Az eredetileg kovácsműhelyként működő épület étteremmé és borozóvá alakításának, valamint bővítésének terveit az ÁFESZ (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) kezdeményezésére készítette Makovecz Imre 1963-ban, aki ekkor a SZÖVTERV (Szövetkezeti Tervező Kivitelező és Üzemszervezési Vállalat) munkatársaként dolgozott, és elsősorban a vállalat profiljába illeszkedő vendéglátóipari létesítmények tervezésével foglalkozott, írja az Építész Fórum.

Az épület a korai organikus modernizmus jegyeit hordozza: a természetes anyagok – például bazaltkő és fa – és a modern formavilág harmonikus ötvözésével vált egyedivé.

Az épület hosszú időn át kihasználatlanul állt, majd 2018 és 2022 között jelentős átalakításon ment keresztül, és lakóépületként hasznosították. Az eredeti tervek leginkább a vöröshomokkőből épített támfalon érhetők tetten: a különleges rakásmód és a finoman kiugró, ferde felületek szinte pikkelyszerű karaktert kölcsönöznek az építménynek, fogalmaznak a cikkben, hozzátéve, hogy az 1965-ben elkészült, az eredeti állapotát már alig őrző épületet 279 millió forintért árulják.