a turisztikai kereslet stb. 15 ezer háztartást keresnek fel a KSH kérdezőbiztosai negyedévente. Ezt a turizmus erős szezonalitása indokolja, egy-egy háztartást összesen négy alkalommal keresnek fel a kérdezők, a minta egynegyede pedig rendszeresen cserélődik, rotálódik. Néhány periódus kell ahhoz, hogy a vadonatúj felvétel óhatatlan gyermekbetegségei maradéktalanul orvosolhatóak legyenek, és garantáltan megbízható eredményeket kapunk majd a hazai lakosság belföldi utazási szokásait illetően. Ám mire az uniós adatszolgáltatási kötelezettség érvénybe lép (2004 második fele), a felvétel eljut ebbe a stádiumba.

Már a felvételek tervezésekor tartottunk attól, hogy a felmérés mérete (az alacsony arányú érintettség) miatt nem lehet eléggé megbízható eredményeket várni a kiutazási szokásokról. Ezért a fenti felméréssel párhuzamosan végzünk egy másik felmérést is: a határátkelőkön az ott szolgálatot teljesítő határőrök részvételével kérdezzük meg a külföldről hazatérő magyarokat úti céljukról, utazásuk indítékáról.

Másrészt a külföldiek megkérdezése is folyik már a határokon. Éves szinten közel 100 ezer külföldivel készül rövid interjú 24 határállomáson, többek között arra keresve a választ: mi volt utazásuk fő motívuma, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe, milyen hosszú ideig tartózkodtak Magyarországon, mennyit költöttek utazásra, szállásra, étkezésre, vásárlásra. Ebből is nagyon érdekes következtetéseket lehet levonni, kiderül például, hogy a határ menti ingázás egyes határszakaszokon hihetetlenül nagy részét jelenti a napi utasforgalomnak, és ezekben az esetekben kérdés, beszélhetünk-e egyáltalán turizmusról.

– Mikor lesznek ezek az adatok nyilvánosak?

– 2004 második félévében, uniós tagországként nekünk is közölnünk kell megbízható turisztikai statisztikákat. Ezért az év közepén adunk összefoglalót a tavalyi évről, az idei főszezon adatait pedig novemberre fogjuk feldolgozni. Ígérem, hogy adatokat nem fogunk „spájzolni”.

– Korábban sok szó esett a turizmus szatellit számlarendszeréről. Hogy áll most ez a terv? 

- Valóban nagy szükség van egy konzisztens rendszerre, egy gazdasági modellre, amely képes arra, hogy képet adjon a turizmus valós gazdasági súlyáról. Várhatóan 2005 karácsonyára készül el nálunk a 2000-es és a 2001-es évek adatainak feldolgozása, akkor nagy bizonyossággal becsülhetjük meg, hogy mennyiben járul hozzá a turizmus a nemzeti össztermékhez, milyenek ennek a virtuális ágazatnak a kapcsolatai más nemzetgazdasági ágazatokkal, milyen beruházások valósulnak meg a turizmussal összefüggésben, milyenek a turizmus költségvetési kapcsolatai, hány munkahelyet teremt. Ha egyszer elkészül ez a rendszer, akkor a modell több évig megbízhatónak tekinthető, hiszen ezek a kapcsolatok és összefüggések, mutatók évrőlévre nem változnak. A számlák összeállítása időigényes feladat, nem véletlen, hogy Ausztriában, Norvégiában vagy Spanyolországban 6-7 év munka után publikálták az első adatokat az ottani turizmus szatellit számlarendszerről. A nemzetközi szervezetek, a WTO, az OECD vagy az EU az utóbbi években határozottan ösztönzik az egyes országokat a turizmus szatellit számláinak összeállítására.